Az Európai Parlament képviselői megtárgyaltak egy kezdeményezést az élelmiszerpazarlás csökkentéséről, valamint az élelmiszer-biztonságról, amely a Bizottság Körkörös Gazdasági Akciótervét követi.
Az élelmiszerpazarlás megközelítőleg 88 millió tonnát jelent az EU-ban, amely fejenként 173 kg-ot jelent évente. A javaslat új EU-szintű élelmiszerpazarlás csökkentő célokat ír elő 2025-2030-ra, valamint más gyakorlati intézkedéseket, mint az „élelmiszermegosztás” támogatása.
Merja Kyllönen, az Egyesült Baloldal / Északi Zöldek (GUE/NGL) EP képviselője támogatta a javaslatot:
„Közös együttműködésre van szükségünk, hogy meghatározzuk, hogy a tagállamok hogyan álljanak hozzá az élelmiszerpazarlás problémájához. Az EU képes közös nevezőre jutni ennek csökkentése érdekében és közös utat találni előre.”
„Kell lennie módja annak, hogy élelmiszert szállítsunk azon helyekről, ahol felesleg van oda, ahol szükség lenne rá, de nyilvánvaló, hogy a pazarlás problémáját nem ez fogja egyedül megoldani. Létfontosságú, hogy az élelmiszerpazarlás problémájának gyökerét elemezzük a társadalmainkban.”
Katerina Konecna cseh EP képviselő felhívta a figyelmet az élelmiszerpazarlásból eredő emissziókra is:
„Az élelmiszerpazarlás riasztó szintet ért el az EU-ban. Az élelmiszerhulladék termelése és az attól való megszabadulás megközelítőleg 170 millió tonna szén-dioxidot bocsát ki.”
„Mindvégig nyomás alatt vagyunk, hogy csökkentsük a kibocsátást. Korrigálásokra van szükség annak módjában, ahogy hozzáállunk az energia hatékonysághoz, hogy megelőzzük a környezetkárosítást.”
Konecna rámutatott az európai, felelőtlen fogyasztásra:
„Olyan helyzetben vagyunk, ahol az igények pusztítást visznek véghez a világ más részein, mint a pálmaolaj iránti igény, amely erdőirtáshoz vezet. A helyzet botrányos.”
Josu Juaristi baszk EP képviselő az élelmiszerpazarlás rendszerszintű megközelítésének elfogadását sürgette:
„A Parlament javaslata a körkörös gazdasági csomagra egy lépés a jó irányba, de koránt sem elég. Kötött célokra van szükség, hogy csökkentsük az élelmiszerpazarlást, nem pedig puszta törekvésekre.”
„Figyelnünk kell az értéklánc minden szintjére a termeléstől az elosztáson keresztül a fogyasztásig. Előre kell lépnünk egy fenntartható és koherens termelési és fogyasztási mód felé, amely a szükségletekhez kapcsolódik, nem pedig a piaci érdekekhez.”
„Szintén létfontosságú tekintetbe venni a mezőgazdasági veszteségeket, és ezért el kell állnunk a kvótarendszertől, amely célja további felesleget termelni, amely lényegében szemétté válik,” – zárta Juraisti.
Egyesült Baloldal / Északi Zöldek EP frakció