A Politikai Iroda tagja és Kuba külügyminisztere, Bruno Rodríguez Parrilla konkrét példákkal szemléltette az ENSZ Közgyűlése előtt az amerikai blokád kegyetlen hatásait.
Öt napon át, október 18. péntek és október 23. szerda között a kubai családok, néhány órás kivétellel, áram nélkül maradtak, azzal a szorongással, hogy az étel megromolhat, és nem tudják vagy nagyon költséges lesz pótolni, és sokuknak vezetékes víz sem állt rendelkezésére” – kezdte beszédét Bruno Rodríguez Parrilla, Kuba Politikai Irodájának tagja és külügyminiszter az ENSZ Közgyűlése előtt, utalva azokra a közelmúltbeli pillanatokra, amikor az ország elektroenergetikai válsága tetőzött a Nemzeti Villamosenergia Rendszer (SEN) leállása után.
„A kórházak vészhelyzetben működtek, az iskolák és egyetemek felfüggesztették az órákat. Az intézmények leállították tevékenységeiket, és csak a létfontosságúakat tartották fenn. A gazdaság megállt” – mondta a plenáris ülésen.
Ezen felül, október 20-án, az áramszünet alatt, az Oscar hurrikán sújtotta az ország keleti részét, és a kubai polgári védelem erőfeszítései ellenére nyolcan életüket vesztették, köztük egy ötéves kislány, miközben ketten eltűntek. Műholdfelvételek sötétségben mutatták az országot, emellett heves esők és szélviharok sújtották.
A diplomata hangsúlyozta, hogy ezek ellenére lenyűgöző volt az emberek nyugalma, megértése és támogatása, akik az áramszektor 52 000 dolgozójával együttműködtek a különböző szervezetekkel, hogy helyreállítsák az ország stabilitását.
„A Nemzeti Villamosenergia Rendszer kudarcának elsődleges oka az üzemanyag hiánya volt, amely kihatott a termelésre, és instabilitást okozott az erőműveink rossz állapota miatt, amelyek közvetlen következményei az Egyesült Államok 2019 óta alkalmazott szélsőséges gazdasági háborús intézkedéseinek, amelyek célja az üzemanyag, valamint a karbantartáshoz szükséges alkatrészek és berendezések szállításának megakadályozása, illetve a beruházások és a finanszírozási lehetőségek akadályozása” – jelentette ki a külügyminiszter.
A kubai villamosenergia-termelés nagymértékben függ az importált üzemanyagtól, és egy év alatt az előző amerikai kormány 53 hajót és 27, Kubába szállítással foglalkozó vállalatot szankcionált – mondta.
Hozzátette, hogy a blokád 18 napja alatt a kubai gazdaságban keletkezett kár 252 millió dollárra rúg, amely pénz elveszik vagy nem érkezik meg, és elegendő lenne a hőerőművek karbantartására és az alkatrészek vásárlására, amely megelőzné az áramkimaradásokat.
Öt hónapnyi blokád okozta károk megegyeznek Kuba teljes éves üzemanyag-importjával, ami mintegy 2 milliárd dollár.
„Joseph Biden elnök kormánya gyakran kijelenti, hogy „a kubai nép támogatása” az egyik célja. Ki hinné el ezt?” – mondta, azzal vádolva az amerikai kormányt, hogy szabotálni próbálja a sziget fejlődését.
A kubai állam fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy megoldásokat találjon a jelenlegi feszültségekre, ami lenyűgöző, ha figyelembe vesszük, hogy ilyen szélsőséges körülmények között Kuba még mindig egy világszerte elismert társadalmi munkát épít.
Eközben elítélte, hogy a blokáddal az imperializmus figyelmeztet, hogy minden nemzet, amely megpróbálja megvédeni szuverenitását, megfizeti az árát.
„Egyetlen ország sem – még azok sem, amelyek gazdasága sokkal robusztusabb, mint Kubáé – tudna szembenézni egy ilyen brutális, aszimmetrikus és hosszú távon elnyúló agresszióval anélkül, hogy az ne járna jelentős életszínvonalbeli költséggel a lakosság számára” – figyelmeztetett.
A blokád nélküli Kuba lehetősége
„Milyen lenne Kuba ma, ha rendelkezhetett volna azzal a 164 milliárd dollárral, amit a blokád megvont tőlünk bevezetése óta?” – kérdezte. Az ilyen károk összege eléri az 1,499,71 billió dollárt, ha figyelembe vesszük a dollár aranyhoz viszonyított értékének alakulását.
