Míg a különböző országok gazdaságát a bevándorlók munkája tartja fenn, a bevándorlási politika „ICE-osodása” szerte a világon bűncselekménnyé nyilvánítja a létezésüket.
Az Egyesült Államok Bevándorlási és Vámügyi Végrehajtó Hivatalának (ICE) amerikai repülőtereken végrehajtott rajtaütéseitől a vitatott Visszatérési Rendelet Európai Unióbeli jóváhagyásáig a világ a bevándorlási politikák „ICE-osodásának” tanúja. Ezt az „ICE-osodást” a határok externalizációja (kiszervezése), a hosszadalmas fogvatartás és az irreguláris személyek bűnözővé nyilvánítása jellemzi, ami példátlan emberi jogi válságot generál, amely már halálos áldozatokhoz és nemzetközi szervekhez benyújtott panaszokhoz vezetett.
Paradox módon ez a szigorítás abban az időszakban történik, amikor a migráció életbevágóbb, mint valaha a globális pénzügyi stabilitás szempontjából. Míg a globális jobboldal falakat emel (fizikaiakat és jogiakat egyaránt), addig a globális Dél országaiba irányuló hazautalások 2024-ben elérték a 905 milliárd amerikai dollárt, messze meghaladva a közvetlen külföldi befektetéseket (FDI) ezen országok közül sokban. Egy paradoxonnal állunk szemben: sok nemzet gazdasága függ a bevándorlók erőfeszítéseitől, mégis a globális politika arra irányul, hogy megfossza őket méltóságuktól.
Chile: a visszalépés José Antonio Kast alatt
Chilében José Antonio Kast elnök teljesítette egyik legagresszívabb kampányígéretét: felfüggesztette 182 000 bevándorló regularizációját. Ezt a folyamatot, amelyet a volt elnök, Boric indított el, azon személyek integrációját célozta, akik már teljesítették az állami követelményeket, beleértve a biometrikus adatok és a lakcímek leadását. A Migráns Akció Mozgalom figyelmeztet ennek a „sikertelen regisztrációs” politikának a veszélyére, amelyen keresztül több ezer ember van most már teljesen azonosítva és követhető egy olyan kormány számára, amely megfogadta, hogy kiutasítja őket. Rámutat arra is, hogy a bevándorlást a káosszal összekötő új hivatalos narratíva ellenére a gazdasági valóság ellentmond ennek a diskurzusnak: a bevándorló népesség a chilei GDP 10 %-ához járul hozzá.
Argentína és Milei DNU-ja
2025 májusában Javier Milei szélsőjobboldali kormánya véget vetett Argentína bevándorlókat befogadó hagyományának egy Szükségesség és Sürgősség Rendelettel (DNU), amely korlátozza a külföldiek hozzáférését az alapvető közszolgáltatásokhoz, mint az egészségügy és az oktatás, miközben veszélyes diszkrimináció lappang a háttérben.
A DNU használatával Milei megkerülte a törvényhozási vitát, hogy a szisztematikus gyanú politikáját kényszerítse ki. Argentína, egy olyan ország, amely a migrációs áramlatokra épült, most azt látja, hogy az egészségügyhöz való jog a tökéletes dokumentációtól függő kiváltsággá változik, összetörve azt a modellt, amely évtizedekig meghatározta a nemzetet.
A CECOT leleplezi El Salvador szerepét az emberi jogi jogsértésekben
A 250 venezuelai közül tizennyolcan, akiket illegálisan tartottak fogva a Terrorelhárítás Központjában (CECOT), hivatalos panaszt nyújtottak be az Emberi Jogok Amerikai Bíróságához (IACHR). Őket tárgyalás nélkül szállították át az Egyesült államokbeli bevándorló fogdákból a CECOT-ba, állítólagosan rendkívül veszélyes, salvadori származású bandatagokkal együtt, egészen 2025 júliusi szabadon bocsátásukig és Venezuelába történő hazaszállításukig. Ez ráadásul nem egy jogi hiba beismerése volt, hanem a Nicolás Maduro és Donald Trump kormányzat közötti diplomáciai tárgyalások eredménye, El Salvador kormányának részvétele nélkül, amelynek intézkedései megerősítik azt az érvet, hogy egy olyan rendszer alakult ki, amely a migráció üldözését üzletté változtatta, amelyben az országok erőforrásokat és politikai legitimitást kapnak cserébe a bevándorlók területen kívüli bebörtönzésének kezeléséért, az emberi mobilitást geopolitikai alkufolyamat eszközévé téve.
Mexikó és panasz az ICE halálossága ellen
Claudia Sheinbaum, Mexikó elnöke határvonalat húzott az ICE intézményes erőszakával szemben. A mexikói kormány bejelentette, hogy az IACHR elé viszi azon mexikói állampolgárok eseteit, akik őrizetben vagy műveletek során haltak meg, amelyek jelenleg összesen 14 áldozatot tesznek ki.
