Két eltávolított konföderációs emlékmű vissakerül Washingtonba
A rendőri brutalitás és a rasszizmus elleni 2020-as tömegtüntetések után eltávolított két Amerikai Konföderációs Államok emlékműve hamarosan vissakerül az amerikai fővárosba.
A Nemzeti Park Szolgálat augusztus 5-én bejelentette, hogy Albert Pike konföderációs tábornok szobrát, amelyet 2020-ban tüntetők döntöttek le, októberben visszaállítják eredeti helyére, a Judiciary Square közelében. Másnap Donald Trump volt védelmi minisztere, Pete Hegseth az X közösségi oldalon közzétett bejegyzésében arról írt, hogy egy nagyobb konföderációs emlékmű is vissakerül az Arlingtoni Nemzeti Temetőbe, az ország legismertebb katonai sírkertjébe.
Az Arlingtoni Nemzeti Temetőben helyreállítandó konföderációs emlékmű nagy vitákat váltott ki, mivel egyesek szerint rasszista módon ábrázolja a rabszolgaságot. „Ez az ország egyik legkegyetlenebb, legrasszistább emlékműve” – írja Ty Seidule történész a The Hill lapban. „Egy kövér, könnyes rabszolganőt, egy mammy-t ábrázol, amint konföderációs gazdája gyermekét ölben tartva búcsúztatja, mikor az háborúba indul. Az emlékmű hűséges rabszolgákat és kedves fehér gazdákat mutat be, ami történelmi hazugság. A rabszolgaság alatt törvényes erőszak, kínzás és családok szétszakítása volt mindennapos” – írja Seidule.
2020-ban tüntetők döntötték le a konföderációs emlékműveket
Az Egyesült Államok szerte évtizedek óta tiltakoznak a konföderációs emlékművek ellen, amelyeket a 2020-as rendőri brutalitás elleni felkelések során az országban elterjedt rasszizmus szimbólumainak tekintettek. Ezeket az emlékműveket az Amerikai Konföderációs Államok vezetőinek, katonáinak vagy ideológiájának emlékére állították – ez volt azon déli államok csoportja, amelyek 1861-ben elszakadtak az USA-tól, hogy megőrizzék a rabszolgaságot, és ezzel kirobbantották az amerikai polgárháborút.
A fennmaradt emlékművek többségét azonban nem a háború után, hanem az 1890-es évektől az 1930-as évekig emelték, épp akkor, amikor a rasszista Jim Crow-törvények terjedtek el az amerikai Dél államaiban. „Az emlékműépítés nem a polgárháború után, hanem a 19. század végétől a 20. század második évtizedéig zajlott” – írja az Amerikai Történelmi Társaság. „Ez nem csupán a Konföderációra emlékeztetett, hanem a Dél úgynevezett ‘megváltására’ is a Rekonstrukció után, miközben törvényi szinten bevezették a szegregációt és megfosztották a választójogtól a fekete lakosságot.”
A Smithsonian Magazine 2018-as különkiadása szerint „az elmúlt tíz évben az adófizetők legalább 40 millió dollárt fordítottak konföderációs emlékművekre – szobrokra, házakra, parkokra, múzeumokra, könyvtárakra és temetőkre – valamint konföderációs örökségvédő csoportokra.”
2020-ban ezek az emlékművek a tiltakozások középpontjába kerültek, és a tüntetők maguk döntötték le a szobrokat kötelek segítségével. Albert Pike mellett 2020 júniusában a tüntetők ledöntötték Jefferson Davis, a Konföderáció elnökének szobrát is Richmondban (Virginia állam). A raleigh-i városközpontból pedig eltávolítottak egy 75 láb magas konföderációs katona-szobrot, miután a Juneteenth-en (a rabszolgaság vége napján) tüntetők megrongálták és feliratozták „Black Lives Matter” és „No Justice No Peace” szlogenekkel.
Összesen 168 konföderációs emlékművet távolítottak el 2020-ban, amelyek többségét nem a tüntetők, hanem a hatóságok szüntették meg.
A Trump-kormányzat visszaállítja a konföderációs emlékműveket
A Trump-kormányzat kulcsfontosságú politikája lett azon intézkedések visszafordítása, amelyeket sokan a 2020-as tüntetések győzelmeként értelmeztek. Idén márciusban Trump végrehajtási rendeletet adott ki „Az igazság és józan ész visszaállítása az amerikai történelembe” címmel, amely utasította a belügyminisztert, hogy „vizsgálja meg, hogy 2020 januárja óta eltávolították-e vagy megváltoztatták-e a belügy irányítása alá tartozó közterületeken álló emlékműveket, szobrokat vagy jelzőtáblákat, amelyek hamis történelmet állítanak be”, és „tegyen lépéseket ezen emlékművek eredeti állapotának visszaállítására”.
Ez a rendelet része Trump törekvésének, hogy egy úgynevezett „hazafiasabb” történelmet promótáljon. Május 1-jén Trump főtanácsadója, Stephen Miller bejelentette, hogy „a gyerekeket megtanítják szeretni Amerikát. A gyerekeket hazafiakként nevelik”, és fenyegetőzött, hogy visszavonja az állami iskolák támogatását, ha ezt nem tartják be.
Júniusban az amerikai hadsereg bejelentette, hogy visszaállítja hét katonai bázis eredeti nevét, amelyeket korábban konföderációs vezetőkról neveztek el. Trump a Fort Braggnél (amelyet rövid ideig Fort Libertynek hívtak, mielőtt visszakeresztelték Braxton Bragg konföderációs tábornok tiszteletére) bejelentette, hogy a kormányzat visszaállítja a Fort Pickett, Fort Hood, Fort Gordon, Fort Rucker, Fort Polk, Fort A.P. Hill és Fort Robert E. Lee elnevezéseket is. „Sok csatát nyertünk ezekről a bázisokról” – mondta. „Most nincs itt az ideje a változtatásnak.”
forrás: Peoples Dispatch