Az idei legerősebb vihar Jamaikát sujtotta le ezen a héten, kedden.
A Melissa hurrikánt ötös kategóriájúnak, tehát a legnagyobb erősségűnek minősítették. Bár Jamaikát gyakran érik trópusi viharok, ez a legerősebb vihar, amely a sziget partját elérte a feljegyzések kezdete óta. Zivataros esőt, szélrohamokat és halálos vihardagályt hoz magával.
A szintén 5-ös erősségű Beryl hurrikán tavaly 73 jamaikait ölt meg.
Már a vihar szeme elérése előtt heten meghaltak – hárman Jamaikában, hárman Haitin és egy ember a Dominikai Köztársaságban. Az embereket felszólították, hogy evakuáljanak és magasabban fekvő területeket keressenek fel. Kubában 900 ezer ember evakuáltak a sziget biztonságos körzeteibe.
Az évről évre a Karib-tengert sujtó, egyre erőszakosabb viharok azonban nem „természeti” katasztrófák.
A hurrikánok akkor növelik gyorsan szélsebességüket és erejüket, amikor meleg óceáni vizek fölött haladnak át. Az Atlanti-óceán jelenleg rendkívül meleg – két-három Celsius-fokkal magasabb a hőmérséklete a szokásosnál. A Melissa hurrikán pedig nagyon gyorsan erősödött: a szélsebessége egyetlen nap alatt 70-ről 140 mérföld/órára nőtt.
De a tudósok egyértelmű figyelmeztetése ellenére a fosszilis üzemanyag-óriások és a támogatásukra hajlandó kormányok továbbra is előveszik a bolygót pusztító terveiket.
Aznap, amielőtt a Melissa hurrikán lecsapott, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára, Antonio Guterres arra figyelmeztetett, hogy az emberiség már elbukott abban, hogy a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fokon belül tartsa.
Az ENSZ éves éghajlati konferenciája a jövő héten kezdődik, és eddig mindössze 62 ország nyújtotta be az éghajlatvédelmi terveit. Még ha ezek a javaslatok meg is valósulnának, az üvegházhatású gázok kibocsátását csak csekély 10 százalékkal csökkentenék.
Az olyan országok, mint Nagy-Britannia, amelyek be is nyújtották terveiket, nem tettek cselekedeteket a szavak mellé. Az energia- és éghajlatügyi miniszter, Ed Miliband azon dolgozik, hogy lehetőséget teremtsen az olaj- és gáztársaságok számára az Északi-tengerben való fúrásra. Minisztériumának képviselői az elmúlt évben 274 alkalommal találkoztak fosszilis üzemanyag-lobbistákkal.
A világ leghátrányosabb helyzetű emberei már most szembesülnek a pusztítás következményeivel, amely halálos katasztrófák formájában jelenik meg. Jamaikában a lakosság mintegy 70 százaléka a part mentén él. Sokan hagyták el a vidéki területeket, hogy munkát találjanak a partmenti városokban.
Számos otthonuk megsemmisül, beleértve olyanokat is, amelyeket csak most építettek újjá a tavalyi viharok után. Andrew Holness miniszterelnök azt mondta, hogy egyes régiókban „nincs olyan infrastruktúra, amely ellenállna egy ötös kategóriájú viharnak”.
A jamaikaiakat felszólították, hogy menedékhelyekre menjenek. De sokan féltik az otthonaikat és a megélhetésüket – nem akarják maguk mögött hagyni mindenüket. Mások attól félnek, hogy nem lesznek biztonságban a menedékhelyeken, vagy hogy ellopják a tulajdonaikat.
Többé nem tekinthetjük az éghajlatváltozást olyannak, ami csak a jövőben fog szembesülni velünk. Már most szembesülünk az éghajlati összeomlás hatásaival.
Az éghajlat osztálykérdés. A gazdagok és a hatalommal bírók a hatalmas nyereségüket helyezik az emberi élet elé.
forrás: Socialist Worker