A MI IDŐNK
  • Főoldal
  • Bemutatkozás
  • Impresszum
  • Manifesto of the European Left
  • English

A MI IDŐNK

AZ EURÓPAI BALOLDAL PORTÁLJA

Menu
  • Hírek
    • Belföld
    • Külföld
  • Forradalom
  • Antiimperializmus
  • Antifasizmus
  • Elemzés
  • Programok
  • Tudomány
  • Kultúra
  • Történelem
  • Európai Baloldal
  • EP Baloldal
  • Környezetvédelem
  • Ateizmus
  • Kurdisztán
  • Koronavírus

Jeremy Corbyn: Beszéljünk a békéről!

2022. április 25.

Miközben orosz bombák hullanak ukrán városokra, nehézkes a tűzszünet Jemenben, támadás éri a Jeruzsálemben imádkozó palesztinokat és sok más konfliktus van világszerte, némelyek számára illetlennek tűnhet a békéről beszélni.

Pedig miközben háború folyik, pont akkor van ideje békéről beszélni. Hogyan máshogy is lehetne megakadályozni még több élet elvesztését, valamint hogy milliók kényszerüljenek elmenekülni valahova máshova a világban?

Üdvözlendő, hogy az ENSZ végre kezdeményezett, és Antonio Gutteres főtitkár üdvözlendő meghívására szemtől szemben találkozhat Vlagyimir Putyin és Vologyimir Zelenszkij elnök.

Azonnali tűzzsünet kell Ukrajnában, amelyet orosz csapatkivonás követ, valamint megegyezés Oroszország és Ukrajna között a további biztonsági megállapodásokról.

Minden háború valamilyen tárgyalással ér véget, ezt mindenki tudja, szóval miért ne tehetnék meg ezt most?

Minden tudja, hogy mi fog történni egy ponton. Nincs ok ezt késleltetni, hogy bombázhassanak és öljenek, több menekült, több halott és több gyászoló család legyen Ukrajnában és Oroszországban.

De ahelyett, hogy a békét sürgetnék, az európai országok megragadták a lehetőséget, hogy felhalmozzák a fegyverkészleteiket, etessék a háborús gépezetet és megnyomják a fegyvergyárosok részvényeinek árát.

Szintén itt az idő beszélni az emberségünkről, annak hiányáról, a fegyveres konfliktusok miatt mély válságba kerülő emberekről, a jogsértésekről vagy a növekvő nyomorról, amellyel sokan szembesülnek a globális gazdasági rendszer eredményeképp.

Az ukrajnai lakosság majdnem 10%-a menekült, traumát és veszteséget szenvedett el és fél.

Számos európai ország támogatja az ukrán menekülteket. A brit kormány is látszólag ezt szeretné, de végül kelepcébe csalja az ukránokat a belügy szándékosan labirintusos és rémálomszerű bürokratikus rendszere, hogy aztán elriassza őket.

Ehelyett az ukrán menekülteket támogatni és üdvözölni kellene. Ezt akarja a brit emberek többsége is; az átlagemberek óriási nagylelkűsége megmutatja emberségünk legjobb oldalát.

Ámbár, ha azon elkeseredett menekültekről van szó, akik azon háborúkból jönnek, amelyekben Nagy-Britanniának közvetlen felelőssége van, mint Afganisztán, Irak, Líbia, Jemen, akkor a történet fájón különbözik.

Ha valaki annyira elszánt, hogy mindent kockára tegyen azért, hogy átkeljen a Csatornán egy veszélyes, ingatag lélekvesztőben, az szimpátiát és támogatás érdemel.

Ehelyett a belügyminisztérium terve eltávolítani őket Ruandába. Ha hiszünk az emberségben és a menekültek jogaiban, akkor tisztességesen és egyenlőként kellene kezelniük őket, valamint hogy hozzájárulhassanak társadalmunkhoz, nem pedig kriminalizálva és bebörtönözve.

Ha a konzervatívok megússzák ezen kitoloncolásokat, akkor más európai országok is ugyanezt fogják tenni.

A dán kormány már melegen nyilatkozott erről a kegyetlen és nem működő javaslatról.

A háború hatásai a politikára, valamint a társadalmunk reményei óriásiak lesznek, nem utolsósorban a világ intézményeire is.

