Donald Trump visszatérése az Egyesült Államok elnöki székébe felveti annak rémét, hogy megújítja beavatkozásait és „rezsimváltási” törekvéseit a szomszédos Latin-Amerikában, miközben hatalmas lökést ad a régió jelentős szélsőjobboldali erőinek.
Az utóbbi pont különösen aggasztó lehet a globális progresszív mozgalmak számára Brazíliában, amely a régió gazdasági nagyhatalma. Itt a szélsőjobboldali politikus – és Trump egyik legnagyobb szövetségese –, Jair Bolsonaro elvesztette a 2022-es elnökválasztást Lula ellen. Most az antidemokratikus erők üdvözölték Trump győzelmét, és újabb szervezkedési hullámot szorgalmaznak.
Bolsonaro maga is azt mondta: „Trump visszatért, és ez azt jelenti, hogy mi is visszatérünk.” A héten pedig bejelentette, hogy meghívást kapott Trump közelgő beiktatására.
A szélsőjobbos Bolsonaro hívei puccsista módon rohamozzák a brazil elnöki palotát
Fontos emlékezni, milyen katasztrofális volt Bolsonaro kormányzása. Járványtagadása több százezer elkerülhető Covid-19-halálesethez vezetett; halálos mértékben nőtt az erőszak a nők, a fekete közösségek és az LMBTQ+ közösség ellen; hatalmas támadást intézett az (amúgy is rendkívül elégtelen) őslakos jogok és környezetvédelmi szabályozások ellen; megszorító programokat vezetett be, amelyek katasztrofálisan növelték a szegénységet és az egyenlőtlenséget; valamint privatizációk sorozatát hajtotta végre, miközben a szakszervezeti jogok és polgári szabadságjogok ellen támadt.
Természetesen Bolsonaro széles körben úgy volt ismert, mint aki bátorította szélsőjobboldali támogatóit a Lula elleni kudarcot vallott puccskísérlet során, amikor Lula újra elfoglalta az elnöki posztot. Az ügyben jelenleg is jogi eljárások zajlanak.
A brazil rendőrség konkrétan egy jelentést tett közzé, amely szerint Bolsonaro „tervezte, részt vett és közvetlenül, hatékonyan tudatában volt annak, hogy a bűnszervezet célja egy államcsíny végrehajtása és a demokratikus jogállamiság felszámolása.”
Ami Trump visszatérésének közvetlen hatásait illeti, a Wall Street Journal arról számolt be, hogy Bolsonaro arra számít, Trump szankciókkal fogja nyomás alá helyezni Brazíliát, hogy kényszerítse a 2030-ig tartó hivatali tilalom feloldását.
Ami biztos a közelgő, viharos időkben, hogy Brazília baloldali politikai mozgalmainak, szakszervezeteinek és hatalmas társadalmi mozgalmainak (mint például a földnélkülieket képviselő MST) szükségük lesz szolidaritásunkra – és a kollektív erejük megerősítésére – az elkövetkező hónapokban és években. Közben remélhetőleg tovább mélyül az ország társadalmi fejlődése, például a Lula-kormány által bevezetett fontos szociális programok révén, amelyek a szegénység csökkentését célozzák.
És nemcsak Brazíliában lesz jelentős hatása Trump és a hazai szélsőjobboldal interakciójának.
A régió más országaiban működő szociális és baloldali mozgalmaknak is okuk van óvatosnak lenni Trump visszatérése miatt.
Olyan országokban, mint Argentína és Salvador, ahol a szélsőjobboldal jelenleg uralmon van, és ez súlyos gazdasági és társadalmi nyomorral jár, ezek a rémisztő rezsimek úgy érzik majd, hogy immár van barátjuk a Fehér Házban.
Közben az Egyesült Államok szomszédságában Mexikó nagyon is tudatában van annak az évek óta tartó idegengyűlölő hullámnak, amelyet Trump ezen ország és annak népe ellen szított.
Bolíviában az aktivisták emlékezni fognak arra, hogyan támogatta az Egyesült Államok az Evo Morales vezette, demokratikusan megválasztott kormány elleni katonai puccsot 2019-ben.
Hondurasban, ahol a progresszív kormány az utóbbi években az Egyesült Államok dominanciájától és a neoliberalizmustól való eltávolodást célozta meg, már most komoly aggodalom övezi az év végén esedékes választásokba való amerikai beavatkozást és manipulációt.
A hónap elején, miután Trump azzal fenyegetett, hogy katonai erővel fogja kikényszeríteni a tömeges deportálásokat a régió országaiba, köztük Hondurasba, Xiomara Castro elnök jelezte, hogy kormánya nem fogadja el az Egyesült Államok erőszakos nyomásgyakorlását. Így fogalmazott:
„Egy olyan ellenséges attitűd fényében, amely testvéreink tömeges kiutasítását jelentené, fontolóra kell vennünk a politikáink megváltoztatását az Egyesült Államokkal való együttműködés terén, különösen a katonai szférában, ahol évtizedek óta fizetés nélkül tartanak fenn katonai bázisokat a területünkön, amelyek ebben az esetben elveszítenék minden létjogosultságukat Hondurasban.”
Tony Garcia hondurasi külügyminiszter-helyettes szerint, ha a Trump-adminisztráció tömeges deportálási terve megvalósul, 2025-ben akár 250 000 hondurasi is kitoloncolásra kerülhet.
Trump latin-amerikai programjában emellett szerepel a közvetlen beavatkozás is szankciók és egyéb eszközök révén, amelyek célja az illegális „rezsimváltás” kierőszakolása az Egyesült Államok és óriásvállalatai érdekeinek érdekében.
Bár a geopolitikai helyzet változott, mióta Trump 2020-ban távozott hivatalából, és bár korábban többször is katonai akcióval fenyegette az olajban gazdag Venezuelát, semmi nem utal arra, hogy az Egyesült Államok régóta fennálló szándéka, hogy destabilizálja a venezuelai kormányt és „rezsimváltást” érjen el, lekerült volna a napirendről.
Valójában a közelmúltban szigorított szankciókról szóló törvények, valamint az Egyesült Államok által Nicolás Maduro fejére kitűzött hatalmas vérdíj azt mutatják, hogy ez az ellenségeskedés tovább mélyül. Ezt illusztrálja a New York Times ezen a héten megjelent vezércikke is, amely katonai beavatkozást szorgalmazott.
Ugyanez vonatkozik a régió más országaira is — Trump hivatali ideje alatt illegális szankciókat vezetett be Nicaraguával szemben. Rendszeresen kifejezte ellenségességét Kuba iránt, és kifejezett vágyát, hogy „rezsimváltást” kényszerítsen ki.
Marco Rubio héja politikus külügyminiszterként Trump oldalán, Latin-Amerikának az elkövetkező hónapokban és években idegengyűlölettel, vámokkal, szankciókkal, katonai beavatkozásokkal, puccskísérletekkel, a szélsőjobb nyilvános támogatásával és még sok egyéb fenyegetéssel kell szembenéznie.
Nemzetközi baloldalként világos üzenetet kell küldenünk: Trump, tartsd távol a kezed Latin-Amerikától!
forrás: Morning Star