Egyre több a fagyhalál Németországban
A Statisztikai Szövetségi Hivatal komor adatot közölt: 2018/19 telén tizenkét hajléktalan fagyott meg Németországban. Egy évvel azelőtt heten, 2009/10 telén tizenhat ember halt meg így. Ebben a „Koronatélben” az adatok önmagukért beszélnek: A fagyhalálok száma gyorsan emelkedik a magasba. Legalább nyolcan haltak meg december eleje óta Hamburgban – tudósított a Hinz und Kunzt magazin csütörtökön. A helyi média újabb áldozatokat közölt Augsburgból, Wolfsburgból, Mainzból, Freiburgból és Berlinből. Legutóbb az RBB tudósított vasárnap: Az első 33 éves áldozatota a saját matracán találták holtan a főváros Neukölln külvárosában.
„Ezek csak azok az esetek, amelyekről a média beszámolt” – közölte Werena Rosenke a Szövetségi Munkaügyi Közösség Hajléktanansegítő Hivatalának (BAGW) üzleti vezetője és szóvivője. „Bizonyosan magasabb a feltáratlan esetek száma. Ezek nem is kerülnek felszínre a Szövetségi Statisztikai Hivatal által, mivel a hatóságok a saját egyesületeik adatait használják, amelyeket csak a média kutatásai alapján szereznek.” Rosenke a mostani hajléktalanhelyzetet „különösen nehéznek” jellemezte.
A nehéz ebben az esetben ezt jelenti: Sokhelyütt az önkormányzatok egyszerűen csak csökkentik a szükségszállások ágyszámát, hogy elkerüljék a fertőzéseket és félig teljesítsék a kötelességeket. A téli szükségprogramok amúgy is csökkent kínálata összességében inkább csökkent, és a hozzáférést bürokratikusan nehezítették – közölte Rosenke. Egy novemberi csúcs során a szállások csak 20%-át tudták kiadni, amely elégségesen előkészített volt. „40% nem volt felkészült, további 40%-ról pedig az önkormányzat egyáltalán nem tudta, mit akar.” Az egyesülete már hónapokkal ezelőtt támogatott egy szükségprogramot, mint hotelekben, motelekben és panziókban való elhelyezés. De csak nagyon kevés városban történt valami. „A szociális munkások gyakran nem tudják, mit kezdjenek a segítségkérő emberekkel,” – állapította meg a BAGW üzletvezetője. Még a méltatlan körülmények ellenére sem történik semmi jelentős változás: a többágyas szobák továbbra is gyakoriak. Gyakran nincs elég hely, hogy a pozitívra tesztelt embereket külön tegyék. Egyáltalán túl keveset tesztelnek. Ezért ezek az emberek nem vagy elégtelenül kezelt betegségeket terjesztenek, és sokkal jobban félnek attól, hogy szállást keressenek fel. „A helyzet kiéleződik” – mondta Rosenke aggodalommal.
Ehhez tartozik még a megfagyás elleni védelmen túli segítség. Ezek további takaréklángon főnek. A nappali melegedőknek szigorú belépési korlátozásai vannak vagy bezárnak, az élelmiszerellátás pedig „nagyon letört” – mesélte Rosenke. A koldulás és az üveggyűjtés sokaknak alig hoz bevételt ahhoz, hogy a felszínen tartsa őket. A más EU tagállamokból érkező embereket érintette a legrosszabbul. Ők nem igényelhetnek szociális segítséget. Sokan elvesztették a munkájukat. „Adományokkal élelmiszercsomagokat és élelmiszerjegyeket szervezünk és osztunk ki” – magyarázta. Némely szövetségi állam segélyszervezeteket fizetett a költségvetésen kívüli forrásokból. Észak-Rajna-Vesztfáliába, a legnagyobb tagállamba, összesen 500 ezer euró folyt be. Ez azonban csak vízcsepp a forró kövön.
Ráadásul sok hajléktalan embernek nincs egészségbiztosítása, vagy bizonytalan státusz miatt gyakran nagyobb büntetést kapnak a pénztártól. A BAGW felhívja a figyelmet a problémára. A klinikáknak ugyan fel kell venniük a súlyos betegeket, de gyorsan el is akarják bocsátani őket. Évek óta néhány gyógyszert díjtalannak kezelnek és az adományok is segítenek a súlyos betegek számára. „Ezen projektek még mindig működnek, de nem változtak semmit.” Ezek önmagukban alulfinanszírozottak és ritkán elégségesek, valamint csak a nagyvárosokban működnek. A hajléktalanok a legrosszabb helyzetben a keletnémet szövetségi államokban vannak, Berlin kivételével.
„A hajléktalan emberek nincsenek a politika napirendjén.”
forrás: Junge Welt