banánköztársaságok

Az ecuadori helyzet Daniel Noboa kormánya alatt: az autoritarizmus előretörése, amely egyszerre több fronton halad előre a neoliberalizmus megszilárdítása és az USA nemzetközi agenda-jának való teljes behódolás érdekében. Ezek nem elszigetelt intézkedések, hanem egy összehangolt stratégia részei, amely ötvözi a munkahelyi bizonytalanságot, a jóléti állam lebontását, a korlátlan bányászati hozzáférést, az olajkitermelés folytatását környezetvédelmi szempontok figyelembevétele nélkül, a hatalom központosítását a helyi önkormányzatok pénzügyi megfojtásán keresztül, valamint az ellenzék és a népi szerveződés minden formájának szisztematikus kriminalizálását.

Biztonsági válság és az állami szféra elhagyása

Noboa elvesztette mind a négy kérdést a 2025 novemberi népszavazáson: nem lesz Alkotmányozó Nemzetgyűlés, nem telepítenek külföldi katonai támaszpontokat (legalábbis hivatalosan, bár a gyakorlatban számos titkos megállapodás az Egyesült Államokkal lehetővé teszi amerikai biztonsági személyzet jelenlétét ecuadori földön), a politikai pártok továbbra is kapnak közpénzeket, és a parlamenti képviselők száma sem csökken. A demokratikus látszat szertefoszlásával a kormány más eszközökkel próbálja érvényesíteni a szavazáson elvesztett agendáját: közkiadások csökkentése, jogi reformok, rendeletek és miniszteri megállapodások, de a militarizáció is.

Noboa 2023-as hatalomra kerülése óta folyamatosan csökkenti az állami kiadásokat. Két példa a jelenlegi hatásokra: betegek halnak meg az állami kórházakban, mert nem tudnak dialízist kapni, mivel ezek a kórházak a szükséges orvosi eszközöknek csak 30%-ával rendelkeznek, és az egyetemek költségvetését 128 millió dollárral, azaz 12,7%-kal csökkentették. Az állami egészségügyet és oktatást, amelyek egy minimálisan demokratikus társadalom alapvető elemei, szisztematikusan lebontják.

2025 volt a legerőszakosabb év a statisztikák vezetése óta: 51 gyilkosság 100 000 lakosonként, hat tengerparti város a világ 10 legveszélyesebbje között, és 183 ember meggyilkolva a börtönökben, összesen 500 fő 2021 óta. Ecuador, amely 2017-ig a térség egyik legbiztonságosabb országa volt, ma már nemcsak Latin-Amerikában, hanem a világon is az egyik legveszélyesebb. A járvány óta húzódó gazdasági válság, a közkiadások csökkentése és a kábítószer-kereskedelemmel való összejátszás magyarázza ezeket a számokat.

Munkahelyi bizonytalanság

2026. február 19-én a Munkaügyi Minisztérium miniszteri rendeletet adott ki, amely 12 órás munkanapokat vezet be. Ez az intézkedés történelmi visszalépést jelent a munkavállalói jogok terén, és folytatja az IMF-fel kötött megállapodásokban meghatározott, a munkahelyi bizonytalanság növelésére irányuló intézkedéssorozatot, előnyben részesítve a tőke érdekeit a munkavállalók jólétével szemben.

A helyi önkormányzatok finanszírozásának megvonása

A decentralizált autonóm kormányzatokat (GAD), amelyek egyes esetekben a népesség, nem pedig a tőke érdekeit szolgáló közpolitikák utolsó bástyái, sújtani fogja egy nemrég elfogadott törvény, amely előírja számukra, hogy költségvetésük minimum 70%-át infrastruktúrára fordítsák. Jól hangzik, de csapda: arra kényszeríti őket, hogy hagyjanak fel az oktatásba, kultúrába és más szociális programokba való befektetéssel, és bocsássák el a személyzetet. A törvényjavaslat a központi kormányzat ellenőrzését kényszeríti a GAD-okra, aláásva autonómiájukat és ellentmondva a decentralizáció elvének. Aki nem tesz eleget, büntetésként a központi transzferek az alkotmányos minimumra csökkennek, ami megbénítaná működésüket. Ezen a területen kirívó cinizmus is tapasztalható: az ecuadori Önkormányzatok Szövetsége jelentette, hogy a központi kormányzat maga 543 millió dollárral tartozik a GAD-oknak, ezzel is megfojtva pénzügyeiket.

Extrakcionizmus környezetvédelmi kontroll nélkül

Noboának sikerült sürgősségi gazdasági intézkedésként elfogadtatnia a stratégiai bányászati és energiaágazatok megerősítéséről szóló törvényt. Legveszélyesebb rendelkezései között: a környezetvédelmi engedélyt egy egyszerű „környezetvédelmi jóváhagyás” váltja fel, legalizálják a magán katonai védelem alkalmazását bányaprojektekben, megszüntetik az őslakos népekkel való előzetes konzultációt, és lehetővé teszik a bányászati koncessziók feldarabolását, valamint bányászatot a Galápagos-szigeteken, amely egy állítólagosan védett természetvédelmi terület. A 2025 decemberi 273. számú végrehajtási rendelettel kiegészítve ez a törvény megnyitja az utat a Bányászati Nyilvántartás újranyitása és a koncessziók tömeges kiterjesztése előtt, környezetvédelmi szabályozás vagy az érintett lakosság jogainak tiszteletben tartása nélkül. Noboának és családjának kapcsolatai vannak olyan bányavállalatokkal, amelyek már kaptak engedélyt, vagy éppen az engedélyezési folyamatban vannak.

