A nyugat-afrikai Nigerben történt puccs hatalmas csapás az imperializmus számára.
A BBC “biztonságpolitikai tudósítója”, Frank Gardner, aki mindig megbízható útmutató a brit állam gondolkodásához, azt mondta: “A nyugati befolyás a régióban olyan gyorsan csökken, mint egy víztócsa az aszályszezonban.”
Mohamed Bazoum elnököt saját elnöki testőrsége tartóztatta le, amit aztán a hadsereg többsége támogatott. Másnap több száz ember gyűlt össze Niameyben, Niger fővárosában, orosz zászlókat lengetve.
Abdourahmane Tchiani vezette a lázadást azzal, hogy elbarikádozta Bazoumot a rezidenciájában, és az ő lemondását követelte.
Tchiani pénteken röviden a televízióban jelent meg, hogy elmondja átvette az ország irányítását. Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport orosz vezetője üdvözölte a puccsot és felajánlotta az új vezetőknek a zsoldos csoport szolgálatait.
A mostanra leváltott Bazoum nagy összegekért cserébe lelkesen engedélyezte a nyugati katonai erőknek az országon belüli működését. Emellett megígérte az Európai Uniónak, hogy nehezebbé teszi a menekültek számára az áthaladást Európa felé.
A brit kormány, amely diktatúrákat támogat Afrikában és világszerte, ezen a héten kijelentette, hogy szeretné látni az “elfogadhatatlan események végét és biztosítani Niger demokratikusan megválasztott intézményeinek teljes és gyors helyreállítását”.
Niger tavaly támogatta az Egyesült Nemzetek határozatát, amely elítélte Oroszország ukrajnai invázióját, míg sok afrikai ország ezt nem tette meg.
Franciaországnak jelentős bázisa van Niameyben, és Németország képezte ki Niger katonáit. Az Egyesült Államoknak két drónbázisa van az országban, egy a sivatagi Agadez városánál,valamint 1100 katona állomásozik az országban.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter továbbra is “szilárd támogatást” nyújt Bazoumnak, és figyelmeztette az őt letartóztatókat, hogy “százmillió dollár értékű segély” van veszélyben. De ez a szélbe kiáltás. Nagyon valószínűtlen, hogy Bazoum visszatér a hivatalába.
Februárban az Európai Unió elindított egy “katonai partnerségi missziót”, hogy támogassa ugyanazt a hadsereget, amely támogatta a puccsot, és ehhez márciusban 35 millió fonttal hozzá is járult.
A Nyugat Nigeren keresztül akarta kiterjeszteni befolyását a régióban, ezzel kizárni Oroszországot és Kínát. Niger körülbelül a világ urániumának 5 százalékát termeli, ami nélkülözhetetlen forrása a nukleáris energiának, de az egészet Franciaországba exportálja, amelynek az elektromos áram 70 százalékát nukleáris forrásból állítja elő.
Josep Borrell, az Európai Unió főkülügyminisztere, mindössze 23 nappal ezelőtt találkozott Bazoummal – és talán néhány lázadóval is. Az utazás során Borrell a “stabilitás menedékeként” dicsérte Nigert. “Niger politikailag és biztonságilag megbízható partner” – mondta Borrell. “És minden erőnkkel támogatjuk Bazoum elnököt,.”
Mint a Financial Times cikke is megemlíti: “Sajnos Borrell számára, a lázadó különleges erőknek más tervei voltak.”
A Nigerben kialakult zűrzavar olyan puccsokat követett, mint a szomszédos Maliban és Burkina Faso-ban bekövetkezett államcsínyek 2021-ben és 2022-ben, amelyek gyengítették a Nyugat befolyását a Szahara sivatag környékén.
Maliban az 2021-es puccsot követően az új rendszer kiutasította a francia csapatokat és szerződést kötött a Wagner alakulatokkal.
Ibrahim Traore, Burkina Faso elnöke pénteken az Oroszország-Afrika Csúcson azt mondta: “Az afrikai országok évtizedekig szenvedtek a barbár és brutális formájú gyarmatosítástól és imperializmustól, amit modern rabszolgaságnak lehetne nevezni.
“Azonban egy rabszolga, aki nem harcol a szabadságáért, nem érdemel semmilyen kegyelmet. Az afrikai államok vezetőinek nem kellene úgy viselkedniük, mint bábuknak az imperialisták kezében.”
De Putyin imperializmusa vagy a Wagner nem kínál pozitív alternatívát a nyugati intervencióra. Niger az egyik legszegényebb ország a Földön. A világ legfiatalabb lakosságával rendelkezik, átlagéletkora 14,8 év.
Az imperializmus és a kapitalizmus csak szegénységet, elnyomást és klímakáoszt jelent Niger lakosságának. Ebben a hónapban Niger súlyos hőhullámmal küzd.
A tudósok szerint a hőmérséklet Nigerben másfélszer gyorsabban emelkedik, mint a világ többi részén.
Egyik nagyhatalmat – és az egymással küzdő nigeri katonai csoportokat- sem érdeklik az átlagemberek.
forrás: Socialist Worker