ICE

Az ICE gyilkosságai országos tiltakozásokat váltanak ki

A szövetségi ügynökök által elkövetett közelmúltbeli gyilkosságok országszerte tiltakozásokat váltottak ki. A növekvő nyomás ellenére Trump elnök visszavonta a Belbiztonsági Minisztérium (DHS) azon döntését, amely felfüggesztette az ICE közúti ellenőrzéseit.

Kevesebb mint egy héttel azután, hogy a Bevándorlási és Vámhivatal (ICE) lelőtte és megölte Lorenzo Salgado Araujót, egy houstoni családapát és építőmunkást, az ICE ügynökök hétfőn, július 12-én Biddefordban (Maine állam) halálosan megsebesítették Joan Sebastian Guerrerót.

Szemtanúk beszámolói és videófelvételek szerint az ICE-ügynökök nekihajtottak járművükkel a 26 éves kolumbiai férfi autójának, és a vezetőoldali ajtóhoz léptek. Pillanatokkal később lelőtték, majd kihúzták élettelen testét a járműből, és megbilincselték a járdán, ahol öt órán keresztül hagyták feküdni. Guerrero hároméves lánya és párja az autóban ültek, és végignézték a gyilkosságot.

Guerrero engedéllyel rendelkezett az Egyesült Államokban való tartózkodásra és munkavállalásra, és volt társadalombiztosítási száma. A Belbiztonsági Minisztérium szerint Guerrero nem volt célpontja annak az elfogatóparancsnak, amellyel az ICE rendelkezett abban az időben. A biddefordi halálos lövést követően azonnal spontán tiltakozások törtek ki.

Egy másik férfit kedden, július 14-én öltek meg, amikor egy félpótkocsis teherautó elütötte, miközben megpróbált elmenekülni az ICE elől, amely egy úton üldözte őt St. Augustine-ban, Floridában.

A biddefordi és houstoni gyilkosságok után egyre növekvő tiltakozások mára szélesebb körű országos mozgalommá állnak össze. A közösségek független vizsgálatokat, igazságszolgáltatást az áldozatoknak, és az ICE teljes felszámolását követelik.

Trump felülbírálja az ICE közúti ellenőrzéseinek felfüggesztését a növekvő nyomás ellenére

A fokozódó ellenreakciók közepette a Belbiztonsági Minisztérium (DHS) kedden, július 14-én elrendelte az ICE által végzett valamennyi közúti ellenőrzés azonnali leállítását. Bejelentették azt is, hogy az ICE minden letartóztató csoportjában egy-egy tisztviselő testkamerát fog viselni. Alig egy nappal később azonban Trump amerikai elnök állítólag felülbírálta a felfüggesztést.

Annak érdekében, hogy „kivonják a bűnözőket” az országból – írta Trump a Truth Social oldalán –, „NEM mondhatunk le az ICE egyik legfontosabb és leghatékonyabb bűnüldözési eszközéről, a KÖZÚTI ELLENŐRZÉSRŐL!”

John Whitmire houstoni polgármester szerdán reggel egy CNN-interjúban fejezte ki ellenérzését Trump megjegyzéseivel kapcsolatban. „Úgy gondoltam, hogy egy szünet mindenképpen indokolt volt. Valójában én még tovább mennék.” Whitmire egy „90 napos moratóriumot” javasolt, hogy „lehetőséget adjon a DHS-nek, a Belbiztonsági Minisztériumnak a politikáik és modelljeik felülvizsgálatára.„

Donald Trump amerikai elnök 2025 januárjában történt hivatalba lépése óta az ICE jelentések szerint 11 halálos lövöldözést hajtott végre, és több további halálos kimenetelű, ICE-közreműködésű incidens történt. Trump második ciklusa alatt legalább 55 ember halt meg ICE-őrizetben is. Az elmúlt hetekben az ICE ismét fokozta a letartóztatásokat és műveleteket, miután az Egyesült Államok Kongresszusa több tízmilliárd dollár kiegészítő finanszírozást biztosított számukra.

Ahogy az ICE-gyilkosságok száma nő, a szervezők már bejelentettek több tucat tüntetést egy szombatra, július 18-ra meghirdetett országos akciónapra.

Minnesota figyelmeztetése a Trump-kormányzatnak

Trump elutasítása ellenére, amely felülbírálta az ICE közúti ellenőrzéseinek felfüggesztését, a DHS komoly kihívással néz szembe. Az Egyesült Államokban az ICE elleni mozgalom már megmutatta, hogy a helyi felháborodás milyen gyorsan válhat országos politikai válsággá.

2026 januárjában Minneapolis, Minnesota történelmi jelentőségű politikai gócponttá vált.

A szomáliai közösség elleni uszító retorikával alátámasztva a kormány elindította a „Metro Surge” hadműveletet. Több ezer szövetségi ügynök özönlötte el Minneapolis–St. Paul térségét, ami január 7-én Renee Nicole Good meggyilkolásához vezetett. Válaszul Minnesota az amerikai modern történelem egyik legnagyobb sztrájkját produkálta. Január 23-án több mint 100 000 ember vonult végig Minneapolis belvárosi utcáin fagypont alatti hőmérsékletben, miközben több száz vállalkozás bezárta kapuit.