A politika és a népi szerveződés kriminalizálása

Az igazságszolgáltatási eszközökkel való üldözés a rezsim szisztematikus eszköze. A 2023-as népszavazáson a polgárok a yasuni ITT olajkitermelésének leállítására szavaztak, de a kormány semmit sem tett e mandátum teljesítéséért; a környezetvédők követeléseire adott válasz az elnyomás és a jogi hadviselés (lawfare) volt. A 2018-ban kezdődött támadások a Polgári Forradalom (Correísmo) ellen változatlan erővel folytatódnak. 2026. február 4-én a mozgalom négy vezetőjének otthonában házkutatást tartottak egy állítólagos korrupciós ügy miatt. Megpróbálták visszahívni Quito polgármesterét, Pabel Muñozt, akivel szemben egy hamis korrupciós ügyet gyártottak, és börtönbe juttatták Guayaquil polgármesterét, Aquiles Hervast, szintén a Polgári Forradalom tagját, egy másik koholt ügy alapján.

Az elnyomás az őslakos mozgalmat is érinti. Leonidas Izát, az ecuadori Őslakos Nemzetiségek Konföderációja (CONAIE) volt elnökét, a jelenlegi Ecuarunari (a hegyvidéki őslakos népek szervezete) elnökét több nyomozás és a rendőrségi megfigyelésről szóló jelentések is sújtják. Nayra Chalán, az Ecuarunari volt alelnöke és a Kitu Kara nép is bejelentették bankszámláik zárolását. A 2025-ös országos sztrájk idején 21 társadalmi szervezet számláját fagyasztották be bírósági végzés nélkül. Alaptalan eljárásokat indítottak ellenük terrorizmus finanszírozása és jogtalan vagyonszerzés miatt, a kábítószer-terrorizmus narratíváját használva, ami hasonló Trumpéhoz, aki minden bizonyíték nélkül, bírósági eljárás nélkül végeztetett ki több mint 80 embert hajókon a Karib-térségben.

Korrupció az elnöki környezetben

Miközben kriminalizálják az ellenzéket, Noboa környezetét botrányok övezik. Hat ember ellen folyik eljárás, miután 2,6 tonna kokaint találtak egy Blasti S.A.-hoz, az elnöki körhöz köthető céghez tartozó konténerben. Ez az eset, amely több közül az egyik, rávilágít egy olyan kormány stratégiájára, amely szociális vezetőket és politikai ellenfeleket üldöz, miközben belső körében együtt él a kábítószer-kereskedelmi hálózatokkal és számos más korrupciós üggyel.

Behódolás az amerikai imperializmusnak

A cikk írásának pillanatában Noboa kormánya éppen kiutasította a kubai nagykövetet és az összes kubai diplomatát Ecuadorból, nemkívánatos személyekké nyilvánítva és 48 órát adva nekik az ország elhagyására. Az ok? Nem más, mint engedelmesség a Trump-adminisztráció utasításainak és az ellene folytatott illegális hibrid háborúnak. Ugyanakkor az amerikai Déli Parancsnokság (SOUTHCOM) az X-en közölte, hogy ecuadori és amerikai katonai erők „hadműveleteket indítottak a terrorszervezeteknek minősített csoportok ellen„, példát mutatva a térség számára a kábítószer-terrorizmus elleni küzdelemben. Ez a koncepció ugyanaz a címke, amelyet Noboa minden politikáját ellenző társadalmi mozgalomra használ.

Az analógia trumpizmussal nem pusztán retorikai: amerikai kollégájához hasonlóan Noboa is a tőke számára kormányoz, igyekszik lerombolni a közszférát és az államot minimálisra csökkenteni, eszközként használva a militarizációt és a politikai erőszakot, és teljes mértékben alávetve magát az USA diktátumainak. A különbség a kontextus: Ecuadorban ezt a modellt egy olyan társadalomra alkalmazzák, amelyet már amúgy is sújt az erőszak, a szegénység, a kiszolgáltatottság és az alapvető szolgáltatások hiánya, ami megsokszorozza annak károkozó képességét. E támadások megállítása elengedhetetlen feltétele Ecuador demokráciaként való fennmaradásának.

Írta: Pilar Troya Fernández ecuadori antropológus, mesterfokozattal rendelkezik gender-tudományokból, és a Tricontinentális Társadalomkutató Intézet kutatója. Korábban a Nemzeti Tervezési Titkárság tanácsadója, a Felsőoktatási, Tudományos, Technológiai és Innovációs Nemzeti Titkárság tanácsadója, valamint Ecuador felsőoktatási főtitkár-helyettese volt. Jelenleg Brazíliában él.

forrás: Peoples Dispatch