Az ENSZ-t a második világháború után hozták létre, hogy „megóvják a következő generációkat a háború csapásától.”

Azóta hadarhatjuk a konfliktusok és proxy háborúk hosszú és egyre hosszabbodó listáját, amelyet a világ elszenvedett, és milliók életét vette el.

Korea, Vietnám, Irán-Irak, Jugoszlávia, Afganisztán, Irak, Líbia, Szíria, India-Pakisztán, Kongó és számos más konfliktus, amelyről alig tudósít a média, talán mert olyan gyarmati megszállás ellen is folytak, mint Kenyában.

A nagy kérdést fel kell tennie az ENSZ-nek az ukrán konfliktusban. Amikor Oroszország brutálisan és illegálisan megtámadta Ukrajnát, az volt az a pillanat, amikor az ENSZ-nek el kellett volna küldenie a főtitkárát Moszkvába, hogy tűzszünetet követeljen.

AZ ENSZ túl lassan cselekedett, és az államközi rendszer túl nagy része nyomult az eszkaláció, nem pedig a tárgyalások felé.

A hatékonyabb és aktívabb nemzetközi intézmények követelését, hogy támogassák a békét, tegnap kezdeményezték Madridban a Podemos által szervezett konferencián, amely a Haladó Internacionálé által kezdeményezett párbeszédet követte.

Mind a 17 felszólaló elítélte a háborút és a megszállást, valamint tűzszünetet és jövőbeni békét követelt Ukrajna és Oroszország népei számára.

A résztvevők tudtak ezen konfliktus eszkalálódásának veszélyeiről, és hogy milyen további forró háborúkat és erőszakot szülhet egy új hidegháború.

1800 nukleáris robbanófej van betöltve és használatra készen a világon. Egy „taktikai” fegyver százezreket, egy nukleáris bomba milliókat ölthet meg.  Nem lehet megfékezni és a hatásait csökkenteni.

Júniusban Bécs fog otthont adni számos békerendezvénynek a Nukleáris Fegyvereket Tiltó Egyezmény körül.

Ez az egyezmény, amelyet az ENSZ közgyűlése támogat és a nukleáris fegyverrel rendelkező államok elleneznek, a legjobb reményt és lehetőséget nyújtja az atomfegyvermentes jövő számára.

A lehetőséget két kézzel kell megragadni.

Néhányan azt mondják, hogy háború idején a békéről beszélni egyfajta gyengeség jele; ennek ellentéte is igaz. A béketüntetők bátorsága az, amely világszerte megállított néhány kormányt, hogy részt vegyen Afganisztánban, Irakban, Líbiában, Szíriában, Jemenben vagy több tucat más konfliktusban.

A béke nem a háború hiánya, hanem valódi biztonság. Azon tudat biztonsága, hogy képesek leszünk enni, a gyermekeinket taníttatni és nevelni, valamint megkapni az egészségügyi ellátást, ha szükségünk van rá.

Milliók számára most nem ez a valóság; az ukrajnai háború utóhatásai ezt most millióktól elvette.

Közben számos ország növeli a fegyverkiadásait és egyre veszélyesebb és veszélyesebb fegyverekbe invesztál.

Az Egyesült Államok most fogadta el a legnagyobb védelmi költségvetését valaha. Ezen fegyverekre szánt forrásokat mind fel lehetne használni az egészségügyben, oktatásban, lakhatásban és környezetvédelemben.

Veszedelmes és veszélyes korban élünk. A kibontakozó borzalmak figyelése és közben a felkészülés a több jövőbeni konfliktusra, nem fogja biztosítani, hogy törődnek a klímaválsággal, a nyomorválsággal és az élelmiszer-ellátás válságával.

Rajtunk múlik, hogy felépítünk és támogatunk olyan mozgalmakat, amelyek már utat teremtenek a békéhez, a biztonsághoz és az igazsághoz mindannyiunk számára.

forrás: Morning Star

Antiimperializmus, Elemzés, atomfegyverek, fegyveripar, Jeremy Corbyn, NATO, orosz-ukrán háború, új hidegháború
Facebook Pagelike Widget

RSS | Atom

Hirdetés

Hirdetés

Copyright © 2023 A MI IDŐNK.

Magazine WordPress Theme by themehall.com