Jair Bolsonaro első elnöki munkanapját arra használta, hogy aláássa a brazil kisebbségek jogait.
A szélsőjobboldali vezető tegnap rendeletet adott ki, amely az őslakosok földje kijelölésének felelősségét – köztük az egykori rabszolgák leszármazottainak földjéét – az Igazságügyi Minisztériumtól a Mezőgazdasági Minisztériumra teszi át.
„Kevesebb mint 1 millió ember él ezeken a helyeken, elszigetelve a valódi Brazíliától,” – közölte Bolsonaro.
„A civilek kihasználják és manipulálják őket. Együtt integrálhatjuk ezeket a polgárokat.”
A dekrétum, amely 120 nap után lejár, ha a kongresszus nem ratifikálja, megfosztja hatalmától a Nemzeti Indián Alap (FUNAI) őslakos ügynökségét, és az a minisztérium veszi át az ügyeit, amelyet az agrobizniszben érdekelt Tereza Cristina vezet.
A FUNAI korábban ellenőrizte az ország kb. 900,000 fős őslakos közösségének egészségügyi és lakhatási ügyeit, de Bolsonaro ezt is áttette az újonnan megalakított Családi, Női és Emberi Jogi Minisztérium alá, amelyet Damares Alves vezet, aki állandóan a „kulturális marxistákról” szóló összeesküvés-elméleteket hajtogatja.
A becslések szerint 11 millió embert élt 2000 törzsben az európai telepesek 16. századi érkezése előtt.
Ma csak 240 törzs maradt, amely a lakosság 0,4%-át alkotja a Survival International (Nemzetközi Túlélés) őslakos jogvédő szervezet szerint.
A Brazil Őslakos Népek Egyesülete emberi jogi csoport jelezte, hogy ellenáll az új kormánynak: „A létező jogainkért nem fogunk meghátrálni. Világszerte elítéljük ezt a kormányt.”
Az LMBT közösség szintén fenyegetve érzi a jogait, mivel az elnök, aki önmagát „büszke homofóbként” jellemzi, és aki egyszer azt mondta, „a fia legyen inkább halott, mint meleg”, eltávolította az LMBT problémákat az új Emberi Jogi Minisztérium listájáról.
Közben a brazíliai tőkések boldogan reagáltak, mikor a Sao Paulo-i részvénypiac 3,56%-ot ugrott, mikor a kabinet megerősítette, hogy támogatják az állami vállalatok és szolgáltatások privatizációját.
forrás: Morning Star