Már másnap a szövetségi ügynökök lelőtték és megölték Alex Prettit, egy intenzív osztályos ápolót, aki egy minneapolisi ICE-akciót figyelt meg és dokumentált. Azonnal újabb sztrájkot hirdettek. Egy héttel Minneapolis–St. Paul történelmi leállása után Minnesota népe újra kivonult. Ezúttal az egész ország válaszolt a felhívásra. Az Egyesült Államok nagyvárosaiban történelmi jelentőségű leállásokat és tömeges felvonulásokat tartottak, valamint újabb 100 000 fős menet vonult végig Minneapolis belvárosán.

Egy olyan országos felkelés, mint amilyen januárban volt, valószínűleg pontosan az a forgatókönyv, amelyet a szövetségi kormány el szeretne kerülni. Úgy tűnik azonban, hogy vita folyik az amerikai kormányon belül arról, hogyan lehetne megfékezni az ellenreakciót anélkül, hogy meggyengítenék azt a szövetségi ügynökséget, amely a teljes Trump-agenda központi elemévé vált.

Mivel egy országos akciónapot terveznek, és az ICE műveletei továbbra is bővülnek, a kormány és a növekvő ICE-ellenes mozgalom közötti konfrontáció korántsem tűnik lezártnak.

forrás: Breakthrough News

A Szenátus elfogadta a 70 milliárd dolláros ICE törvényt

A multimilliárd dolláros törvényjavaslat a Trump-adminisztráció vitatott bevándorlásrendészeti ügynökségének finanszírozására elnyerte a Szenátus támogatását, hetekig tartó halogatás és heves belső viták után.

A 70 milliárd dolláros jogszabály, amely a Bevándorlási és Vámügyi Végrehajtó Hivatal (ICE) és a Határőrség finanszírozását biztosítja, hajnali 5 óra előtt nem sokkal került elfogadásra, miután a szenátorok 52-47 arányban szavaztak.

A javaslat most a Képviselőházba kerül, ahol várhatóan jövő héten tárgyalják.

A törvényjavaslatot ismételten veszélyeztette a vita egy 1,776 milliárd dolláros kártalanítási alap körül, amelyet azok kártalanítására hoztak létre, akik politikai üldöztetésre hivatkoznak – ez több, mindkét párt részéről érkező sikertelen módosítási kísérletet eredményezett.

Bill Cassidy republikánus szenátor azt javasolta, hogy a pénzt irányítsák át a január 6-i Capitolium elleni támadásban megsebesült rendőröknek, de javaslatát elutasították.

A finanszírozás véget vet a hónapok óta tartó demokrata blokádnak, amelyet azután kezdeményeztek, hogy Renee Good és Alex Pretti tiltakozókat januárban ICE szövetségi ügynökök agyonlőtték.

Az ICE és a Határőrség február közepe óta rendszeres finanszírozás nélkül működik.

forrás: Morning Star

A kirekesztés architektúrája: A migrációhoz való jog elleni globális offenzíva

Míg a különböző országok gazdaságát a bevándorlók munkája tartja fenn, a bevándorlási politika „ICE-osodása” szerte a világon bűncselekménnyé nyilvánítja a létezésüket.

Az Egyesült Államok Bevándorlási és Vámügyi Végrehajtó Hivatalának (ICE) amerikai repülőtereken végrehajtott rajtaütéseitől a vitatott Visszatérési Rendelet Európai Unióbeli jóváhagyásáig a világ a bevándorlási politikák „ICE-osodásának” tanúja. Ezt az „ICE-osodást” a határok externalizációja (kiszervezése), a hosszadalmas fogvatartás és az irreguláris személyek bűnözővé nyilvánítása jellemzi, ami példátlan emberi jogi válságot generál, amely már halálos áldozatokhoz és nemzetközi szervekhez benyújtott panaszokhoz vezetett.

Paradox módon ez a szigorítás abban az időszakban történik, amikor a migráció életbevágóbb, mint valaha a globális pénzügyi stabilitás szempontjából. Míg a globális jobboldal falakat emel (fizikaiakat és jogiakat egyaránt), addig a globális Dél országaiba irányuló hazautalások 2024-ben elérték a 905 milliárd amerikai dollárt, messze meghaladva a közvetlen külföldi befektetéseket (FDI) ezen országok közül sokban. Egy paradoxonnal állunk szemben: sok nemzet gazdasága függ a bevándorlók erőfeszítéseitől, mégis a globális politika arra irányul, hogy megfossza őket méltóságuktól.

