Izrael a telepesek számára fenntartott autópályával kettéosztja Ciszjordániát
A lépés várhatóan tovább töredezi és izolálja a központi nagyvárosi ciszjordániai kormányzóságot, amelyet már eddig is feldaraboltak izraeli telepek, katonai előőrsök, ellenőrzőpontok és kapuk.
Szeptember végén az izraeli média arról számolt be, hogy Netanyahu kormánya módosítani kívánja a központi Ciszjordánia kulcsfontosságú útvonalaihoz való hozzáférést. Azt tervezi, hogy újra megnyitja a 463-as utat a telepesek számára fenntartott forgalom előtt Ramallah és Al-Bireh kormányzóságban.
Yisrael Gantz, a Yesha Tanács (a Ciszjordániában és a Jordán-völgyben lévő izraeli telepek önkormányzati tanácsait képviselő ernyőszervezet) vezetője megerősítette, hogy az út újramegnyitására vonatkozó tervek előzetes jóváhagyást és finanszírozást kaptak.
Az izraeli hadsereg előkészületei is folyamatban vannak az útvonal (más néven Wallerstein út) újramegnyitásához szükséges „biztonsági, jogi és logisztikai” lépések teljesítésére.
Az út története
Az utat 1994-ben aszfaltozták Pinchas Wallerstein, a telepmozi alapítójának irányításával, hogy összekösse a Beit El (Ramallah és Al-Bireh északkeleti részén) és Dolev (Jeruzsálemtől északnyugatra) illegális telepeket.
A 2000-ben kitört második intifáda után azonban az izraeli hadsereg biztonsági okokból megtiltotta az izraelieknek az út használatát. Egy lelakatolt vaskaput is elhelyeztek annak végén, az Ein Qiniya falu közelében, Ramallahtól északnyugatra.
Miért kelt aggodalmat az útvonal újramegnyitása a ciszjordániai palesztinok körében?
A szakértők szerint Izrael lépése nemcsak a kormányzóságra lesz hatással, hanem az egész megszállt Ciszjordániára, központi elhelyezkedése, jelentős nagyvárosi státusza és kereskedelmi csomóponti szerepe miatt.
Az útvonal újramegnyitásának következményeinek megértéséhez a BreakThrough News Jamal Jumaával, palesztin aktivistával, az izraeli telep- és apartheid-kérdésekkel foglalkozó szakértővel, valamint a Palesztin Alulról Szerveződő Apartheidellenes Fal Kampány koordinátorával beszélgetett.
Amellett, hogy kettéosztja a kormányzóság északi és déli felét, Jumaa megjegyezte, hogy az út újramegnyitása azért veszélyes, mert elzárja Ramallah és Al-Bireh központját a falvak kétharmadától, amelyek nyugatra helyezkednek el.
A neves palesztin aktivista hozzátette, hogy amikor Izrael ilyen utakat épít a telepesek forgalma számára, azokat mindkét oldalon elkeríti, és megtiltja a szomszédos földek használatát. Az izraeli hatóságok ezeket a földeket ütközőzónának tekintik, a telepesek biztonságára hivatkozva.
„Ez katonai tornyok és ellenőrzőpontok felállítását vonja maga után. