A nemrég hivatalba iktatott Rodrigo Paz nem vesztegetett időt az andoki ország neoliberalizálására irányuló projektjének megkezdésében. Az elnök szerint Paz közel 30%-os, a GDP 4 százalékpontjának megfelelő közkiadás-csökkentést javasol 2026-ra.
Ezen felül egy sor adó, különösen a leggazdagabbakra kiszabottak megszüntetését is javasolta. Köztük van egy különadó a nagy vagyonra, amelyet Paz ígérete szerint el fog törölni. A különadó azokra vonatkozik, akiknek vagyona meghaladja a 4 millió USD-t (a lakosság kevesebb, mint 1%-a), egy olyan országban, ahol az alapbér kevesebb, mint 400 USD.
A Magángazdasági Vállalkozások Szövetsége gyorsan és nyilvánosan üdvözölte a döntést, amit egy sor, a külföldi befektetést „vonzóbbá” tevő intézkedés egészít ki. Bejelentették a szerencsejáték-üzletek adóinak eltörlését is.
„[Ezek az adók] elűztek több mint 2 milliárd amerikai dollárt, amely Paraguayhoz hasonló szomszédos országokba ment. Ezek az akadályok, amelyek nem hoztak semmilyen hasznot az országnak,” – mondta Paz a sajtónak.
Ezekkel az intézkedésekkel a végrehajtó hatalom ígérete szerint csökkenti az inflációt és a devizahiányt, amelyek az elmúlt években gyötörték az országot, bár számos kritikus azt állítja, hogy az intézkedések főként nagyobb társadalmi egyenlőtlenséghez, kevesebb közberuházáshoz a legszegényebb társadalmi rétegek számára, valamint Bolívia természeti erőforrásainak nagyon alacsony áron történő magáncégek kezébe adásához vezetnek.
Paz nem volt teljesen egyértelmű a javaslatával kapcsolatban, mivel nem jelezte, hogy az állami szektorok közül melyik érinti leginkább a közkiadások közel egyharmadának megszüntetése (rekord az andoki országban), amely az elnök szerint „ízét vesztett kiadás”.
Espinoza gazdasági miniszter így nyilatkozott: „Kértük a Képviselőházat, hogy küldjék vissza nekünk a 2026-os költségvetési törvényt, hogy módosíthassuk azt, agresszíven csökkentve a jelenlegi, a népig el nem jutó kiadásokat. Ennek semmi köze nincs az alapvető szolgáltatásokhoz vagy az infrastrukturához, hanem az állam ‘zsírjának’ eltávolításáról van szó.”
Korrupció-nyomozás vagy politikai üldözés?
A neoliberális reform azonban nem csak gazdasági átszervezést foglal magában, hanem politikai ellentámadást is azok ellen, akik több mint 20 éven át kormányozták az országot, nevezetesen a Szocializmus Mozgalma (MAS) ellen. Ugyanazt a stratégiát alkalmazva, mint Ecuadorban, Brazíliában és Argentínában, a szociáldemokrata kormányok által vezetett országokban, a neoliberális reformok célja, hogy a múltbeli kormányok által végrehajtott különböző politikai és gazdasági tevékenységeket bíróság elé állítsák.
Paz bejelentette legalább tíz „Igazságügyi Bizottság” létrehozását, amelyek felelősek lesznek – mondta – a korábbi kormányok alatt a közintézményekben történt korrupciós cselekmények feltárásáért.
Kevés közszolgáltató cég maradtak ki ebből a fajta „új neoliberális inkvizícióból„. Az állami olaj-, út-, távközlési, lítium- és egyéb vállalatokat állítólagos szabálytalanságok miatt vizsgálni fogják. Már a vizsgálatok megkezdése előtt Paz kijelentette, hogy az államnak okozott állítólagos kár közel 15 milliárd dollárt tesz ki.
„Meg kell mutatnunk a népnek, milyen káoszt hagytak hátra számunkra, hogy teljes mértékben tisztában legyenek vele: a bűnösök megfizetnek… Minden, ami támogatásként lett igazolva, korrupcióval fertőzött. Harcolni fogunk azért, hogy az ár fair legyen, de nem szándékom támogatni a korrupt egyéneket és tolvajokat, akik a támogatásokat üzletté változtatták” – mondta Paz a sajtónak.
Számos elemző szerint ez jelenti a „politikai üldözés” időszakának kezdetét, bár Paz azt mondta, hogy nem erről van szó, hanem „a bolíviai családok ellen elkövetett lopás nyomozásáról. Ez gazdasági kár az államnak, és minden esetet vizsgálni fognak, kivétel nélkül, beleértve azokat a egyéneket és entitásokat is, amelyek hozzájárultak ehhez a helyzethez.” A vádlottak között található Rafael Arce, Luis Arce volt elnök fia, aki a kormány szerint több mint 3,3 millió dollárral gazdagodott el illegálisan.
Hasadás Paz kormányában
Így reméli Paz, hogy gazdaságilag és politikailag is eltemeti a MAS projektet, két összefonódó történelmi bűnnel vádolva azt: hatékonytalanság és korrupció. Hogy a vádak valónak bizonyulnak-e, majd kiderül. És annál inkább, hogy kiállják-e a történelem súlyos megmérettetését, amelyben a neoliberális kormányok tipikusan azért törekedtek eltemetni a progresszív alternatívát, mert az ő nézetük szerint az hatékonytalan és korrupt.
Paz azonban szembeszáll egy olyan ellenzékkel, amely a kormányzás elvesztése ellenére nem veszítette el jelentős mozgósítási képességét és történelmi ellenállását a neoliberális intézkedésekkel szemben. Sőt, a saját kormányán belül Paz már átélt egy friss szakadást alelnökével, Edman Larával, aki „hazugnak” nevezte az elnököt, és azt állította, hogy rosszul informálták az „Igazságügyi Bizottságok” létrehozásában.
„Az idő igazolni fog, a lelkiismeretem tiszta. Hazámért dolgozom, és bebizonyítom. És végül rájönnek, hogy Rodrigo Paz nem más, mint egy hazudozó… Azt mondja, hogy prioritása a nép problémáinak megoldása, de hadd mondjam meg, Rodrigo Paz-ról, hogy hazudik. Eddig a nép egyetlen problémáját sem oldotta meg” – mondta Lara.
forrás: Peoples Dispatch