Chile: a visszalépés José Antonio Kast alatt

Chilében José Antonio Kast elnök teljesítette egyik legagresszívabb kampányígéretét: felfüggesztette 182 000 bevándorló regularizációját. Ezt a folyamatot, amelyet a volt elnök, Boric indított el, azon személyek integrációját célozta, akik már teljesítették az állami követelményeket, beleértve a biometrikus adatok és a lakcímek leadását. A Migráns Akció Mozgalom figyelmeztet ennek a „sikertelen regisztrációs” politikának a veszélyére, amelyen keresztül több ezer ember van most már teljesen azonosítva és követhető egy olyan kormány számára, amely megfogadta, hogy kiutasítja őket. Rámutat arra is, hogy a bevándorlást a káosszal összekötő új hivatalos narratíva ellenére a gazdasági valóság ellentmond ennek a diskurzusnak: a bevándorló népesség a chilei GDP 10 %-ához járul hozzá.

Argentína és Milei DNU-ja

2025 májusában Javier Milei szélsőjobboldali kormánya véget vetett Argentína bevándorlókat befogadó hagyományának egy Szükségesség és Sürgősség Rendelettel (DNU), amely korlátozza a külföldiek hozzáférését az alapvető közszolgáltatásokhoz, mint az egészségügy és az oktatás, miközben veszélyes diszkrimináció lappang a háttérben.

A DNU használatával Milei megkerülte a törvényhozási vitát, hogy a szisztematikus gyanú politikáját kényszerítse ki. Argentína, egy olyan ország, amely a migrációs áramlatokra épült, most azt látja, hogy az egészségügyhöz való jog a tökéletes dokumentációtól függő kiváltsággá változik, összetörve azt a modellt, amely évtizedekig meghatározta a nemzetet.

A CECOT leleplezi El Salvador szerepét az emberi jogi jogsértésekben

A 250 venezuelai közül tizennyolcan, akiket illegálisan tartottak fogva a Terrorelhárítás Központjában (CECOT), hivatalos panaszt nyújtottak be az Emberi Jogok Amerikai Bíróságához (IACHR). Őket tárgyalás nélkül szállították át az Egyesült államokbeli bevándorló fogdákból a CECOT-ba, állítólagosan rendkívül veszélyes, salvadori származású bandatagokkal együtt, egészen 2025 júliusi szabadon bocsátásukig és Venezuelába történő hazaszállításukig. Ez ráadásul nem egy jogi hiba beismerése volt, hanem a Nicolás Maduro és Donald Trump kormányzat közötti diplomáciai tárgyalások eredménye, El Salvador kormányának részvétele nélkül, amelynek intézkedései megerősítik azt az érvet, hogy egy olyan rendszer alakult ki, amely a migráció üldözését üzletté változtatta, amelyben az országok erőforrásokat és politikai legitimitást kapnak cserébe a bevándorlók területen kívüli bebörtönzésének kezeléséért, az emberi mobilitást geopolitikai alkufolyamat eszközévé téve.

Mexikó és panasz az ICE halálossága ellen

Claudia Sheinbaum, Mexikó elnöke határvonalat húzott az ICE intézményes erőszakával szemben. A mexikói kormány bejelentette, hogy az IACHR elé viszi azon mexikói állampolgárok eseteit, akik őrizetben vagy műveletek során haltak meg, amelyek jelenleg összesen 14 áldozatot tesznek ki.

Az állandó diplomáciai panaszok ellenére az Egyesült Államok Külügyminisztériumának válaszai kitérőek voltak. A keményvonalas retorika átitatta a műveleti erőket, ami olyan eljárásokhoz vezetett, ahol a bevándorló élete másodlagos a fogvatartás céljához képest. Mexikó azt szeretné elérni, hogy ezeket a műveleteket ne tekintsék többé belső biztonsági akcióknak, hanem szisztematikus emberi jogsértésekként ítéljék meg őket.

Európa és a „Visszatérési Rendelet”

Európában a történelmének legjobboldalibb parlamentje ratifikálta a Visszatérési Rendeletet, egy szabálygyűjteményt, amely az európai liberális értékek feladását jelenti.

A legfontosabb pontok:

  • Visszatérési központok: A fogvatartás kiszervezése nem EU-tag országokba, átláthatatlan felügyelettel.
  • 24 hónapos fogva tartások: Az irreguláris helyzetű személyek fogvatartásának meghosszabbítása akár két évig.
  • Jogok megvonása: Szociális juttatások megszüntetése és életre szóló belépési tilalmak.
  • Szövetségek emberi jogi jogsértésekkel vádolt kormányokkal: A kitoloncolásokat olyan rezsimű országokkal fogják tárgyalni, mint a tálibok Afganisztánban.

Olyan szervezetek, mint a PICUM, figyelmeztetnek a „jogi fekete lyukak” létrejöttére, valamint az olyan gyakorlatok beépülésére, mint a tömeges razziák és kitoloncolások, amelyek Trump ICE-stílusú megközelítését jellemzik, azzal indokolva, hogy a kiutasítási parancsoknak csak 20%-át hajtják végre ténylegesen.

Az összeomlás az Egyesült Államokban: ICE a repülőtereken

2026 márciusában az ország a Belbiztonsági Minisztérium (DHS) részleges leállásával szembesült a bevándorlás végrehajtásával kapcsolatos költségvetési viták miatt. Ez oda vezetett, hogy ICE-ügynökök vették át a repülőterek biztonságát a Közlekedésbiztonsági Hivatal (TSA) ügynökeinek lemondását követően. Az ICE mostantól minden utazó első kapcsolattartójaként működik, elmosva a határt a repülőtéri biztonság és az etnikai-faji üldözés között.

