árvizek

Martin Empson elmagyarázza, hogy a változó vízszintek miként fenyegetik az életet

A nepáli határon pusztító szörnyű árvíz több száz – valószínűleg több ezer – ember életét követelte.

Bár a pontos okot még nem ismerjük, valószínűnek tűnik, hogy egy gleccseromlás áll a háttérben.

A New Scientist magazin beszámolója szerint az olvadó hó meggyengített egy hatalmas gleccsert, amely egy kilométert zuhant egy völgybe, ezzel hatalmas földcsuszamlást és árvizet okozva. Ha ez az információ pontos, akkor a katasztrófa közvetlenül összefügg a klímaváltozással.

Ez a legutóbbi katasztrófa rávilágít az éghajlati összeomlás egyik alulértékelt és gyakran figyelmen kívül hagyott veszélyére.

Legutóbbi, A világ sorsa (The Fate of the World) című könyvében Bill McGuire professzor, geológus és klímakutató azt vizsgálja, hogy a felmelegedő világ jövője hogyan érthető meg a geológiai múlt bolygóváltozásain keresztül.

De azt is elmagyarázza, hogy a globális felmelegedés hogyan vezethet váratlan geológiai változásokhoz, amelyek katasztrofális következményekkel járhatnak.

Egy forróbb világ hőt csapdáz az éghajlati rendszerekben. Ez intenzívebb és kiszámíthatatlanabb időjárási eseményekhez vezet, például gyakoribb és erősebb hurrikánokhoz.

De vannak kevésbé nyilvánvaló következmények is, amelyek szintén halálosak lehetnek. A fagyott víz nagyon sűrű, a gleccserek és jégsapkák hatalmas tömeggel bírnak. Amikor ez a jég elolvad, a súlya lekerül a Föld felszínéről, ami hatalmas kőzettömegek elmozdulását okozza.

Amikor az utolsó jégkorszakban a gleccserek az Északi-sarkról délre terjeszkedtek, súlyuk lenyomta a Föld felszínét. Annak ellenére, hogy a gleccserek 11 000 évvel ezelőtt visszahúzódtak, a Föld még mindig visszaemelkedik.

Skandinávia ennek következtében ma körülbelül évi 10 milliméterrel emelkedik. Ez emberi léptékben kicsi, de geológiai léptékben hatalmas.

Hasonlóképpen, a világ hegyvonulatainak változásai jelentős átalakulásokhoz vezethetnek, mert a Föld mozog, amikor a jég elolvad.

Az olyan helyeken, mint a Himalája, az Andok és az Alpok, az olvadó jég tágabb változásokat idézhet elő, ahogy az elmozdulások anyagokat mozgatnak meg.

Általában ezek kisebb földcsuszamlások lesznek, de néha hatalmas mennyiségű anyag szabadul fel.

Az olvadékvíz a kőzetek közötti törésvonalakat is elkenheti, ami hatalmas erők felszabadulását és földrengéseket okozhat. Még a heves esőzések is elegendő vizet zúdíthatnak a kőzetek megmozgatásához.

Ezek az összefüggések a klímaváltozás és a geológiai változások között elsőre ellentmondásosnak tűnhetnek. Hajlamosak vagyunk úgy gondolni a klímaváltozásra, mint ami az időjárással kapcsolatos. De a tágabb geológiai következményeket is meg kell értenünk, ha meg akarjuk védeni az embereket a jövőben.

Egy példa figyelmeztethet minket a lehetséges tragédiára. Bill McGuire a „valóban damoklészi fenyegetést” írja le a tádzsikisztáni Szarez-tónál. Ott egy hatalmas tó, amely 17 milliárd tonna jeges vizet tartalmaz, egy természetes gát mögött helyezkedik el, amelyet maga is egy 1911-es földcsuszamlás okozott. Ez a világ legmagasabb gátja, de a közelben 900 olvadó gleccser található, amelyek további földrengéseket és földcsuszamlásokat fenyegetnek.

Ahogy a világ felmelegszik, fennáll annak a lehetősége, hogy ezek közül valamelyik földcsuszamlást okozhat, amely elegendő vizet mozdítana ki ahhoz, hogy a gát megrepedjen, és a Szarez-tó vize kiszabaduljon.

1968-ban egy ilyen földcsuszamlás kétméteres hullámokat keltett a tóban. Ha ma átszakadna a gát, annak felmérhetetlen hatásai lennének.

McGuire szerint az áradat elérné Termez városát – amelynek lakossága 182 000 fő, mintegy 1400 kilométerre –, és még ott is egy kétszintes épület magasságú lenne. Tízezrek halnának meg.

Sajnos a világon valószínűleg több száz hasonló, ha kisebb léptékű fenyegetés létezik. A múlt heti nepáli borzalom csak egy példa.

Amire szükség van, az egy sürgős program, amely elháríthatja vagy legalább mérsékelheti az ilyen potenciális katasztrófákat. Ez pénz költését igényli a kritikus infrastruktúrák, például gátak és hidak vészhelyzeti felmérésére, valamint a szükséges felújításokra és javításokra.

Figyelmeztető és megfigyelő rendszereket kell kiépíteni és korszerűsíteni. Ki kell képeznünk és fel kell vennünk új mentőmunkásokat. Ahogy a brit erdőtüzek is megmutatták, a világ kritikus hiányt szenved tűzoltó felszerelésből és képzett tűzoltókból.

De szükségünk van egy sürgős programra is a fosszilis tüzelőanyagok használatának leállítására és a további kitermelés megakadályozására.

Andy Burnham-nek nem szabad szabad utat engedni az Északi-tengerben történő további olaj- és gázkitermelésnek. A ma kibocsátott szén-dioxid minden egyes molekulája súlyosbítja a jövőbeli helyzetet.

Nem tudunk megakadályozni minden árvizet vagy tüzet, de a gyors cselekvés a mai felkészülés érdekében csökkentheti azoknak a hatásait, amelyek a történelmi kibocsátások következtében már elkerülhetetlenek.

A 21. század a hatalmas katasztrófák évszázada lesz. Gyökeresen át kell alakítanunk társadalmunkat, hogy felkészüljünk rá – át kell térnünk egy olyan rendszerre, ahol a fosszilis tüzelőanyagokból származó profitok nem határozzák meg az életet és a halált.

forrás: BreakThrough News