Raúl Betancourt Seeland, a Venezuelai Bolivári Köztársaság nagykövete sajtóbeszélgetésen ismertette hazája jelenlegi helyzetét, mivel a magyar és a külföldi médiában ellentmondásos hírek keringenek a dél-amerikai országban uralkodó állapotokról.
A Nagykövet elmondta, hogy az események 2002-ig nyúlnak vissza, amikor az ellenzék 47 órára eltávolította Hugo Chávezt az elnöki tisztségből. A mostani tűntetéseket ugyanazok az erők szervezik, akik Chávezt korábban meg akarták buktatni. Az elnök halála után előbb ideiglenesen, majd a 2013. április 14-én tartott választáson, a voksok 51 százalékával Nicolas Maduro lett az ország elnöke. Ellenfele, az ellenzéki Demokratikus Egység Kerekasztalának (MUD) jelöltje, Henrique Capriles, Miranda állam kormányzója volt, aki 49 százalékát kapott. Az ellenzék az elnökválasztás eredményét azonban nem ismerte el.
A 2015. december 6-án tartott parlamenti választásokon a MUD többséget szerzett és minden eszközzel Maduro elnök megbuktatására törekszik. Raúl Betancourt Seeland szerint, az ellenzéki pártok „elutasítják a párbeszédet” és halálos áldozatokkal járó kormányellenes tüntetéseket szerveznek, amit „külföldi szervezetek finanszíroznak”. A helyzetet nehezíti, hogy a média többsége az ellenzéki pártokhoz közel álló tulajdonosok kezében van. A Nagykövet hangsúlyozta, hogy a MUD támogatása érdekében, Luis Almagro, az Amerikai Államok Szervezetének (OAS) a főtitkára és mások rendszeresen beavatkoznak az ország belügyeibe, amit más államokkal szemben nem tesznek meg. A venezuelai diplomatákat gyakran provokálják és agresszív akciókat szerveznek külképviseletek előtt. A közelmúltban az összegyűlt tömeg a madridi nagykövetet több órán keresztül megakadályozta, hogy elhagyja egy kulturális esemény helyszínét. A támadásokhoz tartozik az Európai Parlament határozta is, ami az emberi és alkotmányos jogok védelmének az ürügyén a „demokratikus ellenzék” támogatására és a politikai foglyok szabadon bocsájtására szólított fel.
Raúl Betancourt Seeland
A Nagykövet kijelentette, hogy Venezuelában „nincsenek politikai foglyok, csak bűnözők vannak a börtönökben” Közéjük tartozik Leopoldo Lopez, korábbi ellenzéki politikus is, aki egy 2014-ben történt 43 halottal és mintegy 800 sebesülttel járó összecsapás szervezése miatt a bíróság elítélt.
Raúl Betancourt Seeland nagykövet elmondta, hogy az országban kialakult feszültség megszüntetése és a nyugalom helyreállítása érdekében Nicolas Maduro elnök május elsején kezdeményezte egy Alkotmányozó Nemzetgyűlés összehívását. A Nemzetgyűlésnek 545 tagja lesz, akik elsősorban nem pártokat képviselnének, hanem részben az ország egyes területei másrészt szakmai ágazatok jelölnének. A részvételt az ellenzék nevében Henrique Capriles elutasította és a tervet bírálta Luis Almagro is.
Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés legfontosabb feladata „egy új állam és egy új jogrend” megteremtése. A tervek szerint, alkotmányozó vita kiemelt kérdései lennének: az egyenlőségen alapuló társadalmi béke megteremtése, új, nem kőolajiparra épülő gazdasági modell kialakítása, a szociális programok alkotmányba történő foglalása, a közvetlen demokrácia erősítése, a szuverenitás megóvása és mások.
A helyzetet nehezíti, hogy az olajárak tartó mélyrepülése miatt a gazdaság takaréklángon üzemel és súlyos zavarok vannak az ellátásban, amit spekulációs felvásárlások, valamint árurejtegetés is nehezítenek. A megmozdulások a lakosság elkeseredett elégedetlenségét is jelzik. Az ország problémáit azonban csak a venezuelaiak tudják megoldani, amihez valódi párbeszéd szükséges!
Tudósítónktól