A bevándorlógazdaság: a figyelmen kívül hagyott valóság

Míg a globális jobboldal az ellenségeskedést szorgalmazza, a 2024-es adatok egy elkerülhetetlen gazdasági valóságot tárnak fel. Az alacsony és közepes jövedelmű országokba (LMIC-k) irányuló hazautalások elérték a 656 milliárd amerikai dollárt.

Olyan országokban, mint Tonga (a GDP 41%-a), Tádzsikisztán (39%) és Nicaragua (27%), a migráció a gazdaság egyik mozgatórugója a hazautalásoknak köszönhetően.

Mexikó és India esetében 120 milliárd dollárt, illetve 66 milliárd dollárt kaptak. Ezek a számok messze meghaladják a fogadó országoknak nyújtott Hivatalos Fejlesztési Támogatást (ODA).

A kapitalizmus kétségtelenül felismeri fontosságukat és kizsákmányolja őket: a bevándorlóknak minden egyes hazautalás után díjat kell fizetni (globális átlag 6,4%) .

Az újonnan kezdődött 2026-os év tájképe azt mutatja, hogy egy mélyreható globális változással állunk szemben – és nem a jobbik fajtával. Az ICE-műveletek során bekövetkezett halálesetek és az EU új jogi keretei egy olyan világot alakítanak ki, ahol az emberi mobilitást soha nem látott szinten kriminalizálják. Ez a globális szélsőjobboldal sikerét követi abban, hogy ideológiáját a jogi és politikai keretekbe kényszerítse, egy stratégián keresztül, amely a bevándorló munkások életének bizonytalanná tételére irányul; azok életéről van szó, akiket a hazautalásaik és fogyasztásuk utáni díjakon keresztül erőforrásokért kizsákmányolnak, mégis üldözik őket, és korlátozzák jogaikat azokban az országokban, ahol termelnek.

Ami a bevándorlást illeti, olyan erőkkel állunk szemben, amelyek el akarják temetni az egyetemes emberi jogok fogalmát, pontosan úgy, ahogyan a nemzetközi joggal és a szabályokon alapuló világrenddel is teszik.

Írta: Carmen Navas Reyes venezuelai politológus. Mesterfokozata van az Emberi Fejlődés Ökológiájából (UNESR). Jelenleg latin-amerikai tanulmányokból doktorál a venezuelai Rómulo Gallegos Latin-amerikai Tanulmányok Központja Alapítványnál (CELARG). Tagja a Tricontinental Társadalomkutató Intézet Nemzetközi Tanácsadó Testületének.

forrás: Globetrotter

AZ ICE ÁRNYÉKÁBAN: Az EU szélsőjobboldali deportálási gépezete

Az Európai Unión belüli szélsőjobboldali elmozdulás valóság. A deportálási szabályozás pontosan úgy alakul, ahogyan a Baloldal frakció figyelmeztetett: azzal fenyeget, hogy messze túllép az embertelen Menekült- és Bevándorlási Paktumon, és még büntetőbb területekre lép. Aggodalmakat fogalmazott meg az Európa Tanács emberi jogi biztosa, valamint 16 ENSZ-felkért szakértő is, akik a tárgyalás alatt álló javaslat emberi jogi hatásaira figyelmeztettek.

A jobboldal és a szélsőjobboldal most felgyorsítja az EU deportálási gépezetét, amely a harmadik országbeli állampolgárokat célozza, a szélsőjobboldali európai parlamenti képviselők forgatókönyvét követve. Ez a pálya az Egyesült Államokban látott agresszív kényszerítő intézkedéseket tükrözi, ami elkerülhetetlenül szisztematikus etnikai profilalkotáshoz, tömeges letartóztatásokhoz, gyermekek fogva tartásához és olyan országokba való kitoloncoláshoz vezet, ahol az egyének soha nem is jártak. A liberálisok által vezetett európai parlamenti Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) által elfogadott szöveg a Bizottság javaslatának valamennyi problémás elemét megőrizte.

MIT TARTALMAZ EZ A „VISSZATÉRÉSI RENDELET”?

1) FOGVA TARTÁS ÉS KITOLONCOLÁS: ÚJ FENYEGETÉS A GYERMEKEK JOGAI ELLEN
Gyermekek és családok célkeresztben: Az új szabályok zöld utat adnak a kiskorúak kitoloncolásának és fogva tartásának. A gyermekes családokat mostantól „visszatérési központokba” lehet kihelyezni, miközben invazív orvosi vizsgálatok engedélyezettek az életkor „ellenőrzésére”, megfosztva őket azoktól a speciális védelmi mechanizmusoktól, amelyek a legsebezhetőbbeket illetnék meg.