Az állandó diplomáciai panaszok ellenére az Egyesült Államok Külügyminisztériumának válaszai kitérőek voltak. A keményvonalas retorika átitatta a műveleti erőket, ami olyan eljárásokhoz vezetett, ahol a bevándorló élete másodlagos a fogvatartás céljához képest. Mexikó azt szeretné elérni, hogy ezeket a műveleteket ne tekintsék többé belső biztonsági akcióknak, hanem szisztematikus emberi jogsértésekként ítéljék meg őket.
Európa és a „Visszatérési Rendelet”
Európában a történelmének legjobboldalibb parlamentje ratifikálta a Visszatérési Rendeletet, egy szabálygyűjteményt, amely az európai liberális értékek feladását jelenti.
A legfontosabb pontok:
- Visszatérési központok: A fogvatartás kiszervezése nem EU-tag országokba, átláthatatlan felügyelettel.
- 24 hónapos fogva tartások: Az irreguláris helyzetű személyek fogvatartásának meghosszabbítása akár két évig.
- Jogok megvonása: Szociális juttatások megszüntetése és életre szóló belépési tilalmak.
- Szövetségek emberi jogi jogsértésekkel vádolt kormányokkal: A kitoloncolásokat olyan rezsimű országokkal fogják tárgyalni, mint a tálibok Afganisztánban.
Olyan szervezetek, mint a PICUM, figyelmeztetnek a „jogi fekete lyukak” létrejöttére, valamint az olyan gyakorlatok beépülésére, mint a tömeges razziák és kitoloncolások, amelyek Trump ICE-stílusú megközelítését jellemzik, azzal indokolva, hogy a kiutasítási parancsoknak csak 20%-át hajtják végre ténylegesen.
Az összeomlás az Egyesült Államokban: ICE a repülőtereken
2026 márciusában az ország a Belbiztonsági Minisztérium (DHS) részleges leállásával szembesült a bevándorlás végrehajtásával kapcsolatos költségvetési viták miatt. Ez oda vezetett, hogy ICE-ügynökök vették át a repülőterek biztonságát a Közlekedésbiztonsági Hivatal (TSA) ügynökeinek lemondását követően. Az ICE mostantól minden utazó első kapcsolattartójaként működik, elmosva a határt a repülőtéri biztonság és az etnikai-faji üldözés között.
A bevándorlógazdaság: a figyelmen kívül hagyott valóság
Míg a globális jobboldal az ellenségeskedést szorgalmazza, a 2024-es adatok egy elkerülhetetlen gazdasági valóságot tárnak fel. Az alacsony és közepes jövedelmű országokba (LMIC-k) irányuló hazautalások elérték a 656 milliárd amerikai dollárt.
Olyan országokban, mint Tonga (a GDP 41%-a), Tádzsikisztán (39%) és Nicaragua (27%), a migráció a gazdaság egyik mozgatórugója a hazautalásoknak köszönhetően.
Mexikó és India esetében 120 milliárd dollárt, illetve 66 milliárd dollárt kaptak. Ezek a számok messze meghaladják a fogadó országoknak nyújtott Hivatalos Fejlesztési Támogatást (ODA).
A kapitalizmus kétségtelenül felismeri fontosságukat és kizsákmányolja őket: a bevándorlóknak minden egyes hazautalás után díjat kell fizetni (globális átlag 6,4%) .
Az újonnan kezdődött 2026-os év tájképe azt mutatja, hogy egy mélyreható globális változással állunk szemben – és nem a jobbik fajtával. Az ICE-műveletek során bekövetkezett halálesetek és az EU új jogi keretei egy olyan világot alakítanak ki, ahol az emberi mobilitást soha nem látott szinten kriminalizálják. Ez a globális szélsőjobboldal sikerét követi abban, hogy ideológiáját a jogi és politikai keretekbe kényszerítse, egy stratégián keresztül, amely a bevándorló munkások életének bizonytalanná tételére irányul; azok életéről van szó, akiket a hazautalásaik és fogyasztásuk utáni díjakon keresztül erőforrásokért kizsákmányolnak, mégis üldözik őket, és korlátozzák jogaikat azokban az országokban, ahol termelnek.
Ami a bevándorlást illeti, olyan erőkkel állunk szemben, amelyek el akarják temetni az egyetemes emberi jogok fogalmát, pontosan úgy, ahogyan a nemzetközi joggal és a szabályokon alapuló világrenddel is teszik.
Írta: Carmen Navas Reyes venezuelai politológus. Mesterfokozata van az Emberi Fejlődés Ökológiájából (UNESR). Jelenleg latin-amerikai tanulmányokból doktorál a venezuelai Rómulo Gallegos Latin-amerikai Tanulmányok Központja Alapítványnál (CELARG). Tagja a Tricontinental Társadalomkutató Intézet Nemzetközi Tanácsadó Testületének.
forrás: Globetrotter