Traktorok, gumicsizmák és Barbour kabátok lepték el a Downing Streetet kedden, hogy tiltakozzanak a Munkáspárt örökösödési adójának emelése ellen. Ez nem érinti a legtöbb gazdát. De a milliomos földtulajdonosok és nagyvállalatok a szegényebb gazdák nehézségeire hivatkozva szervezkednek a tervek ellen.
A Munkáspárt költségvetése értelmében 2025 áprilisától a gazdák már nem mentesülnének az örökösödési adó alól. Az egy millió fontot meghaladó hagyatékok után 20 százalékos örökösödési adót kellene fizetniük—és még ez is csak az egy millió font feletti részre vonatkozna. Ez továbbra is csupán az örökösödési adó fő kulcsának a fele.
Az örökösödési adót nem vetik ki az ingatlanok 325 000 fontig terjedő értékére, ami az adómentes összeget 1,325 millió fontra növeli. Ráadásul, ha egy gazda házas, és közösen birtokolja a gazdaságot, a házastárs további 1,325 millió fontot adhat át adómentesen.
Továbbá a fő lakóhely után 175 000 fontnyi adómentes kedvezmény jár, ha azt gyermekeknek vagy unokáknak adják tovább.
Mindez azt jelenti, hogy egy házaspár akár 3 millió fontot is átadhat adómentesen. Azoknak, akik örökölnék a földet, nem kellene azonnal fizetniük az adót—akár tíz év alatt, kamatmentesen is törleszthetik.
Akkor miért a széleskörű harag a gazdák körében? William Taylor, a Farmers For Action szervezettől azt mondta, hogy a tiltakozás egy „problémakoktélról” szól. A Brexit óta a gazdák csökkentett támogatásokkal, növekvő vámokkal és a termékek, valamint az élőállatok árában tapasztalható eséssel szembesülnek. Ezek a problémák minden gazdát érintenek, de az örökösödési adó nem. A gazdák nem egységes társadalmi csoportot alkotnak—közöttük vannak gazdag földbirtokosok, nagy agrárvállalatok, és olyanok is, akik nem birtokolnak földet.
Sok gazda pengeélen táncol. Néhányuk olyan földet birtokol, amely nem használható máshoz, csak mezőgazdasághoz—például a gazdag gazdák pénzt kereshetnek azzal, hogy eladják az építési engedéllyel rendelkező földet, míg egy hegyoldalban gazdálkodó ezt nem teheti meg. Mások az állatállomány árának csökkenése miatt kerülnek nyomás alá, vagy bérlőként dolgoznak olyan földeken, amelyek nem az ő tulajdonuk, és a növekvő földárak is nyomasztják őket.
Problémáik gyökere egy olyan mezőgazdasági rendszer, amelyet a nagyvállalatok érdekei, a piac és a profit uralnak. Fenntartható rendszerre van szükségünk, amely az emberek szükségleteit szolgálja.
De a szegényebb gazdákat helyezik a tüntetések élére a gazdaszervezetek, éppen azért, mert az emberek az ő valós nehézségeikkel tudnak azonosulni.
Egy állítólagosan „nem politikai” tiltakozás keretében Jeremy Clarkson azt állította, hogy a Munkáspártnak „gonosz terve” van, hogy „etnikailag megtisztítsa” a gazdákat, és helyükre „bevándorlók városait” hozza létre. Ez egy undorító, rasszista sztereotípia—és nem meglepő módon a szélsőjobboldal azonnal lecsapott rá.
Nick Griffin, a fasiszta BNP korábbi vezetője azt mondta: „Jeremy Clarkson pontosan rátapintott a lényegre.” A szélsőjobboldali csoportok a tüntetésekhez kapcsolódva próbálják terjeszteni saját propagandájukat.
A gazdák tiltakozásai megmutatják, milyen gyenge a Munkáspárt kormánya. De miért éppen a földtulajdonosok és az agrárvállalatok szervezik az első jelentős tiltakozást a Munkáspárt ellen? A szakszervezeti vezetőknek a kétgyermekes juttatási korlát, a téli fűtési támogatások csökkentése és a megszorítások ellen kellene szervezniük az ellenállást.
forrás: Socialist Worker