Kényszerkitoloncolás „visszatérési központokba”: A tagállamok kényszerítő erővel kitoloncolhatnak egyéneket olyan harmadik országokba, amelyekben soha nem is jártak, olyan megállapodások alapján, amelyekhez nem társul Bizottsági felügyelet vagy emberi jogi felfüggesztési záradék. Bár a kísérő nélküli kiskorúak jelenleg mentesülnek, a gyermekes családok továbbra is célpontjai ezeknek a kihelyezett központoknak. Ez az, amit a Trump-kabinet is tett, „elrettentésként” használva ezt, hogy az embereket távozásra kényszerítsék.

2) A JOGÁLLAM FELSZÁMOLÁSA:
A non-refoulement (visszaküldés tilalma) elvének megkerülése: A tagállamok egyetlen határozatban több visszatérési országot is felsorolhatnak, ezzel szándékosan akadályozva a jogi kifogásokat. Azáltal, hogy eltörlik a visszaküldési kockázatok szisztematikus értékelésének követelményét és megszüntetik az automatikus felfüggesztő hatályt, az EU gyakorlatilag kiüresíti a hatékony jogorvoslathoz való jogot és emberéletekkel játszik.

Az önkéntes visszatérés szabotálása: Azáltal, hogy az előkészítési időszakot legfeljebb 30 napra csökkentik (lehetővé téve a „nulla napos” azonnali távozási parancsokat), az új szabályok emberileg lehetetlenné teszik az önkéntes távozást. Ezen irreális határidők elmulasztása végleges beutazási tilalmat vagy kötelező börtönben történő fogvatartást von maga után, ami gyakorlatilag bűnözővé teszi azokat, akik nem tudják egyik napról a másikra összecsomagolni az életüket.

Határozatlan idejű tömeges bezárás: A javaslat a fogva tartást tagállamonként 24 hónapra, ijesztő mértékben kiterjeszti, és lehetővé teszi egyének (gyermekeket is beleértve) határozatlan idejű fogva tartását a „bármely releváns tényező” nyitott listája vagy vélt „biztonsági kockázatok” alapján. A javaslat emellett lehetővé teszi a bűncselekményért el nem ítélt személyek – köztük gyermekek – börtönökben, közönséges fogvatartottakkal történő elhelyezését is, miközben a fogva tartás úgynevezett „alternatíváit” határozatlan ideig alkalmazhatónak nyilvánítja, még a jogi maximumok lejárta után is.

Jogsértések kölcsönös elismerése: Az „Új Európai Visszatérési Határozat” 2027-re kötelezővé teszi a kitoloncolási határozatok kölcsönös elismerését, az alapvető jogokra vonatkozó garanciák nulla szintje mellett. Azzal, hogy a tagállamokat arra kényszerítik, hogy elismerjék egymás visszatérési határozatait, sőt lehetővé teszik a „gyorsított” átadásokat a legszigorúbb bánásmódról ismert országokba, az EU lényegében egy olyan rendszert épít ki, amely vakon legitimálja az illegális eljárásokat és az eljárási visszaéléseket a határokon átnyúlva.

3) A MIGRÁCIÓ KRIMINALIZÁLÁSA ÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBELI STÍLUSÚ KÉNYSZERÍTŐ INTÉZKEDÉSEK
Külföldi segélyek és kereskedelem fegyverként való használata: Egy új „újbóli befogadási feltételrendszer” az EU diplomáciáját kényszerítő eszközzé változtatja. Azzal, hogy a vízumokat, a kereskedelmet és a fejlesztési segélyt közvetlenül egy harmadik ország kitoloncoltak befogadására való hajlandóságához kötik, az EU gyakorlatilag szankciókkal fenyegeti a harmadik országokat, hogy rákényszerítse őket a „deportálási gépezettel” való együttműködésre.

Az Egyesült Államokbeli stílusú „ICE” taktikák importálása: Bár a kifejezett „felderítésre” vonatkozó cikket technikailag áthelyezték, a lényeg továbbra is a szisztematikus etnikai profilalkotás modellje marad. A Parlament szövege most engedélyezi a személyes tárgyak kutatását és lefoglalását, míg a Tanács verziója még tovább megy. Ez lehetővé tesz olyan „nyomozati intézkedéseket”, amelyek otthonokba való rajtaütéseket engedélyeznek. Ez tükrözi az Egyesült Államokban látott legbrutálisabb kényszerítő taktikákat, a magánlakásokat a migrációellenőrzés frontvonalává változtatva.

4) TRANSZNACIONÁLIS ELNYOMÁS
Együttműködés a tálibokkal: Egy olyan megdöbbentő lépésben, amelyet még a Tanács is elutasított, a szöveg most lehetővé teszi az „el nem ismert harmadik országbeli szervezetekkel való együttműködést”. Ez megnyitja az utat az EU előtt, hogy közvetlenül olyan rezsimekkel, mint az afganisztáni tálibok, koordinálja a kitoloncolásokat, előtérbe helyezve a kiutasításokat a legalapvetőbb etikai és emberi jogi határokkal szemben.

Jogos tartózkodási engedéllyel rendelkezők célkeresztben: Az új szabályok megszüntetik azt a józan ész szerinti kivételt, amely a tartózkodási engedélyük vagy vízumuk megújítására várókra vonatkozott. Azzal, hogy a tagállamokat még a jogi megújítási folyamat közepén lévő személyekkel szemben is visszatérési határozat kiadására kényszerítik, az EU mesterségesen gyártja az „illegális státuszt”, és állandó, szükségtelen bizonytalanságot teremt a huzamosabb ideje itt élők számára.

