Lengyelországban az abortusz élet-halál kérdése.
2023. március 14-én egy hosszú és fárasztó eljárás után Justyna Wydrzyńskát elítélta a lengyel bíróság, amiért egy nőt, aki nemi erőszak áldozata volt, támogatott az abortuszhoz való hozzáférésben. Az úgynevezett „bűne” az volt, hogy „segített az abortusz elvégzésében” és „engedély nélküli gyógyszerekkel rendelkezett, azzal a céllal, hogy piacra dobja azokat”.
Ma kerül sor az ítélet elleni fellebbezés tárgyalására.

Justyna emberjogi aktivista és a Women on the Net weboldal alapítója, amely Lengyelország első online fóruma, amely biztonságos abortuszhoz és fogamzásgátláshoz segítséget kereső nőket támogat. Jelenleg az Abortion Dream Team nevű kezdeményezésben dolgozik, amely közvetlen segítséget nyújt a biztonságos terhességmegszakítást igénylő nőknek. Justyna egy harcos. Az Abortion Dream Team tevékenysége az elmúlt években a lengyel hatóságok célkeresztjébe került, és az aktivisták egy egyre ellenségesebb környezetben dolgoznak, a szélsőjobboldali és nőellenes kampányok célpontjaiként.
Az ítélet után Justyna az első szexuális és reproduktív egészségügyi jogokat védő aktivista, akit az EU-ban elítéltek az elmúlt évtizedekben.
A lengyel kontextusban Justyna és a nők, akik a szexuális és reproduktív jogokért harcolnak, számos akadállyal szembesülnek, amelyeket az egymást követő jobboldali és visszafejlődő kormányok hoztak létre. Lengyelország abortusztörvényei Európa legszigorúbbak közé tartoznak, és kulcskérdést jelentettek az ország 2023-as választásain. Lengyelország új miniszterelnöke, Donald Tusk eddig nem tartotta be ígéretét az abortuszjogok biztosításáról. Azok, akik eldöntik, hogy a nőknek joguk van-e irányítani a saját testüket, többnyire férfiak.
Az ítélet veszélyes precedenst teremt az EU-n belül, éppen akkor, amikor Lengyelország átveszi az EU Tanács elnökségét.
Ez a harc Lengyelország majdnem teljes abortusztilalma ellen egy szélesebb küzdelmet jelképez az EU-n belül. Ez egy olyan rendszerről szól, amely minden nap cserben hagyja a nőket. Az abortuszellenes csoportok továbbra is jelen vannak a kontinens közkórházaiban. A kötelező várakozási időszakok kényszerítik a nőket, hogy elviseljenek szükségtelen pszichológiai sérüléseket. A korlátozott hozzáférés és a labirintus-szerű jogrendszerek pedig a korai figyelmeztető jelzések az abortuszjog lassú halálára.
A tapasztalatból tudjuk, hogy ezek az abortuszhoz való hozzáférés korlátozásai nőket ölnek meg. Írországban Savita Halappanavart hagyták meghalni a kórházi ágyon súlyos szepszisben, a terhesség komplikációi miatt, még azután is, hogy az orvosok tudták: a vetélés elkerülhetetlen. Halála lendületet adott az abortuszjogokat biztosító földcsuszamlásszerű népszavazási győzelemnek az országban.
2023-ban a lengyel Dorota Lalik szeptikus sokkban halt meg, miután az életmentő kezelést három napig késleltették.
Tény, hogy Lengyelországban és hasonló országokban a terhes nők számára a kórházi ellátás megnövekedett kockázatot jelent a rosszul megfogalmazott és nőellenes törvények miatt.
A jobboldal és a szélsőjobb egyre inkább politikát játszik a nők testi autonómiájával. Az Egyesült Államokban Trump és az ultrakonzervatív Legfelsőbb Bíróság visszavonta a nők alkotmányos védelmét. Európában hasonló erők konspirálnak ugyanezért.
Ennek a háborúnak a nők testei és az alapvető egészségügyi ellátása ellen véget kell vetni. Nem engedhetjük meg, hogy Európa visszaessen a reproduktív jogok terén. Európának most kell fellépnie, hogy az abortuszjogot az EU Alapvető Jogok Chartájába foglalja. Meg kell védenünk a nők választásának jogát, meg kell védenünk az emberi jogokat, és meg kell védenünk a bátrakat, akik ezekért harcolnak.
És amikor Justyna Wydrzyńska ma ismét egy bíróság előtt áll, mert nőket védett, mindannyiunknak ki kell állnunk mellette és lengyel társai mellett, és egy olyan Európát kell építenünk, amely az abortuszt azért ismeri el, ami valójában: egy emberi jogként.
Az én testem, az én döntésem.
EP Baloldal frakció