Miközben az Antifa a legújabb közellenség Amerikában is, Trump katonai bázisról egyezkedne a tálib terroristákkal.
Az Afganisztánban hatalmon lévő tálib mozgalom szeptember 21-én, vasárnap tagadta, hogy bármilyen tárgyalás folyna a bagrami légibázis Egyesült Államoknak történő átadásáról, kijelentve, hogy „Afganisztán földjének egy araszáról sem lehetséges megállapodás” – közölte a Tolo News.
Donald Trump amerikai elnök pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta az újságíróknak, hogy kormánya tárgyal a tálibokkal a bázis újbóli elfoglalásáról. Az USA csapatai 2021 augusztusában, két évtizedes megszállás után vonultak ki az országból, és akkor hagyták el ezt a bázist is.
Bár Trump nem kívánt kommentálni direkt katonai akciót a bázis visszaszerzése érdekében, mindazonáltal fenyegetőzött a tálibok felé, mondván az újságíróknak: ha nem adják át a bázist az USA-nak, „meg fogják tudni, mit fogok tenni.”
Egy nappal később, szombati közösségi média megjelenésében Trump sokkal explicitebb formában ismételte meg fenyegetését Afganisztán felé: „Ha Afganisztán nem adja vissza a bagrami légibázist azoknak, akik megépítették, az USA-nak, akkor rossz dolgok fognak történni.”
Afganisztán bagrami légibázisa közel 40 mérföldre található a fővárostól, Kabultól. Az ötvenes években épült szovjet segítséggel. Az USA csapatai 2001-es inváziójuk után foglalták el.
Az amerikai erők korszerűsítették és az egyik legnagyobb légibázissá bővítették a világon. Hatalmas fogvatartó központot is létesítettek a bázison, amelyet az ún. globális terrorizmus elleni háború egyik „fekete helyszíneként” azonosítottak.
Számos afgán foglyot kínoztak meg az intézményben azzal vádolva, hogy kapcsolatban álltak az Al-Kaidával vagy az ISIS-szel a két évtizedes fennállása alatt, és évekig tartózkodtak ott peres eljárás és vádemelés nélkül. Ezért sokan „Afganisztán Guantanamójának” nevezték a fogvatartó központot.
Trump első kormánya 2020-ban aláírta a Dohai Megállapodást a Tálibbal, amellyel beleegyeztek Afganisztán megszállásának beszüntetésébe. Akkor Trump a megállapodást a „végtelen háborúk” befejezésének és az amerikai adófizetők pénzének megspórolásának megállapodásaként üdvözölte.
Kína körbezárásának kísérlete
A bagrami légibázis újbóli elfoglalására tett kísérletet széles körben az USA Közép-Ázsiában, Kína határai közelében történő stratégiai bázis visszaszerzésére tett erőfeszítéseként értelmezik, ami a körbezárására irányuló nagyobb stratégiájának része.
Trump gyakran panaszkodott Kína növekvő befolyására Afganisztánban és Közép-Ázsiában, azt állítva, hogy az USA kivonulása óta a bázis Peking kezére került.
Csütörtökön, az Egyesült Királyságba tett látogatása során Trump azt állította, hogy a bagrami bázist „nem Afganisztán, hanem Kína miatt” szeretné visszakapni.
Kínának nincsenek katonai bázisai a területén kívül, kivéve egyet Dzsibutiban, míg az USA-nak körülbelül 800 ilyen bázisa van szerte a világon.
Lin Jian a kínai külügyminisztérium hivatalos szóvivője pénteken egy Trump bázis-visszaszerzési kísérletére vonatkozó kérdésre reagálva kifejezte országa reményét, hogy „a feszültség és a szembenállás gerjesztése a régióban nem talál támogatásra.”
Tiszteletben tartandó a Dohai megállapodás
Vasárnap a tálibok hivatalosan utasították vissza Trump fenyegetéseit, és felszólították kabinetjét, hogy tartsa magát a Dohai Megállapodás rendelkezéseihez, amely szerint „az USA vállalta, hogy nem használ vagy fenyeget erővel Afganisztán területi integritása vagy politikai függetlensége ellen, és nem avatkozik be belső ügyeibe.”
„Szükséges, hogy [az amerikaiak] maradjanak hűek elkötelezettségükhöz” – idézte a Tolo News a Tálib szóvivőjét, Hamdullah Firátot.
Trump pénteki sajtótájékoztatóján azt állította, hogy bár kormánya aláírt egy megállapodást a Tálibbal a megszállás befejezéséről, a bagrami bázis elhagyása nem volt része a megállapodásnak.
Trump ismételte vádját a Joe Biden-adminisztráció ellen a siettetett kivonulás miatt, mondván, hogy az az USA történetének „legmegalázóbb napja” volt.
A Biden-adminisztráció felügyelte az amerikai csapatok kivonulását Afganisztánból, előrehozva a kivonulás szeptemberről augusztusra esedékességét 2021-ben, miután Trump elvesztette a 2020-as elnökválasztást.
Afganisztán védelmi minisztériumának vezérkari főnöke, Kari Fasihuddin Fittrat Trump rossz következményekkel járó fenyegetésére reagálva azt mondta: „biztosítjuk Afganisztán népét, hogy földünk egy araszáról sem lehetséges megállapodás.”
Megcáfolta Trump megjegyzéseit és azon médiahíreket, amelyek fogolycsere és pénzbeli előnyök kijárását állították Afganisztán számára a bázis fejében. Alaptalannak nevezte ezeket az állításokat és jelentéseket, még azzal is vádolva az USA-t, hogy ezeket a másodlagos politikai megállapodási állításokat azután teszi, hogy „erőszakkal nem sikerült elfoglalni [a bázist]”.
forrás: Peoples Dispatch