Veszélyes adatmosás: A szöveg lehetővé teszi érzékeny személyes adatok (beleértve a bűnügyi nyilvántartásokat is) olyan harmadik országokkal való megosztását, amelyekre nem vonatkozik semmilyen megfelelőségi határozat vagy adatvédelmi szabvány. Ez a meggondolatlan adattovábbítás kockáztatja, hogy olyan információk kerüljenek át, amelyeket autoriter rezsimek a visszatérésüket követően az egyének üldözésére használhatnak, gyakorlatilag az EU adatbázisait a transznacionális elnyomás eszközeivé változtatva.

SENKI SEM ILLEGÁLIS!

Az Európai Uniónak újra kell gondolnia a migrációhoz és az emberi jogokhoz való hozzáállását anélkül, hogy követné a szélsőjobboldal rasszista programját. Ahelyett, hogy a tömeges fogvatartáshoz és a kényszerkitoloncoláshoz hasonló büntető intézkedésekre összpontosítana, olyan politikákra van szükségünk, amelyek az emberi jogokat, a méltóságot és a tisztességet helyezik előtérbe. A Baloldal képviselőcsoportja az Európai Parlamentben továbbra is küzdeni fog ezek ellen az embertelen politikák ellen, amelyek gyermekeket, nőket és férfiakat sodornak veszélybe. A javaslat Európa további megerősítésére és a bevándorlók fogva tartásának növelésére nem csupán kudarcra ítélt megközelítés; ez egy veszélyes megközelítés is. Össze kell fognunk egy emberségesebb, igazságosabb Európáért.

EP Baloldal frakció

„ICE nélkül, háború nélkül, királyok nélkül” – tüntetések az USA-ban

A „Nincs király” (No Kings) tiltakozó megmozdulásokon az emberek százezrei vonultak az utcákra országszerte, az ICE-ellenes és Trump-ellenes jelszavakhoz csatlakozva, újabb jelet adva Trump növekvő népszerűtlenségének.

Ez volt az Egyesült Államok történelmének legnagyobb tüntetési napja. Szombaton a legutóbbi No Kings tiltakozások keretében mintegy 8 millióan vonultak az utcákra szerte az országban.

Trump arra szólította fel az embereket, hogy menjenek az utcákra Iránban – ehelyett az Egyesült Államok utcáin robbant ki a tömegtüntetés 3300 helyszínen.

Ez a harmadik alkalom, hogy a No Kings mozgalom mögött álló koalíció rendezvényeket szervezett Donald Trump és politikája elleni tiltakozásra.

A tüntetők dacos üzeneteket skandáltak, és saját készítésű táblákat vittek magukkal, amelyek elítélték az iráni háborút, a szavazati jogokat fenyegető veszélyeket és a Fehér Ház tömeges letartóztatási razziáit.

Az Anti-ICE (Bevándorlási és Vámhivatal ellenes) mozgalom is beleolvadt a demonstrációkba. Népszerű skandálás volt: „Mondd egyszer, mondd kétszer, nem tűrjük az ICE-t”. [- az eredeti angol skandálásban rímel is]

Az egyik legnagyobb nagygyűlésre St. Paulsban, Minneapolis mellett került sor, a mozgalom központjában, ahol mintegy 200 ezren vonultak fel. Bruce Springsteen előadta a Streets of Minneapolis című dalt, amelyet azért írt, hogy tiltakozzon Renée Good és Alex Pretti minneapolisi meggyilkolása ellen, akiket januárban ICE-ügynökök öltek meg.

„Rossz várost választottatok” – mondta Springsteen a tömegnek – „ezek az amerikai városok elleni inváziók nem maradhatnak megtorlatlanul.” Jane Fonda színésznő felolvasta Brenda, Renée Good feleségének nyilatkozatát.

Washingtonban néhány tüntető a katonai bázishoz vonult, ahol Stephen Miller, a Fehér Ház tömeges kiutasításokat felügyelő tisztviselője lakik. Néhányan azt skandálták: „Stephen Millernek mennie kell” és „Itt a nép az ajtód előtt”. Az egyik washingtoni tiltakozó csoport a Lincoln-emlékmű lépcsőinél állt meg, és egy 3 méter magas palesztin zászlót lengetett.

Hazami Barmada elmondta: „A legtöbb amerikai nem tudja, hogy az adódollárjaikat az erőszak támogatására használják. Ez akkor történik, miközben sok amerikai nem engedheti meg magának a lakhatást, a tejet, az iskolát vagy az egészségügyi ellátást. Az árak folyamatosan emelkednek, miközben mi Izrael háborúit vívjuk.”

