Aktivisták felszólították Nagy-Britanniát, hogy hozza nyilvánosságra katonai kiadásait, amelyek – a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete szerint – túllépik Oroszországét is.
24 ezer amerikai katona van az Egyesült Királyság hatásain belül, valamint ismeretlen számú hírszerzési tiszt, és Oroszországgal ellentétben Nagy-Britannia határain nincsenek katonai telepítések.
A NATO Defender Europe 2021 hadgyakorlata során jelenleg 27 ország 28 ezer fős katonai személyzete, köztük amerikaiak és britek, végeznek műveleteket Oroszország nyugati határainál, valamint számos egykori szovjet állam területén.
Ezért Nagy-Britannia katonai kiadásai közel 3%-kal növekedtek!
A brit rendszer – az uralkodó osztály a többrétegű intézményesített formájában – némi finomsággal mutatja ki hatalmát és befolyását.
Miközben a baloldalon az a kényelmes illúzió van, hogy ez valahogy jóindulatúbb, kevésbé maradibb, mint a névleges fő partnere, az észak-atlanti szövetség, a brit nagyvállalatok és bankok kiterjedt és pontos érdekeltséggel rendelkeznek, mind kereskedelmileg, mind stratégiailag.
Ez megmagyarázhatja Sir Nick Carter vezérkari főnök kijelentését, hogy Joe Biden döntése a 2500 amerikai katonai Afganisztánból való kivonásáról „nem az a döntés, amelyben reménykedtünk.”
Az érvelése része a brit hadsereg presztízsvesztesége, amelyet az afganisztáni kivonulás miatt szenved el a farkával a lábai között, miközben nem érte el katonai célját Helmand tartományban, amelyhez hozzájárul az a politikai ár is, amelyet az óriási emberi veszteséggel fizettek meg ezen imperialista kalandért.
A három brit afganisztáni háború közül az első (1839-42) a brit katonai haderő teljes megsemmisítésével ért véget. Ez megszégyenítéssel.
Az alkotmányos kérdés, amelyet Carter intervenciója felvet, hogy mit gondol magáról, ki ez a figura? A külpolitika és a katonai beavatkozás egy civil kormány előjoga kellene legyen, amely a parlamenti többség által képes kormányozni, nem pedig magánoktatásban részesült gyarmatosítók megnyilatkozásai, akinek kiterjedt karrierje van a brit gyarmati hatalom által szegélyezett területeken.
Carter szolgált Írországban, Cipruson és összevérezte magát a jugoszláviai, iraki és afganisztáni NATO hadműveletekkel.
A kijelentése olyan arroganciáról tanúskodik, amely az átlag burzsoá erőszakos fiúkra jellemző.
Másfelől nyilván megtorlás volt ez a kritikára, amelyet az Egyesült Államok hadserege tett, amely szerint Carter „az alárendeltjei iránti nagyfokú érdektelenséget” tanúsított.
Bizonyára az uralkodó osztályunk kevéssé törődik a katonáival, akár harcban, akár a civil életben.
400-500 brit katona és civil halt meg a legutóbbi afganisztáni háborúban, és további 10 ezer áldozatot rögzítettek. Az emberi veszteség azok között, akiké ez a föld, természetesen további megszámolatlan ezrekben mérendő.
De mivel kapitalista piacgazdaságban élünk, nézünk meg a pénzügyi mérleget.
A reménytelen hadműveletek több mint 40 milliárd brit fontba kerültek (kb. 17 ezer milliárd forint – AMI). Ez több mint 2000 font minden egyes brit háztartás számára (840 ezer forint – AMI).
Napi 15 millióba került a reménytelen Helmand hadművelet fenntartása. Ha ennek a sötétbeborult tartománynak mind a 1,5 millió lakosa megkapta volna ebből a részét alapvető jövedelem támogatásként, akkor fejenként 25 ezer fontot kaptak volna (10 millió magyar forintnak felel meg – AMI).
És ezen összegből semmi sem jár azon 6000 egykori brit katona megsegítésére, akik hajléktalanként élnek Nagy-Britanniában.
A végeredmény, hogy a megszálló erők kivonulásával Afganisztán az egymással versengő hadurak és drogbárók uralma alá kerül.
Biden a szaúdi dzsihádisták által az Ikertornyok ellen elkövetett támadásának szeptemberi évfordulóját jelölte ki az amerikai csapatok kivonására.
Ideje megvilágítani minden nemzet számára az imperializmus borzalmas árát.
forrás: Morning Star