Az olasz szakszervezeti alulról szerveződő mozgalom, az Unione Sindacale di Base (USB) általános sztrájkot hirdetett pénteken, június 20-án, hogy fokozza a fegyverkezés és a háború elleni országos mobilizációt.
A sztrájkolók a „Tegyétek le a fegyvereket, emeljétek a béreket!” („Abbassate le armi, alzate i salari”) békekampány-szlogenre hivatkozva kívánták felhívni a figyelmet Európa, és különösen Olaszország egyre erősödő hadiipari politikájának következményeire, beleértve a közszolgáltatások további visszavágását.
„Ez a sztrájk a háború és a fegyverkezés ellen irányul, de egyben a gazdaság és társadalom pusztító militarizálása ellen is” – hangsúlyozta az USB a sztrájk előtt. „Minden fegyverekbe fektetett euróval kevesebb jut az oktatásra, az egészségügyre, a közösségi kutatásokra, a közlekedésre és a bérek emelésére. Minden háborús termelésre átállított gyár elveszik a civil, ökológiai és fenntartható fejlődéstől. A hadiiparban „teremtett” minden munkahely halált táplál.”
Bár a politikusok gyakran a militarizációval teremtett munkahelyekre hivatkoznak, az USB rámutatott, hogy ezek az ígéretek is túlzóak. A szakszervezet szerint a védelmi ipar a profitnöveléshez főként az automatizálásra és a mesterséges intelligenciára támaszkodik, nem pedig a dolgozókra. Ennek eredményeként a termelési folyamatok nagyon centralizáltak és kizárólagosak, ami gátolja a vagyon újraelosztását. „Éppen ellenkezőleg” – figyelmeztetett az USB – „a profitok kevés, főként magánkézbe kerülnek, miközben jelentős közpénzekből táplálkoznak.”
Leonardo: az európai hadiipar tanulságos esete
A haladó szakszervezetek és médiumok szerint a militarizált gazdaság egyik legszembetűnőbb példája a Leonardo: Olaszország legnagyobb fegyvergyártója és egyben az egész kontinens meghatározó védelmi vállalata. A Leonardo, amely korábban a Finmeccanica néven polgári ipari termeléssel is foglalkozott, ma szinte teljesen átállt katonai termelésre, és évente milliárdos nyereséget termel. Bár az olasz állam 30%-os tulajdonrészt birtokol a cégben, a többséget nemzetközi befektetési alapok, bankok és hasonló szereplők irányítják, akik a világ számos háborújából profitálnak.
Giorgia Meloni újfasiszta kormánya továbbra is a munkahelyteremtésre hivatkozik, amikor a Leonardohoz hasonló fegyvergyártók támogatását igyekszik igazolni – pontosan azokat az állításokat cáfolva, amelyeket az USB is elutasít. Hogy ezek az érvek nem a valóságra épülnek, azt maga a Leonardo példája is bizonyítja. A szakszervezet jelentése szerint a csoport az elmúlt 15 évben az olaszországi létszámot mintegy negyedével csökkentette, rekordnyereség ellenére. „A Leonardo hatalmas fegyvertermelése még a gazdaságunk számára sem hoz jelentős előnyt” – hangsúlyozta a jelentés.
Bűrészesség Izrael háborús bűneiben
Különösen sürgőssé teszi a sztrájkot, hogy a Leonardo közvetlenül érintett Izrael gázai népirtó hadjáratában. A cég olyan kulcsfontosságú fegyvereket fejleszt és gyárt, amelyeket az izraeli haderő használ, beleértve a palesztin otthonok rombolásában részt vevő páncélozott járműveket és az F-35-ös harci repülőgépek alkatrészeit. „Olaszország – a munkánk, az adóink – közvetlenül részese egy koloniális és népirtó háborúnak, miközben az intézmények, a pártok és a média hallgatólagosan vagy nyíltan bűnrészes” – nyilatkozta az USB. „Azért sztrájkolunk, mert béreket, jogokat, békét és társadalmi igazságosságot akarunk, nem bombákat, tankokat és drónokat, amelyek halált hoznak.”
Ennek eredményeként június 20-án tüntetések zajlottak a Leonardo létesítményei előtt Rómában, Nápolyban, Torinóban, Firenzében és Cataniában. Cselekvések történtek más, a gázai népirtó hadjárathoz fegyverszállításban részt vevő vállalatoknál és helyszíneken is, köztük Genova kikötőjében. „Ma, míg Gázát az izraeli bombázások rombolták, míg egész negyedeket rombolnak le és több tízezer civil hal meg a romok alatt, Olaszország továbbra is fegyvereket ad el Izraelnek” – írta az USB aznap. „A részben állami tulajdonban lévő Leonardo S.p.A. kulcsszereplője ennek a halálláncnak. Közvetlen fegyverszállításokkal, fejlett technológiákkal, hosszú távú partnerségekkel és Olaszország háborús ipari modelljében betöltött központi szerepével bűnrészes.”
Az általános sztrájk egy nappal megelőzte a „Disarmiamoli!” („Fegyverezzük le őket!”) című országos béke- és leszerelési tüntetést Rómában. A demonstrációval az USB csatlakozott az ország minden tájáról érkező munkásokhoz, aktivistákhoz és kampányolókhoz, akik a fegyverkezés leállítását, a palesztin népirtás végét, valamint a bérek és közszolgáltatásokba történő beruházásokat követelik. „Ez egy olyan tér lesz, ahol a dolgozók kiállhatnak a militarizáció, a NATO és a népirtás ellen, és támogathatják, hogy végre letegyük a fegyvereket országunkban” – zárta az USB.
Az általános sztrájk nagy részvételt produkált különösen a tömegközlekedésben (egyes helyeken 80%-os volt a leállás), a vasúti ágazatban (akár 90%-os) és a logisztikában, ahol Genova kikötőmunkásainak 80%-a csatlakozott a sztrájkhoz.
forrás: Peoples Dispatch