Eric Fretz a Socialist Workernek nyilatkozott, amikor a New York-i menet véget ért. „A menet a végéhez közeledik. Két sugárutat kellett igénybe vennie a belvárosi szakaszon. A Hands-Off NYC, a New York-i menetet szervező koalíció 350 000 főre becsülte a New York-i felvonulók számát, ami hihetőnek tűnik. Egy ponton voltak emberek a végén a 34. utcánál, miközben még mindig voltak emberek az 59. utcánál, ahol indult. Az összes különböző Trump-ellenes témát felhozták. Volt némi ’védjük meg a demokráciát’ hazafias cucc, és némi Demokrata párti érzület, de ebből sokkal kevesebb volt, és kevesebb amerikai zászló, mint legutóbb. Jelentős számban voltak háborúellenes táblák és néhány palesztin zászló. A hivatalos New York-i szervezők a ’No ice, no kings, no war’ (ICE nélkül, királyok nélkül, háború nélkül) jelszót hozták, amit egy kicsit fel is kaptak. Mi hozzátettük: ’no billionaires’ (milliárdosok nélkül). A skandálások között volt a ’hey hoe, Donald Trumpnak mennie kell’, a ’Menekültek szívesen látottak itt’, és egy új: ’Nincs ICE, nincs háború, nincs királyjelölt – nincs több milliárdos a szálak mögött’. Nagy kontingensek voltak a SEIU 32BJ szakszervezetből, amely épületfelügyelőket és személyzetet szervez, valamint egy csoport LIUNA bevándorló munkás.”

„Sok tüntetés volt kisvárosokban, republikánus többségű körzetekből is érkeztek jelentések, ahol több ember jelent meg a Trump-ellenes tüntetéseken. A floridai The Villages, egy nagy, erősen republikánus szavazatú nyugdíjas közösség, szombaton tartotta legnagyobb No Kings tüntetését. Országos szinten a No Kings honlap nem határozott meg egyértelmű követeléseket (hányszor lehet ismételgetni, hogy ’Nincs trón, nincs korona, nincs király’, amikor az USA-ban csaknem 250 éve, III. György király óta nem volt király?). De elítélik Trumpot, amiért ’adódollárjaink milliárdjait költi külföldi rakétatámadásokra, miközben az életszínvonalat emeli, és óriási ajándékokat osztogat milliárdos szövetségeseinek’. A Hands-Off NYC hosszas vita után továbbment, és a ’No Ice, No War, No Kings’-t tette a fő hivatalos szlogenné. De ami még fontosabb, az emberek a saját tábláikat hozták.”

„A New York-i munkáskontingensekben volt egy változatos csoport: DC37 önkormányzati munkások és alkalmazottak, a SEIU helyi 32BJ – hangosak és többségében színes bőrűek – és a túlnyomórészt bevándorló LIUNA munkások. A következő lépések közé tartozik majd erre építeni, több szakszervezeti tagot bevonni, és megszervezni a Május Elsejét. Ezen a No Kings meneten feltűnően kevesebb amerikai zászló volt, mint a korábbi hasonló Trump-ellenes meneteken, és ismét nagyobb volt, mint elődei. Figyelemre méltó az is, hogy a hivatalos Hands Off NYC skandálási ív tartalmazta a ’Palesztinától Mexikóig, a határfalaknak menniük kell’ skandálást, amely a baloldalhoz kapcsolódik.”

Nathanial Hort a Socialist Workernek elmondta: „Egészen nagy volt a részvétel Tucsonban, Arizonában. Nagyon sokféle tömeg és csoport működött itt. Nagy tömeg volt az iráni háború ellen, nem csak azért, mert a Donald Trump-kabinet nem ment át a kongresszuson, hanem olyan emberek, akik őszintén ellenezték az amerikai imperializmust Iránban, és azt akarták, hogy Iránnal kapcsolatos minden külügyi probléma egyszerűen szűnjön meg. A legtöbb ember Trump külpolitikája, szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos politikája, határpolitikája és a színes bőrűeket kormányzati állásokból célzó végrehajtási rendeletei ellen volt, amely aktívan rontotta sok közszférában dolgozó helyzetét. Volt egy transznemű és melegjogi aktivistákból álló blokk, akik transznemű, leszbikus, meleg és nem bináris büszkeség zászlókat lengettek, ami jó volt. Sok városban arra kérték az embereket, hogy regisztráljanak online a tüntetésekre, és értesítést kapnak majd a körzetükben zajló akciókról és a részvételi lehetőségekről.”

Chicago belvárosában a tüntetők azt skandálták: „Trumpnak most mennie kell, a fasisztáknak most menniük kell” és „ki az ICE-szal” – ahogy besoroltak a Grant Parkba. A chicagói nagygyűlés felszólalói a munkásjogokról, valamint a bevándorló és transznemű közösségek védelméről beszéltek. „Amikor olyan világot építünk, amely védi a transznemű embereket, olyan világot építünk, amely mindenki számára jobb” – mondta Iggy Ladden, a Chicago Therapy Collective alapítója. Deana Fredericks egy olyan női csoporttal volt, akik A szolgálólány meséje szereplőinek öltöztek be. „Aggódunk a nők jogai miatt, de ez már túl is mutat ezen” – mondta, utalva az iráni háborúra és a szavazati jogokra.

