Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a hét elején a nyugati országok „katasztrofális erkölcsi kudarcát” kritizálta a koronavírus elleni oltások elosztása miatt.
Miközben 49 jómódú országba 39 millió adag jut, a szegény országok beoltottjainak száma minimális – mondta Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO vezetője. Arra is figyelmeztetett, hogy a „vakcina-nacionalizmus” nem csak a világ legszegényebbjeit veszélyezteti, hanem önpusztító is, mivel a járvány a szegény országokban újra fellángolhat, amely végül tovább fog tartani. Még az olyan gazdag országokban is, mint Németország, nem a politikusok döntenek, hanem a gyógyszervállalatok, hogy mikor és hány embert oltsanak be. A fellebbezések ezen nem változtatnak. Amit a WHO kudarcnak nevez, az a neoliberális piaci törvény, amely méghozzá a logikájában nagyon is „sikeres”.
„A háború jobb üzlet, mint a béke. Még senkit nem ismertem, aki a pénzéhsége kielégítése érdekében belevetette volna magát a béke fenntartásába és előmozdításába” – írta 1931-ben Carl Ossietzky újságíró és háborúellenes aktivista, aki megjósolta az elkövetkező évek katasztrófáját. Ezért manapság sem először figyelmeztetünk, hogy az elemzése vonatkozik a betegségek, járványok és egészségvédelem viszonyaira is. Bár az új koronavakcinák technológiáit több ország egyetemein és kutatási intézményeiben államilag több milliárdos közpénzekkel fejlesztették ki, ezen eredmények nem azokéi, akik ezt adójukkal eredetileg megfizették.
Ahogy kockázat nélküli üzletté vált, a vállalatok is beszálltak a vakcinaprojektekbe és megszerezték a zsíros szabadalmakat. A Morgan Stanley amerikai befektetési bank elemzői azzal számolnak, hogy az amerikai Pfizer és Biontech amerikai vállalatok a vakcinájukkal csak idén több mint 15 milliárd eurós forgalmat érnek el. Seurie Moon genfi tudós asszony közölte a tagesschau.de portálon, hogy a vállalkozások a járvány sok éve alatt még profitálni fognak.
Kuba, Venezuela és az ALBA baloldali regionális blokkja egy másik utat javasol. Havanna pénteken jelentette be 100 millió vakcina adag előállítását idén saját maga és más országok részére, és nem a nyereséget helyezik az előtérbe. Venezuelával egy vakcinabankot állítanak fel, amely lefedi minden ALBA-ország igényeit Latin-Amerikában és a karibi térségben. Később ez más régiók országainak is hasznára fog válni. Ezzel Kuba, Venezuela, Oroszország, Kína és más „lator államok” ismét azzal fenyegetnek, hogy csökkentik a multinacionális vállalatok nyereségét. A nyugati értékközösség valószínűleg nem sokáig fogja ezt hagyni.
forrás: Junge Welt