A Világbank előrejelzése szerint ezen év végére 139 millió nigériai fog szegénységben élni, ami közel 60%-os növekedést jelent a 2023-as 87 millióhoz képest, amikor Bola Tinubu elnök hivatali idejének első napján kezdte megvalósítani a bank által előírt reformokat.
Ami azt illeti, Tinubu, aki kampánya során ígérte a benzinárak csökkentését, 2023. május 29-én, beiktatási beszédében kijelentette ki, hogy „a támogatás megszűnt„. Ennek eredményeképpen 2024 októberéig a benzin ára közel 488%-ot emelkedett Afrika legnagyobb olajtermelő országában.
Ez az áram árának többszörös növekedését is maga után vonta, mivel Nigéria háztartásainak több mint 58%-a, akik nincsenek csatlakozva a nemzeti áramhálózathoz, benzines és dízel generátorokra hagyatkozik.
A Világbank október 8-án közzétett, Nigériáról szóló kétheti jelentésében ez áll: „A korlátozott tárolási kapacitás és a hideg lánc hiánya mellett a megbízható áramellátás hiánya továbbá magas élelmiszer-veszteséghez vezet. Becslések szerint a termelési veszteség a paradicsomnál 76%, a kukoricánál 25%, a harcsánál pedig 34%.”
Mindezen alapvető szükségletek, beleértve az élelmiszerek drágulását, tovább fokozta a nigériaiak vásárlóerejének csökkenése, miután Tinubu 2023 június közepén szabadon úszó árfolyamot vezetett be és egységesítette a devizaárfolyamot.
Akkoriban kb. 465 naira ért egy amerikai dollárt. Az értékének töredékére csökkent naira novemberre már majdnem 1465 nairát ért egy dollárnyi összeg, amikor az ENSZ Élelmezési Programja (WFP) figyelmeztetett: „Soha korábban nem volt ennyi éhező ember Nigériában.”
Már augusztusban „éhínségtüntetések” törtek ki, amelyek 10 napig tartottak, mielőtt a biztonsági erők felszámolták őket. A betörések során legalább 24 embert megöltek és több mint ezret letartóztattak, akik közül többeket fogságban megkínoztak.
Amikor ezren tolongtak a karácsonyi jótékonysági rendezvényeken kiosztott élelmiszer-csomagokért, három alkalommal összesen legalább 67 ember, köztük 35 gyerek és 22 nő halt meg.
A Világbank megfigyelte, hogy a legszegényebb háztartásokat sújtja a legnagyobb mértékben a helyzet, hiszen kiadásaik 70%-át élelmiszerre fordítják. Ennek ellenére, bár elismeri, hogy a szegénység és az éhség meredeken nőtt az általa előírt reformok végrehajtásával egyidejűleg, ez nem vezetett ahhoz, hogy a Bank újragondolná politikai ajánlásait.
Ehelyett megkétszerezi a neoliberális hozzáállását, és a jelentés végrehajtási összefoglalóját a következő szavakkal nyitja: „Nigéria jelentős előrelépést tett a makrogazdasági stabilizáció terén. A kormány fontos reformokat hajtott végre 2023 közepe óta„, beleértve az „árfolyam-egyesítést” és a „benzintámogatások megszüntetését”.
„Fokozódott a növekedés; a teljes költségvetési helyzet javult a bevétel robbanásszerű növekedése miatt; a devizapiac stabilizálódott és megerősödött; a külső pozíció erős, növekvő devizatartalékkal és nagy folyó fizetési mérleg többlettel, amit az export robbanásszerű növekedése hajt; és az infláció lassan csökkenni kezdett.”
Bár közben elismeri, hogy a szegénység 38,9%-ról 61%-ra nőtt, a Bank elkerüli az ok-okozati összefüggés megállapítását a „Politikától az emberekig: A reformnyereség hazahozatala” című jelentésében.
A jelentés közzétételéről szóló sajtóközlemény címe „Pozitív gazdasági lendület Nigériában, itt az ideje hazahozni a profitot”. És ennek érdekében „fenn kell tartani a monetáris fegyvert, és strukturális reformokkal kell kezelni az élelmiszerárakat”.
Ezt a kezelést nem a mezőgazdaságba és az élelmiszer-feldolgozásba történő állami beruházások növelésével kell megtenni. Az ellentmondana a „sürgős” előírásának, miszerint „javítani kell a közkiadások hatékonyságán” – ami a Bank szóhasználatában további költségvetési megszorításokat jelent.
Ehelyett azt írja elő, hogy „az élelmiszer-inflációt a kereskedelmi akadályok, mint az importtilalmak és a túlzott vámok eltörlésével kell kezelni„. Ez pedig az USA és más északi országok erősen támogatott mezőgazdasági termékeivel áraszthatja el a hazai piacot, mélyítve ezzel Nigéria mezőgazdasági rétegeinek válságát.
Sebtapaszként felajánlja, amit a sajtóközlemény „a legszegényebbek számára nyújtott, hazai forrásból finanszírozott pénzátutalásokként és sokkra reagáló biztonsági hálórendszerként” ír le.
forrás: Peoples Dispatch