A Trump-adminisztrációval kapcsolatos, Venezuelára vonatkozó korai jelek 2023 november közepén váltak nyilvánossá, amikor az Egyesült Államok Képviselőházában elfogadták azt az új törvényjavaslatot, amely szigorítja a Venezuela elleni blokádot.
A törvényjavaslat, amely még a Szenátus jóváhagyását is szükségelteti, a Banning Operations and Leases with the Illegitimate Venezuelan Authoritarian Regime Act (a „Bolivar Törvény”) nevet viseli, és szándékosan sértő mozaikszavával vált ismertté.
A törvényt két floridai képviselő – a demokrata Debbie Wasserman Schultz és a republikánus Mike Waltz, aki Trump nemzeti biztonsági tanácsadójának jelöltje – terjesztette be, és Waltz úgy nyilatkozott, hogy a törvény „erős üzenetet küld Maduro számára, miszerint nem lesz engedékenység.”
A törvényjavaslatot Marco Rubio és Rick Scott floridai szenátorok is támogatják, akik 2021-ben már támogatták a törvény egy korábbi változatát. Rubio, akit Trump a külügyminisztérium élére jelölt, régóta lelkes kampányolója a Venezuela elleni szigorúbb szankcióknak, hogy elérjék az Egyesült Államok régóta dédelgetett célját, a „rezsimváltást.”
Az új törvény célja, hogy a végrehajtói rendeletek jogszabályi normákká alakításával megerősítse az Egyesült Államoknak a Venezuela ellen alkalmazott, törvénytelen kényszerítő szankciókat az elmúlt 10 évben. Ez korlátozni fogja az amerikai végrehajtó hatalom lehetőségét, hogy enyhítse vagy megszüntesse a szankciókat a jövőben.
A törvény azt is kiterjeszti, hogy szélesebb értelemben definiálja a büntetés alá eső személyeket, magánszemélyeket, vállalatokat, kormányzati szerveket és azok alárendelt egységeit. A célja nemcsak az Egyesült Államokban élő célpontokat érinti, hanem bárhol a világban azok, akik kereskednek vagy kereskedhetnek Venezuelával.
Trump első ciklusa alatt Barack Obama kezdeti szankcióit egyre szigorúbb intézkedésekkel fokozta, amelyek egyes kormányzati tagokat és az egész országot érintették.
2017-től Trump megtiltotta a venezuelai kormány számára, hogy pénzügyi piacokról kölcsönözhessen, blokkolta az eszközöket, és megtiltotta az amerikai vállalatoknak, hogy üzleteljenek Venezuela állami olajvállalatával, a PDVSA-val, amely az állam legnagyobb bevételi forrása.
A Venezuela olajexportjára alapozott gazdaság zavara, a PDVSA nemzetközi piacoktól való elzárása és az adósságkiszolgálás leállítása milliárdokat vett el Venezuela bevételeiből.
A fenyegetés hatására külföldi vállalatok kezdtek kivonulni, ami alapvető árucikkek ellátását zavarta. A külföldi bankok vonakodtak kezelni a Venezuelával kapcsolatos tranzakciókat.
Majdnem egy évtizedes folyamatos erőfeszítésre volt szükség ahhoz, hogy Venezuela gazdasága valamelyest helyreálljon. A kereskedelmi fronton ez magában foglalta Venezuela kapcsolatainak kiépítését a BRICS-tagországokkal, különösen Oroszországgal, Kínával és Iránnal, hogy enyhítsék a szankciók hatását, és diverzifikálják kereskedelmi lehetőségeiket.
Ezt felismerve, és a rezsimváltás iránti folytatódó törekvések részeként az új törvény jelentősen kiterjeszti az Egyesült Államok másodlagos szankcióinak extraterritoriális elérhetőségét, hogy tovább szorongassa Venezuela gazdaságát és megzavarja kereskedelmi dinamikáját.
Válaszul Jorge Rodriguez, a venezuelai Nemzetgyűlés elnöke javasolta a „Liberátor Simón Bolívar Elleni Blokádáról és a Bolivári Venezuelai Köztársaság Védelméről szóló Különleges Törvényt”, amely a venezuelai érdekek védelmét szolgálná az amerikai gazdasági agresszióval szemben.
