A brit hadsereg a Külügyi Hivatal emberi jogokat megsértő országok listájáról 17-ben tartott katonai képzést – derült ki ma.
A fegyverellenes aktivisták felszólították a kormányt, hogy vizsgálja felül a katonai együttműködését és kiképzési rendszerét a 2018 óta létező listán szereplő 30 országgal.
A Külügyi Hivatal ezen országokat „emberi jogi problémák miatt különösen aggasztónak” jellemzi, és reméli, hogy Nagy-Britannia különbségeket fog tenni.
A 2018 és 2020 között katonai kiképzést kapó országok között van Szaúd-Arábia, Bahrein, Egyiptom, Kína, Izrael és Üzbegisztán.
A képzések között vannak a kommandós hadműveletek, a deszantos hadviselés és az irányított fegyverek kezelése.
Szaúd-Arábiában a kiképzési program jó része olyan brit gyártmányú vadászrepülőkhöz kötődik, amelyeket a jemeni háborúban használnak.
Szaúd-Arábia bombázó hadjárata a világ legsúlyosabb humanitárius válságát idézte elő.
A botrány azután robbant ki, hogy Sam Tarry, a brit Munkáspárt parlamenti képviselője kérdést intézett a házban.
Andrew Smith, a Fegyverkereskedelem Elleni Kampánytól (CAAT) közölte, hogy némely listázott ország hadseregének megdöbbentő emberi jogsértései vannak, és kapcsolatba hozhatók „brutális elnyomással, valamint nemzetközi agresszióval is.”
„A despoták, diktatúrák és emberi jogsértők kiképzésével és a velük való együttműködéssel Nagy-Britannia bűnrészessé teszi magát olyan jogsértésekben, amelyeket elkövettek,” – figyelmeztetett.
„Már jó régóta, az egymást követő kormányok csak beszélnek az emberi jogok és a demokrácia fontosságáról, miközben világszerte felfegyvereznek, támogatnak és erősítenek autoriter rezsimeket.
„Véget kell venni ennek a képmutatásnak és teljesen felülvizsgálni, hogy Nagy-Britannia milyen fegyveres erőket képzett ki, és hogy ezeknek van-e kapcsolata emberi jogsértésekkel.”
A brit fegyveres erők ezen felül még szolgáltattak kiképzést olyan emberi jogi szempontból kétes rezsimeknek, amelyek nincsenek rajta a listán, köztük Fehéroroszországnak, a Fülöp-szigeteknek, Katarnak és az Egyesült Arab Emirátusoknak.
Valamint Nagy-Britannia bűnrészessége a nemzetközi emberi jogok megsértésében túlmutat a katonai kiképzéseken.
Jemen 2015-ös bombázása óta Nagy-Britannia legalább 5,4 milliárd font értékben licencelt fegyvereket a szaúdi rezsimnek.
A Fellebbviteli Bíróság tavalyi döntése szerint a kormány törvénytelenül cselekedett, amikor annak értékelése nélkül adtak ki licenceket, hogy a felhasználó megsérti-e a nemzetközi humanitárius jogokat.
A kormány a tiltások ellenére is újabb licenceket biztosít, azt állítva, hogy ez csak tévedés.
Múlt hónapban a kormány felfedte, hogy folytatják az eladásokat, azt állítva, hogy az emberi jogsértések „izolált incidensek”, azon tények ellenére, hogy több száz dokumentált támadás történt lakókörzetek, iskolák, kórházak, civil összejövetelek és mezőgazdasági földek és létesítmények ellen.
A britek által licencelt fegyvereket az Egyesült Államokban is használják, ahol a rendőrtisztek rendszeresen támadják könnygázzal és gumilövedékekkel a Black Lives Matter tüntetőket.
A Külügyminisztérium nem válaszolt a brit Morning Star lap kérdéseire.
forrás: Morning Star