Fennáll a veszélye annak, hogy a Demokraták magukat állítják a No Kings mozgalom élére, és a választások felé terelik azt. Eric elmondta: „A nagyvárosokban, ahol nagygyűléseket tartottak, néhány felszólaló azt a gondolatot hangoztatta, hogy a Demokratákra szavazás az ellenállás része.” Ez a stratégia kisiklatja a Trump elleni ellenállást. A mozgalomnak az utcákon kell maradnia, ellen kell állnia az ICE terroristáinak, és kapcsolatba kell lépnie a szervezett munkásokkal, hogy a Május Elsejét a militáns aktivizmus fókuszpontjává tegye. Trump népszerűsége szabadesésben zuhan – a mozgalomnak most kell egyesülnie és szervezkednie, hogy eltávolítsa őt.

forrás: Socialist Worker

Trump kirúgta Kristi Noem-et, mert teljesítette az utasításait

Kirúgták a belbiztonsági minisztert Trumpék, miután a bevándorlási rendőrök amerikai állampolgárokat gyilkoltak

Március 6-án, csütörtökön Donald Trump amerikai elnök menesztette Kristi Noemet, az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériumának volt miniszterét, a növekvő politikai nyomás hatására, amelyet az ő vezetése alatt végrehajtott halálos bevándorlásügyi műveletek váltottak ki.

Noem felügyelte a Trump-adminisztráció tömeges kitoloncolási kampányát, valamint a nehézfegyverzetű bevándorlási rendőrök (ICE) és más szövetségi erők bevetését az USA több városában.

Megbízatása komoly vizsgálatok alá került, miután az ICE ügynökei megölték Renee Nicole Good és Alex Pretti amerikai állampolgárokat Minnesotában. A gyilkosságokra válaszul egy államszintű általános sztrájk több ezer vállalkozást záratott be Minnesotában, és kétszer is körülbelül 100 000 embert vitt az utcákra a Minneapolis belvárosában két egymást követő héten. A második általános sztrájk átterjedt az Egyesült Államok számos városára, egy történelmi jelentőségű országos akció keretében, amely aktivisták szerint átalakította az ország munkaügyi és társadalmi mozgalmainak helyzetét, befolyásolva a munkabeszüntetéseket és az ellenállás más formáit a társadalomban.

Trump bejelentette szándékát, hogy Noemet Markwayne Mullinra, egy republikánus szenátorra és közeli szövetségesére cseréli. Várhatóan Noem egy újonnan létrehozott adminisztratív pozícióba kerül, amely az amerikai katonai célkitűzésekre összpontosít a nyugati féltekén, és a hétvégén a Shield of the Americas csúcstalálkozót fogja vezetni.

forrás: Peoples Dispatch

EP Baloldal frakció: Tiltsák ki az ICE ügynököket Európából!

Az EP Baloldal frakciója a következő levelet küldte az ICE ügynökök Európából való kitiltásával kapcsolatban

Brüsszel, 2026. január 27.

Tárgy: Utazási tilalom az Egyesült Államok Bevándorlási és Vámügyi Hatóságának (ICE) ügynökeivel szemben

Címzett:
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke
António Costa, az Európai Tanács elnöke
Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője

Az Egyesült Államokban az emberi jogi helyzet gyorsan romlik: nagyméretű fogvatartási központokat hoztak létre, fellépések történnek a szólás- és gyülekezési szabadság ellen, valamint egyre több halálesetet okoznak a maszkos Bevándorlási és Vámügyi Hatósági (ICE) egységek.

A helyzet olyan súlyossá vált, hogy az ENSZ emberi jogi főbiztosát nyilatkozatra késztette a bevándorlók és menekültek elleni „rutin jellegű visszaélésekről és megalázásról”, valamint több ezer ember önkényes és jogellenes letartóztatásáról.

Az Európai Uniónak megvan mind a hatásköre, mind a felelőssége arra, hogy beavatkozzon, amikor az emberi jogok védelme világszerte szükségessé válik. Az Európai Bizottság azon állítása, amely a közelmúltbeli sajtótájékoztatókon elhangzott, miszerint ez az Egyesült Államok „belső ügye”, nem felel meg annak, ahogyan az Unió más joghatóságokban elkövetett emberi jogi jogsértésekhez viszonyul.

Tekintettel azokra a jelentésekre, amelyek szerint az ICE ügynökeit az idén februárban Olaszországban megrendezendő téli olimpián biztonsági feladatokkal bíznák meg, az ICE fokozódó erőszakossága és elnyomása közvetlen hatással lenne az itt tartózkodó európai polgárokra. Az Európai Uniónak lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy megakadályozza ezen erők belépését a területére.

Ennek megfelelően felszólítjuk az Európai Uniót, hogy az EUSZ 29. cikke és az EUMSZ 215. cikke alapján haladéktalanul vezessen be korlátozó intézkedéseket, nevezetesen utazási tilalmat valamennyi ICE-ügynökkel szemben.

Tisztelettel,

Manon Aubry és Martin Schirdewan
a Baloldal frakció társelnökei az Európai Parlamentben