A külügyminiszter megvádolta Donald Trump akkori elnök politikai elkötelezettségét, amely a Kuba és az Egyesült Államok közötti, 2015 és 2016 közötti kétoldalú kapcsolat fejlődésének visszafordítására irányult.
Ezután Joseph Biden, akinek kormányzása alatt a blokád több mint 16 milliárd dollár veszteséget okozott Kubának, „érintetlenül hagyta elődje kényszerítő rendszerét, és tudatosan alkalmazza, tisztában lévén a kubai családokra gyakorolt pusztító következményekkel” – mondta.
„Ezek az összegek minden nemzet számára óriásiak, de még inkább egy olyan kicsi, szigeti, nagy természeti erőforrásokkal nem rendelkező és fejlődő gazdaság számára, mint Kuba” – mondta.
„Lakosságunk több mint 80%-a csak blokád alatti Kubát ismert. Minden fiatal kubainak egy blokád alatt lévő országban kellett élnie” – sajnálkozott, hozzátéve, hogy ez sok kubait a kivándorlás felé terelt.
Az élelemhez való jog kapcsán megjegyezte, hogy négy hónapnyi blokád összköltsége 1,6 milliárd dollár, amely biztosítaná a lakosságnak egy évre a szokásos élelmiszer-kosarat.
Emlékeztetett továbbá azokra a drákói feltételekre, amelyekkel az Egyesült Államok a 2000. évi jogszabályi rendelkezéseket alárendeli, amelyek lehetővé teszik – a Kubába irányuló export abszolút tilalma mellett – az élelmiszer rendkívüli engedélyezését kizárólag előzetes készpénzfizetés mellett, amerikai hajókon, amelyek csak üresen térhetnek vissza.
Az egészségügyet illetően Rodríguez Parrilla emlékeztetett arra, hogy Kuba képes előállítani alapvető gyógyszereinek közel 60%-át, de az intézkedések szigorítása ezt akadályozta. Mindössze 25 napnyi blokád, amely 339 millió dollárt jelent, egy évre biztosítaná az alapvető gyógyszerek gyártását és rendelkezésre állását.
„Az Egyesült Államok kormánya tökéletesen tisztában van azzal, hogy politikája közvetlen és közvetett hatása van a kubai egészségügyi rendszerre. Tisztában van azzal a szenvedéssel és szorongással, amit okoz, a befejezetlen vagy késleltetett kezelésekkel, elhalasztott műtétekkel és ritka egészségügyi anyagokkal. Nem rejtheti el, hogy célja, teljes tudatossággal, hogy kárt okozzon a lakosságnak” – jelentette ki a diplomata.
Biden hivatali idejének kezdete óta 1 064 külföldi bank megtagadta a szolgáltatásnyújtást kubai szervezeteknek az amerikai bírságoktól való félelem miatt; számos országban tagadták meg a banki szolgáltatásokat honfitársainktól; több mint 300 000 európai állampolgár, aki Kubába látogatott, nem kapott kedvezményes elektronikus vízumot (ismertebb nevén ESTA).
Biden bármikor aláírhat egy dokumentumot, amely törli Kubát arról a szennyes listáról, amelyen soha nem lett volna helye. Ez lenne az egyetlen erkölcsileg és jogilag helyes döntés – tette hozzá.
Azt is elítélte a kubai elleni állandó hitelrontó kommunikációs kampányt, amely megpróbálja a kubai kormányt felelőssé tenni az Egyesült Államok által szándékosan okozott hatásokért.
Befejezésül az amerikai elnökválasztásról azt mondta: „A győztes kormányzat, bármelyik is legyen, lehetőséget kap arra, hogy döntsön, folytatja-e az utóbbi hat évtized sikertelen megközelítését és embertelen körkörös intézkedéseit, vagy végre hallgat demokratikusan saját népére, és a nemzetközi közösség túlnyomó többségére is, és hagyja, hogy népünk teljes potenciálját és valós képességeit kibontakoztassa.
„Minden esetben Kuba részéről szilárd elhatározással találkozik szuverén jogunk védelmében, hogy önálló, független, szocialista jövőt építsünk, mentesen az idegen beavatkozástól, elkötelezetten a béke, a fenntartható fejlődés, a társadalmi igazságosság és a szolidaritás mellett.
„Emellett megvan a szándék a komoly és felelősségteljes párbeszédre, hogy konstruktív és civilizált kapcsolatot alakítsunk ki, amely a szuverén egyenlőségen, a kölcsönös tiszteleten és a kölcsönös hasznon alapul, tisztában lévén a kormányaink közötti mély politikai különbségekkel” – zárta beszédét.
forrás: Granma