A törvény véglegesen tisztségből zárná el azokat a venezuelai politikusokat, akik szankciókat kértek az Egyesült Államoktól, és célja, hogy visszaszerezze azokat az eszközöket, amelyeket az ellenzéki szereplők külföldön, Venezuela ellen irányuló összeesküvésben szereztek meg.
Az új szankciós megközelítés nem az egyetlen agresszió, amellyel Venezuela szembesül jelenleg. Augusztusban országos áramkimaradást szenvedett el, amelyet a Simón Bolívar Vízerőmű, az ország legfőbb áramforrásának támadása okozott.
Szeptemberben Diosdado Cabello belügyminiszter arról számolt be, hogy három külföldi állampolgárt tartóztattak le, akiket azzal vádoltak, hogy összeesküvést szőttek Maduro elnök és más magas rangú venezuelai tisztségviselők, köztük Delcy Rodriguez alelnök és maga Cabello ellen. A tervhez kapcsolódóan 400 lőfegyvert is lefoglaltak.
Egy hónappal később Cabello bejelentette egy újabb külföldi állampolgárokból álló csoport letartóztatását, akik állítólagosan egy terrortámadásban vettek részt, amely az ország destabilizálását és a kormány megdöntését célozta. Ezzel a letartóztatott külföldiek száma szeptember óta 19-re emelkedett.
Cabello szerint a háttérben Spanyolország Nemzeti Hírszerző Központja és az amerikai ügynökségek álltak, akik zsoldosokat toboroztak és fegyverkereskedelmet folytattak, hogy ellássák a venezuelai bűnszervezeteket.
Cabello további vádja szerint az összeesküvők célja a közszolgáltatások, köztük a víz, az áram és a közlekedés támadása volt, amit november elején igazoltak a kőolaj- és gázüzemek, valamint a finomítók elleni terrorista támadások.
Ezen kívül erősen pletykálják, hogy az amerikai zsoldos, Erik Prince, a Blackwater nevű amerikai magán katonai vállalkozás alapítója politikai támogatást — és pénzt — keres, hogy Venezuela területére vezessen egy zsoldos sereget, hogy meggyilkolja Maduro elnököt és megdöntse a kormányt.
Prince már korábban is érintett volt a kudarcot vallott Gideon műveletben, amelyben egy zsoldos céget béreltek fel Juan Guaidó, venezuelai ellenzéki vezető megbízásából Maduro elnök meggyilkolására 2020-ban.
Bármi ilyen manőver kulcsfontosságú dátuma január 10., Maduro elnök beiktatásának napja, aki a júliusi elnökválasztáson 52 százalékos eredménnyel nyert, és ezt az eredményt a venezuelai legfelsőbb bíróság később hitelesítette.
A vereséget szenvedett korábbi elnökjelölt, Edmundo Gonzalez, aki Maria Corina Machado szélsőjobboldali ellenzéki politikus proxyjaként indult a választáson a jogi diszkvalifikációja miatt, azt mondta, hogy visszatér Venezuelába Spanyolországból, hogy „megválasztott elnökként” hivatalba lépjen. Jelenleg azonban letartóztatási parancsot adtak ki ellene több vádpontban.
Az Egyesült Államok nemrégiben (november 19-én) Gonzalez-t nyilvánította Venezuela törvényes elnökének, és a G7 országcsoport is támogatta Gonzalez-t, ígérve, hogy folytatni fogják a „regionális partnerekkel” való együttműködést a „békés átmenet” elősegítése érdekében.
Ha Gonzalez visszatérne Maduro beiktatására, az színteret adna a szélsőjobboldali ellenzéknek, hogy erőszakos utcai tüntetéseket szítson, ahogyan azt a július 28-i elnökválasztás után tették, amikor 27 ember halt meg, és jelentős károk keletkeztek a közvagyonban több városban.
A brit szolidaritási mozgalomnak fel kell készülni arra, hogy megvédje Venezuela szuverenitását az Egyesült Államok beavatkozásával szemben, beleértve Trump esetleges gazdasági agresszióját, amikor 2025-ben átvette a közelgő elnöki hivatalt.
A Trump: Hands off Latin America című online rendezvény december 7-én, csütörtökön, 18:30-kor volt. A rendezvényen amerikai, mexikói, argentin, hondurasi, brazil és bolíviai előadók, valamint szolidaritási kampányolók, köztük Francisco Dominguez a Venezuela Szolidaritási Kampánytól és Bernard Regan a Kuba Szolidaritási Kampánytól is részt vettek.
forrás: Morning Star