„A diákok és a fiatalok már nem azonosulnak a nemzetállammal, mert az nem nyújt nekik semmit”
Sétálj végig bármelyik német városon, és látni fogod, hogy a buszmegállókat teleplakátolják egy új YouTube-sorozattal, a „Generation Wehrdienst” – azaz „Katonai szolgálat generáció”-val.
A sorozat több újoncot követ nyomon, ahogy végigjárják a fegyveres erők alapkiképzését.
„Ez egy nagy propagandakampány része, amelyet az állam nyomat, hogy rávegye az embereket, különösen a fiatalokat, hogy jelentkezzenek szolgálatra” – magyarázta Ueli, egy észak-rajna–vesztfáliai siegeni diák a Socialist Workernek.
„De ez sokkal nagyobb ennél a sorozatnál. Az iskolámban is vannak hirdetések a hadseregről.
„A katonaság pedig szórólapokat küldött ki a gyorséttermekbe is. Szóval ha például pizzát rendelsz, lehet, hogy kapsz egy szórólapot, amelyen megkérdezik, akarsz-e jelentkezni” – tette hozzá.
A német állam Friedrich Merz kancellár kemény jobbos, tory-típusú CDU/CSU-kormánya alatt azt a célt tűzte ki, hogy 2035-re 183 000-ről 260 000-re növelje a hadsereg létszámát.
Ezen felül 200 000 tartalékost is szeretnének.
Ez része Merz ígéretének, hogy a német hadsereget „Európa legerősebb hagyományos katonai erejévé” tegye.
De van egy probléma Merz tervével. Szinte senki sem akar jelentkezni.
A sorozást, amely egykor kötelező volt, 2011 óta felfüggesztették. Ehelyett az állam önkéntes alapon próbál toborozni.
Az év eleje óta minden német férfitől kérik, hogy töltsön ki egy űrlapot, amelyen jelzi szolgálati hajlandóságát.
Eddig 99,82 százalékuk jelezte, hogy nem hajlandó.
Euli elmondta: „A diákok és a fiatalok már nem azonosulnak a nemzetállammal, mert az nem nyújt nekik semmit.
„Iskolákat, kulturális intézményeket, sportlétesítményeket és ifjúsági klubokat zárnak be, mert azt mondják, nincs pénz. De háborúra mindig találnak pénzt.”
A diákok és fiatalok nemcsak megtagadják a szolgálatot, hanem ellen is állnak.
Euli tagja a „Schulstreik gegen Wehrpflicht” – azaz „Iskolai sztrájk a sorozás ellen” – mozgalomnak.
Még mielőtt a „önkéntes sorozásról” szóló törvényt elfogadta volna a parlament, diáktiltakozók már sztrájkoltak, és 2025. december 5-én kiléptek az iskola falai közül.
Azóta további két tiltakozó akcióra került sor, 2026. március 5-én és május 8-án, több mint 50 000 diák és támogatójuk részvételével.
Németországban ugyan nyári szünet van az iskolákban, de az „Iskolai sztrájk a sorozás ellen” mozgalom több száz tagja már találkozgat, hogy megvitassák a következő lépéseket.
Azóta összehívták a következő országos tüntetést szeptember 25-re.
És terjeszkednek, hogy minél nagyobb és szélesebb mozgalmat építsenek.
Így például felszólították a mozgalom tagjait, hogy vegyenek részt a következő napi, szeptember 26-i akciónapon is, amely a német állam megszorításai és szociális kiadáscsökkentései ellen irányul.
Euli szerint kulcsfontosságú stratégia lesz a szakszervezeti tagok bevonása a mozgalomba.
„Az állam eddig látványosan sikertelen volt a céljai elérésében.
„De amikor a törvényt a parlamentben vitatták meg, volt egy bekezdés benne, amely szerint minden 18 és 45 év közötti férfinak, aki három hónapnál hosszabb időre kívánja elhagyni Németországot, engedélyt kellett volna kérnie ehhez.
„Ez nem került be a törvény végleges szövegébe. De a jövőben bekerülhet.
„Tehát azt kell mondanunk a dolgozóknak, hogy a sorozás nemcsak a diákokat és fiatalokat érinti majd, hanem végső soron mindenkit.
„Felvettük a kapcsolatot helyi szakszervezetekkel, és eddig biztatónak tűnik a visszajelzés. De folytatnunk kell az építkezést.”
forrás: Socialist Worker