AZ ELN delegáció legitimitásának elismerése az új kolumbiai kormánnyal folytatott békefolyamatban ürügy nélkül hagyja a Fehér Házat, hogy Kubát a terrorizmust támogató országok „listáján” tartsa.
Csupán kilenc nappal azelőtt, hogy 2021-ben elhagyta a hivatalát, Donald Trump amerikai elnök visszatette Kubát a terrorizmust támogató országok listájára.
Jogos igazolás kellett, hogy értelme legyen a visszahelyezésnek, ezért arra hivatkozott, hogy Kuba visszautasította a kolumbiai Nemzeti Felszabadító Hadsereg (ELN) tárgyalóinak kiadatási kérelmét, miután 2019 januárjában bombatámadás érte a bogotai rendőrakadémiát.
Mellőzték közleményükben említeni Kuba státuszát, hogy közvetít béketárgyalások során, elsőként a kormány és a Kolumbiai Népi Hadsereg Fegyveres Erői (FARC-EP) között, amely a történelmi 2016-os békeegyezménnyel zárült, majd az ELN tagjaival, akik 2018 óta tartózkodnak Kubában.
Az ELN delegációja Kubában
Mi történt akkor?
Először: Az ELN tagjai nem szökés által érkeztek Kubába, hanem a kolumbiai állam hatóságainak engedélyével.
Másodszor: Kolumbia ráadásul véget vetett a párbeszédnek az ELN-nel, figyelmen kívül hagyta az ilyen esetekben elfogadott szakítási protokollt, delegitimizálta a tárgyaló küldöttséget, valamint letartóztatási és kiadatási kérelmeket nyújtott be ellenük.
Kuba számára ellentmondásos volt, hogy kolumbiai kormány elismerte – számos esetben, nyilvánosan és privát módon – a békefolyamat garantálója szerepét a FARC-EP-vel, de figyelmen kívül hagyta az országgal aláírt megállapodást, amelyben szintén közvetítő szerepe van az ELN-nel folytatott béketárgyalásokban.
Ivan Duque kormánya visszafordított minden eredményt, amelyet elértek a tárgyalások során, félreinterpretálta Kuba szerepét és próbálta félrevezetni a nemzetközi közösséget, és az Egyesült Államok – mint mindig – kihasználta az alkalmat ennek ürügyén, hogy meghozza döntését, amely miatt a következő kormánynak is korlátozottak a hozzáállási lehetőségei, de szintén kiszámíthatatlan károkat okozott a kubai lakosságnak. Nem is említve mennyire erkölcstelen az Egyesült Államok részéről, hogy másokat bélyegez terroristának.
Johana Tablada, a kubai külügyminisztérium USA-val foglalkozó részlegének igazgatóhelyettese által 2021 júniusában szolgáltatott információk szerint a hamis listán lévő országokra „exporttilalom, bizonyos kereskedelmi javak megszüntetése, a nemzetközi pénzügyi intézményekben lévő pénzek lefoglalása, valamint a fegyverexport tiltása” érvényes.
A spanyol BBC ezzel az egyoldalú minősítéssel magyarázta ezt: a pénzügyi intézményeknek ismét van okuk kerülni a kubai tevékenységüket; a biztosítok felfüggeszthetik a tranzakcióikat; több odafigyelés kell az országgal való műveletekhez, amely ahhoz vezet, hogy kevesebb kormány és vállalat fog normális kapcsolatot fenntartani a szigettel.
Ráadásul a „megbélyegzett” országok nem férhetnek hozzá a Nemzetközi Valutaalaptól vagy más globális intézményektől kapott hitelekhez. Hasonlóképp az amerikai vállalatok számára akadályt jelent az export és import lehetőségekhez vagy hogy szolgáltatásokat nyújtsanak az országban.
Kuba különleges esetében ezen szankciók hozzáadódnak ahhoz a gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi blokádhoz, amellyel hat évtizede fojtogatják a kubai gazdaságot. Az ellenséges magatartás az Egyesült Államok részéről mindig fennmarad, akármelyik színű párt is kerül hatalomra.
Bár valami azért változik, különösképp Kolumbiában. A jelenlegi kormány legitimálta a kubai területen lévő ELN tárgyaló delegációját, már nem kéri kiadatásukat, hanem újra leülnek tárgyalni. Ráadásul Gustavo Petro kormánya úgy ismeri el Kubát, mint a „béke vidékét”, és helyteleníti a tényt, hogy a terrorizmust támogató országok listáján található.
Most milyen magyarázkodással fog előállni az Egyesült Államok, hogy rajta tartsa Kubát az összetákolt listáján?
Írta: Milagros Pichardo Pérez
forrás: Granma