Jens Stoltenberg NATO főnök közölte, hogy a katonai szövetség kész fellépni Kína ellen, amelyet a biztonságra és a demokráciára való fenyegetésnek jellemzett.
Kedden tartott sajtókonferenciát arról, hogy a NATO tervezi mélyíteni kapcsolatait ázsiai szövetségeseivel, hogy kezelje a Peking által jelentett kihívást.
Stoltenberg közölte, hogy összehívja a NATO tagországok, valamint Finnország, Svédország, Grúzia és az EU külügyminisztereinek ülését.
Stoltenberg
Ausztrália, Új-Zéland és Dél-Korea képviselőit szintén meghívták az ülésre, amelyen Kína „globális szintű növekvő befolyását és erőszakos politikáját” beszélik meg, „amely rendszerszintű kihívást jelent a biztonságunkra és a demokráciánkra.
„Látjuk, hogy Kína nem akarja elítélni az orosz agressziót és csatlakozott Moszkvához, hogy megkérdőjelezzék a nemzetek jogát, hogy megválasszák saját irányvonalukat,” – közölte Stoltenberg.
Kínát Joe Biden amerikai elnök sürgette, hogy „válasszon oldalt” az orosz-ukrán konfliktusban, aki azzal fenyegeti Pekinget, hogy következményei lesznek, ha katonailag vagy gazdaságilag támogatja Oroszországot.
Ellenben Kína közölte, hogy semleges marad mondván, a béke mellett állnak ki, és készek közvetíteni is, ha szükséges.
Peking korábban tagadta, hogy szándékosan megkerülik az Egyesült Államok és az európai országok által Oroszország ellen bevezetett szankciókat. Ellenzik a gazdasági megszorításokat, és Wang Lu-ting kínai kormányzati szóvivő figyelmeztetett, hogy „a szankciók hatásának kockázatai a világ többi részét is érintik.
„Még Európa is fenntartja a normális üzletet Oroszországgal.
„Hozzájárulunk a globális gazdasághoz, hogy fenntartsuk a normális kereskedelmet Oroszországgal, hogy elkerüljük az ellátási és ipari láncok lehetséges összeomlását,” – közölte.
Imran Khan pakisztáni miniszterelnök azzal vádolta Washingtont, hogy megpróbáltak puccsot szervezni ellene, mivel nem ítélte el Oroszországot és kritizálta az amerikai külpolitikát.
India szintén érzi az Egyesült Államok bosszúját, mivel továbbra is kereskedik Oroszországgal és nem állt be a nyugati imperialista hatalmak sorába.
De az Egyesült Államokat is képmutatással vádolják, mivel az EU-t és szövetségeseit arra kényszeríti, hogy ne vegyenek olajat Oroszországtól, miközben a saját importja 43%-kal, 100 ezer hordóra növekedett az elmúlt hét során.
forrás: Morning Star