A brit békemozgalom elítélte a kormányzatot a Kína elleni új hidegháború miatt, amely “súlyosan fokozódott” az új “AUKUS” paktum miatt.
A paktum szerint Nagy-Britannia, Ausztrália és az Egyesült Államok együttműködik, hogy egy nukleáris meghajtású tengeralattjáró flottát fejlesszenek az ausztrál haditengerészet számára, valamint számos más katonai projektet a Közel-Keleten.
A lépés azután történt, hogy az Egyesült Államok “Négyesbe” szervezte Indiát, Japánt és Ausztráliát, hogy elszigeteljék Kínát, amelynek gazdasági és technológiai fejlődését Washington fenyegetésként tekinti a globális uralmára.
Az év elején Boris Johnson brit miniszterelnök 44%-kal növelte a brit kormány által birtokolt nukleáris robbanófejek számának felső határát, valamint a koreai háború óta a legnagyobb szintre emelte a katonai kiadásokat.
Az Állítsuk meg a Háborút Koalíció (Stop the War) elítélte a paktumot, mivel az szükségtelen és provokatív lépés, amely csak okozza a feszültségeket Kínával.
A csoport szintén aggodalmait fejezte ki az Egyesült Államok tájékoztatásai miatt, melyek szerint a britek katonai befolyása a régióban része a “globális Nagy-Britannia” nevű törekvésnek.
Lindsey German, a békekoalíció szervezője közölte: “Ez az új partnerség csak feltüzeli a már riasztó hidegháborút Kínával.
“20 évvel a terror elleni háború kezdete óta a vezetőink, úgy tűnik, nem tanultak semmit a katasztrófákból, amelyeket a külföldi katonai intervenciók generáltak.”
Közben a héten a Nemzetközi Védelmi és Biztonsági Felszerelés fegyverexpo is megnyílt Londonban.
A Béke Ígérete Unió (PPU) közölte, hogy az egyetlen, amit ez az egyezmény megvéd, a fegyverkereskedők profitja.
Symon Hill kampánymenedzser közölte: “Az emberek küzdenek a COVID-19-kel, a nyomorbérekkel, az élelmiszerhiánnyal, de a politikusok és a tábornokok látszólag úgy vélik, hogy biztonságban tarthatnak minket bombákkal és rakétákkal.
“A fegyverek nem védenek meg minket a legsúlyosabb fenyegetésektől, amelyekkel szembesülünk – beleértve a járványt, a nyomort és a klímaválságot.”
Hill ostorozta a kormány növekvő katonai alárendeltségét az Egyesült Államoknak mondván, Nagy-Britanniának többnek kell lennie, mint a Pentagon tribute-zenekarának.
A Brit Nem a Hidegháborúra szervezettől Fiona Edwards közölte a Morning Starnak: “Az USA már 400 katonai bázissal vette körül Kínát és idén a 753 milliárd dolláros katonai költségvetést arra fókuszálják, hogy felfejlesszék az amerikai katonai kapacitásokat Kína ellen.
“Az USA kulcspartnerei támogatják a csendes-óceáni régió amerikai militarizálását, beleértve Nagy-Britanniát, amely jelenleg is hadihajókat küld a Dél-kínai-tengerre.
“Közben Japán jelenleg közel 30 éve a legnagyobb katonai hadgyakorlatát tartja, amely Kína ellen irányul.”
Edwards közölte, hogy a világnak “globális együttműködésre van szüksége, hogy kezelje a járvány és a klímaváltozás fenyegetését, nem pedig egy új hidegháborúra.”
Jeremy Corbyn a Béke és Igazság Projekt társalapítója figyelmeztetett, hogy egy új hidegháború megindítása nem hoz békét, igazságosságot és emberi jogokat a világnak.
A brit Munkáspárt üdvözölte a bejelentést, bár a vezetője, Sir Keir Starmer felszólította a kormányt, hogy tartsa fenn a kereskedelmi kapcsolatokat Kínával.
Boris Johnson miniszterelnök az állította, hogy a paktumnak nem célja bármely hatalom ellen fellépni, “pusztán a három ország közti szoros kapcsolatot tükrözi.”
Ban Wallace védelmi miniszter tagadta, hogy az egyezmény célja egy új hidegháború indítása, de közölte, hogy Kína katonai növekedése “egy másféle reakcióhoz” vezethet.
Chris Williamson egykori parlamenti képviselő visszavágott: “Nem olyan egyezményre van szükségünk, amely Kína ellen megy. Olyan kell, amely a háborús uszító USA birodalma ellen megy.”
A paktum váratlan bejelentése nemzetközi felhördülést váltott ki. Kína közölte, hogy London és Washington “nagymértékben felelőtlenek” és figyelmeztetett, hogy a katonai technológia exportja egy megújult fegyverkezési versenyt szülhet világszerte.
“Ausztrália legsürgetőbb feladata gondosan átgondolni, hogy partnerként vagy fenyegetésként kezeli Kínát,” – közölte Zao Li-jian külügyi szóvivő.
Hozzátette, hogy a paktum megmutatta az “idejét múlt, hidegháborús nullösszegű mentalitást.”
A Kínai Kommunista Párt lapja, a Global Times kevésbé diplomatikus vezércikke elítélte Ausztráliát, mint “az Egyesült Államok kutyáját”, és közölte, hogy “Washingtonnak óvakodnia kell attól, hogy olyan nemzetközi versengéseket szítson, amely átcsaphatnak olyan antagonizmusokba és pusztításokba, amelyek kívül esnek az ellenőrzésén.”
Ellenben az USA néhány szövetségese visszahőkölt. Franciaország, amely most több tízmilliárd eurónyi szerződéstől esett el Ausztráliával az új konvencionális tengeralattjáró flotta kiépítése miatt, “hátba szúrásról” beszél Canberra, Washington és London részéről.
“Bizalmi kapcsolatot építettünk ki Ausztráliával, és ezt a bizalmat most elárulták,” – közölte Jean-Yves Le Drian külügyminiszter. “Az amerikai döntés, amely kizárja az európai szövetségest és partnert… következetlenséget mutat.”
Le Drian utalt rá, hogy ez csak felgyorsítja az EU teveit, hogy a Washingtontól független saját katonai erejét építse ki.
“A sajnálatos döntés, amit most bejelentettek… megerősíti a szükségességét, hogy világos és tiszta európai stratégiai autonómiára van szükség,” – közölte.
Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnök közölte, hogy hazáját nem kérték fel a szövetséghez csatlakozásra, de nem is kívánja ezt.
Kijelentette, hogy a felségvizeire belépő nukleáris meghajtású hajók hosszútávú tiltásával kell számolni, és nem látják szívesen az új ausztrál tengeralattjárókat.
Nagy-Britannia már kiküldte a II. Erzsébet Királynő repülőgép-hordozó flottáját a kínai vizekhez, hogy demonstrálja hűségét Washington új stratégiai prioritásai felé.
Forrás: Morning Star