Ma Franciaországban immár a kilencedik fordulóban zajlanak tüntetések Macron elnök nyugdíjreformja ellen.
A Baloldali EP frakció két társelnöke, Martin Schirdewan és Manon Aubry is részt vesz a párizsi tüntetésen, akik az európai szolidaritást hozzák a Franciaországban tüntető embereknek.
A feszültség nőtt azóta, hogy Macron a 49.3-as cikkelyt alkalmazta, hogy nyugdíjkorhatár-emelést kényszerítsen ki – 62-ről 64 évre. Ez az antidemokratikus lépés lehetővé tette Macron számára, hogy parlamenti szavazás nélkül nyomja át a törvényét. A szavazás óta minden nap spontán tüntetések robbantak ki városokban és falvakban, és azokat a francia rendőrség erőszakkal fojtotta el. Százakat letartóztattak önkényesen, tucatnyian megsérültek és 4 nő vádolta meg a rendőrséget szexuális erőszakkal.
Manon Aubry (Engedetlen Franciaország) azt mondta: “Nem számít neki az emberek dühe, nem számítanak neki a hatalmas demonstrációk és az égő utcák, Macron ragaszkodik nyugdíjreformjához, és nem hajlandó meghallgatni az embereket. Franciaország királyának képzeli magát, és azt hiszi, hogy minden alkalommal alkalmazhatja az 49.3-as cikkelyt, amikor a parlament ellene szavaz, eltekintve a demokráciától. De ezúttal a bizalmatlansági indítvány hétfői szavazása mindössze 9 szavazattal maradt el attól, hogy megbuktassa a kormányt, amely most cérnaszálon függ. A mai csütörtöki tüntetés pedig népi bizalmatlansági indítvány lesz: a francia emberek nem akarják ezt a reformot, és nem adják fel!”
Martin Schirdewan (Die Linke, Németország) közölte: “Ezzel a kényszerített nyugdíjreformmal Macron elnök egyértelműen mutatja, hogy teljesen elvesztette a kapcsolatát az emberekkel. A bánja-az-ördög gondolkodásmódjával már meg sem próbálja elrejteni, hogy politikája teljesen a piacot szolgálja.”
Macron keveset tett a helyzet csillapításáért, és amikor szerdán interjút adott, hogy elmagyarázza a nyugdíjreformját, akkor a tüntetőket az amerikai Capitoliumot ostromlókhoz hasonlította. Az ENSZ Szabadságjogokkal Foglalkozó Különleges Felelőse aggodalmát fejezte ki, emlékeztetve arra, hogy a tiltakozás alapvető jog, és arra kérte a francia rendőrséget, hogy segítsék elő a békés tüntetéseket, és kerüljék az erőszakos fellépést.
Egész Európában emberek vonulnak az utcára, hogy társadalmi változásokat követeljenek – az infláció, a megélhetés költségeinek növekedése, az energiahiány és a stagnáló bérek ellen. Amint a vezetők összegyűlnek Brüsszelben ma és holnap az Európai csúcstalálkozón, jól tennék, ha figyelembe vennék ezeket a figyelmeztető jeleket. A mozgalom növekszik; a franciaországi nyugdíjkorhatár emelése elleni tüntetésektől a németországi klíma sztrájkokon át a spanyolországi egészségügyi menetekig és a portugál tanársztrájkig, az EU munkavállalói felkelnek, az uniós szakszervezetek összefognak, és az összes generáció tüntetői megmutatják egymásnak, hogy együtt állnak ki és vonulnak az utcára.
Ezeket a mozgalmakat összehasonlítva Martin Schirdewan azt mondta: “Ahelyett, hogy az embereket egyre hosszabb ideig kényszerítenék dolgozni olyan nyugdíjakért, amelyek nem elegendőek a megélhetésre, olyan politikára van szükségünk, amely felelősséget vállal a munkavállalókért, és ahol a munka világa biztonságos és szociális. Ez politikai sztrájkhoz való jogot igényel. Körülbelül egy év múlva Európai választások lesznek. A németországi és franciaországi sztrájkok valódi reménységet jelentenek. Egész Európában össze kell állnunk a társadalmi igazságosságért.”
Az egyre növekvő düh a gazdasági problémák, különösen az infláció emelkedése miatt, vezetett az EU-ban az ellenzéki kormányellenes tüntetések új csúcsához 2022-ben. Amíg a politikai elit nem hagy fel a munkásosztály büntetésével és nem kezdi megadóztatni a gazdagokat, addig úgy tűnik, 2023 sem lesz másmilyen.
EP Baloldal frakció