gazdasági hadviselés

Trump számos szövetségesét és országot felszólított, hogy azonnal szakítsanak meg minden közvetlen és közvetett gazdasági kapcsolatot Iránnal, és gazdasági szankciókkal fenyegette meg őket, ha ezt nem teszik meg.

Irán „gazdasági terrorizmusnak” nevezte Donald Trump elnök újabb gazdasági és diplomáciai hadviselési fenyegetéseit, ami szerinte az amerikai kormány „emberellenes, törvénytelen és hegemón természetét” jelzi.

Az iráni külügyminisztérium augusztus 20-án, csütörtökön kiadott közleménye szerint az amerikai gazdasági szankciók „az iráni polgárok alapvető emberi jogait célozzák, ’gazdasági terrorizmust’ és ’emberiesség elleni bűncselekményeket’ képeznek, és akik ezeket a szankciókat elrendelik és végrehajtják, azok megérdemlik, hogy bíróság elé állítsák és megbüntessék e súlyos bűncselekményekért.”

Trump egy szerdai közösségi médiás bejegyzésében „gazdasági D-napot” (D-day) hirdetett Irán ellen, állítása szerint „a valaha volt legletaglózóbb gazdasági akciót” indítva el bármely ország ellen.

Az intézkedések arra következtek, hogy az USA nem tudott katonai nyomást gyakorolni Iránra a Hormuzi-szoros megnyitása érdekében, amelyet az ország elleni amerikai–izraeli katonai agressziót követően zártak le, és amelyre válaszul az USA „gazdasági hadviselést és elszigetelést” hirdetett ellene.

Trump felkérte a térség összes szövetségesét és a világ országait, hogy „álljanak ki az USA mellett Irán elszigetelése és az iráni fenyegetés legyőzése érdekében.”

„Bármely ország, amely lehetővé teszi pénzintézetei, vállalkozásai, repülőterei vagy kormányzati szervei számára, hogy bármilyen életvonalat nyújtsanak Iránnak, maga is óriási gazdasági következményekkel fog szembenézni” – fogalmazott Trump bejegyzésében.

Később, pénteken Scott Bessent pénzügyminiszter felszólította az összes országot, hogy szakítsák meg „az összes fennmaradó kapcsolatukat Teheránnal”, különben saját „gazdasági pusztulásukkal” kell szembenézniük.

Bár Trump szerint a „gazdasági intézkedések” célja az volt, hogy Iránt nukleáris programja feladására kényszerítsék, széles körben úgy vélik, hogy a jelenlegi eszkaláció valódi célja az volt, hogy Iránt a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzés feladására kényszerítsék.

Csütörtökön később az USA újra a libanoni ellenállási erőt, a Hezbolláhot „iráni proxyként” jelölte meg, és új szankciókat rendelt el vezetői és más személyek ellen.

Kísérletek a katonai vereség elrejtésére

Az iráni külügyminisztérium közleménye megjegyezte, hogy ezt a gazdasági hadviselési kampányt az USA azután indította el, hogy az elmúlt másfél év iráni katonai agressziója során nem sikerült elérnie egyetlen célját sem.

A közlemény szerint ezek az USA által bejelentett szankciók és gazdasági embargók csupán bővítik az iráni nép ellen az elmúlt 73 évben, az 1953. augusztus 19-i, CIA által támogatott, Mohammad Mossadegh elleni puccs óta elkövetett bűncselekmények hosszú listáját.

Az iráni külügyminisztérium kudarcra ítélt politikának nevezve az akciót, kijelentette, hogy azok ismét kudarcot vallanak, és a legcsekélyebb hatással sem lesznek az irániak eltökéltségére az ország függetlenségének, méltóságának és nemzeti szuverenitásának megvédésében.

Irán évtizedek óta különféle egyoldalú és nemzetközi szankciók tárgya nukleáris programja miatt. Trump első elnöksége idején egyoldalúan kilépett az ENSZ által támogatott atomalkuból, és ismét szankciókat vezetett be Irán ellen, amelyet „maximális nyomásgyakorlási kampánynak” nevezett.

Ezek a szankciók, amelyek nyolc év után is hatályban vannak, bár óriási hatást gyakoroltak Irán gazdaságára, nem érték el a meghirdetett politikai célt, hogy Iránt az urándúsítás feladására kényszerítsék.

Csütörtökön Irán felszólította az ENSZ-et és más országokat, hogy álljanak ellen Washington „kóros függőségének” a katonai agresszió és az egyoldalú szankciók alkalmazására, mivel az „objektív fenyegetés alá helyezte a globális békét és biztonságot”, és óriási hitelvesztést okozott a nemzetközi jogoknak és intézményeknek.

Gazdasági terrorizmus

Bessent pénzügyminiszter múlt héten már utalt az Irán elleni gazdasági hadviselésre, miután kijelentette, hogy az USA teljes ellenőrzéssel bír a Hormuzi-szoros és az azon átáramló olaj felett, és annak mennyisége szinte elérte a háború előtti szintet.

Független megfigyelők azonban megkérdőjelezték állításait a hajóforgalmi adatokra hivatkozva. Az olajárak azóta emelkednek, először egy hónap alatt meghaladva a 90 dollárt hordónként, ami a csökkenő nemzetközi készleteket jelzi, és Bessent állításait újabb vizsgálat alá helyezi.

Megfigyelők szerint az USA már megkezdte a térségbeli szövetségeseire gyakorolt nyomást, hogy gazdasági blokádot vezessenek be Irán ellen, miután az Egyesült Arab Emírségek kedden elsőként lépte ezt meg.

Kedd óta a térség más országai, például Egyiptom és Katar – mindkettő szoros amerikai szövetséges – felszólították Iránt a Hormuzi-szoros megnyitására.

Az amerikai gazdasági hadviselési fenyegetésekre reagálva Abbasz Aragcsi iráni külügyminiszter kijelentette, hogy a szankciók „kudarcra vannak ítélve”.

14 évvel ezelőtt: „A valaha volt legsúlyosabb szankciók a történelemben.” Kudarc.
8 évvel ezelőtt: „Maximális nyomás.” Kudarc.
5 hónapja: „Feltétel nélküli megadás.” Kudarc.
Ma: „A valaha volt legletaglózóbb gazdasági akció.” Kudarcra ítélve.
Már láttuk ezt a filmet. Ugyanaz a marhaság. Más zsarnokok. pic.twitter.com/CNMSopprV5

— Seyed Abbas Araghchi (@araghchi) 2026. augusztus 21.

Az iráni külügyminiszter ezt a kísérletet az amerikai közvélemény figyelmének elterelésére is nevezte Trump belföldi gazdasági kudarcairól, és az államadósság és kamatköltségek példátlan növekedéséről szóló jelentésekre hivatkozott.

Aragcsi felszólította a Trump-kormányzatot, hogy tanuljon iráni katonai kudarcaiból, és figyelmeztetett: „a kudarcot vallott politikák megduplázása csak további vereséget – és az irániak ellenségeskedését – hozza.” Azt is állította, hogy az Irán elleni „gazdasági terrorizmus” a globális gazdaságot is veszélyezteti.

forrás: BreakThrough News