Tömegtüntetések győzték le a népszerűtlen földreformot Argentínában
Több ezer tüntető vonult utcára egy vitatott törvényjavaslat ellen, amely többek között a bérlők gyorsított kilakoltatását teszi lehetővé, és korlátozza a kormány kisajátítási jogkörét.
Augusztus 6-án Javier Milei argentin elnök hivatalos látogatást tett Ecuadorban, ahol találkozott ecuadori kollégájával, Daniel Noboával. Ezt követően Kolumbia új elnökének, Abelardo de la Espriellának a beiktatására utazott. Milei ezzel kifejezte támogatását két olyan ideológiai és regionális szövetségese iránt, amelyeket egyes szakértők „a latin-amerikai jobboldal új hullámjaként” emlegetnek.
Azonban amíg az önjelölt szélsőjobboldali elnök az Andokban turnézik, augusztus 6-án több ezer argentin vonult az utcára, hogy tiltakozzon a kormány és annak radikális neoliberális programja ellen.
A tüntetők kifejezetten egy, a végrehajtó hatalom által benyújtott törvényjavaslat ellen vonultak az utcára, amely többek között arra irányul, hogy növelje a külföldiek által Argentínában birtokolható földterületek arányát (a javaslat a határértéket az ország teljes területének 25%-ára emelné), egyszerűsítse a hátralékos bérlők kilakoltatásának folyamatát, és megszüntesse a kormány azon jogkörét, hogy az ország bizonyos területein földterületeket sajátítson ki.
A Nemzeti Kongresszus előtti tüntetésen több ezer diák, munkás, pártaktivista, társadalmi mozgalmak tagjai és az ország legnagyobb szakszervezeteinek képviselői vettek részt. A több tucat táblán olvasható és több ezer argentin által skandált jelszó ez volt: „A haza nem eladó”.
Délután a nagy létszámú biztonsági erők – motorokon és vízágyúkat használva – úgy döntött, hogy feloszlatja a tüntetést, gumilövedékeket, vízágyúkat, könnygázt és más tömegoszlatási taktikákat alkalmazva.
Több médium beszámolt arról, hogy több mint 12 embert őrizetbe vettek, és legalább öten megsérültek, köztük az eseményről tudósító újságírók is, mint például a La Izquierda Diario riportere, aki elmondta, hogy fejen találták, koponyasérülést szenvedett és vérzett a füle.
Eközben a Kongresszuson belül a törvényhozók vitáztak arról, hogy elfogadják vagy elutasítsák-e a reformokat. Előző nap, a külföldi földtulajdon korlátjának emelésével szembeni széles körű ellenállás fényében, a kormány úgy döntött, hogy félreteszi az adott cikkelyt, amíg nem biztosítja a szükséges támogatást az elfogadásához – közölte Patricia Bullrich szenátor, volt biztonsági miniszter.
Milei adminisztrációja azonban győzelmet aratott azzal, hogy elfogadtatta a hátralékos bérlők gyorsított kilakoltatását lehetővé tévő jogszabályt. A Jogi és Szociális Tanulmányok Központja (CELS) szerint, a gazdasági válság közepette a törvényjavaslat azért probléma, mert „elősegíti a kényszerkilakoltatások számának növekedését anélkül, hogy felmérné ezen döntések arányosságát, vagy lakhatási alternatívákat keresne a kiszolgáltatott családok számára.”
Argentínában – a France 24 szerint, a CELS adataira hivatkozva – „a bérlő háztartások 57%-a költötte jövedelme több mint felét bérleti díjra 2025-ben, ami közel 20%-kal több, mint 2024-ben”, ami a lakhatási költségekhez viszonyított vásárlóerő csökkenésére utal.
Emellett az új törvény megnehezíti, hogy a kormány ingatlanokat sajátítson ki. Jelenleg a kisajátítást a „közjó” indokával lehet megalapozni, ami tág teret hagy a kormány ingatlanszerzési igényeinek értelmezésére. Mostantól a kormánynak konkrétan meg kell határoznia az elérni kívánt célt, bizonyítania kell a kisajátítás szükségességét, igazolnia kell, hogy más lehetőség nem áll fenn, és más intézkedéseket kell tennie, amelyeket számos elemző úgy értelmezett, mint a kormány visszafogására és a magántőke előnyben részesítésére irányuló lépéseket.
forrás: Breakthrough News