A Franciaországban zajló politikai saga, amelyet Emmanuel Macron elnök 2024-re meghirdetett előrehozott választásai indítottak el, továbbra sem csillapodik.
A legújabb fordulatot a Szocialista Párt (Parti Socialiste, PS) szolgáltatta, amely ezen a héten úgy döntött, hogy nem vonja meg a bizalmat Macron frissen kinevezett miniszterelnökétől, François Bayrou-tól, cserébe bizonyos költségvetési engedményekért. Ennek eredményeként a PS parlamenti képviselőinek többsége a baloldali Új Népi Front (Nouveau Front Populaire, NFP) többi pártja által benyújtott bizalmatlansági indítvány ellen szavazott, annak ellenére, hogy Bayrou azon neoliberális politikák mellett áll, amelyeket a PS még a választási kampány során ellenezett.

Olivier Faure
A döntést védve a PS vezetői, például Olivier Faure, az utóbbi tárgyalások során elért előrelépésekre hivatkoztak. Ezek közé tartoznak az egészségügyi kiadások csökkentésének mérséklése és olyan intézkedések, amelyek a megélhetési válság enyhítését célozzák, különösen az energiaárak emelkedésének mérséklésével. Faure azzal érvelt, hogy a PS felelősen cselekedett, amikor biztosította Bayrou ígéreteit, és kijelentette, hogy a baloldali ellenzék szerepe nem csupán az, hogy „mindig csak az új választások időpontjának kitűzésére szorítkozzon, hanem hogy napról napra minden lehetséges győzelmet kicsikarjon.”
Az egyik ilyen úgynevezett győzelem a vitatott nyugdíjreform újbóli megvitatása, amely a nyugdíjkorhatárt 64 évre emelte, és tömeges társadalmi ellenállást váltott ki. Azonban a szakszervezetekkel és munkáltatókkal való párbeszéd újranyitása jelentős feltételekkel jár, amelyek miatt a valódi változás valószínűtlen – hasonlóan azokhoz az engedményekhez, amelyeket a PS a kormány hallgatólagos támogatásának indokaként említett, ahogy arra Manuel Bompard, az Engedetlen Franciaország (La France Insoumise, LFI) parlamenti képviselője rámutatott.
Bompard és más LFI-tagok szerint ezek az engedmények csupán szimbolikus módosítások, amelyek némileg csökkentik a tervezett megszorítások mértékét, de nem foglalkoznak az alapvető neoliberális logikával. Az LFI vezetője, Jean-Luc Mélenchon szintén megkérdőjelezte a PS döntésének indoklását, és azzal érvelt, hogy az emberek igényeinek valódi kielégítése csak egy olyan költségvetéssel lehetséges, ahol azok, akik „mindent elvesznek, hozzájárulnak.”
Hasonlóképpen, az NFP másik tagja, a Francia Kommunista Párt vezetői is bírálták Bayrou költségvetését, mondván, hogy az „nem érinti a tőkét,” és ezzel egyértelműen szkeptikusan tekintettek a PS döntésére.
Ez a döntés nemcsak az általánosan elutasított megszorítási politikák folytatására vonatkozóan hordoz következményeket, hanem kérdéseket vet fel az NFP jövőjét illetően is. Az elmúlt hónapokban a koalíció sikeresen ellenállt Macron azon kísérleteinek, hogy megbontsa egységét, ezzel az egyetlen jelentős akadályként állva liberális programja útjában, és ellenpontot képezve a franciaországi szélsőjobboldal növekvő erejével szemben. Bár a PS továbbra is kitart amellett, hogy ellenzékben marad a kormánnyal szemben és az NFP része, a koalíció többi pártja jelezte, hogy a döntés következményei súlyosabbak lehetnek, így kérdéses, hogyan fog a baloldal Macron ellen szervezkedni a következő hónapokban.
forrás: Peoples Dispatch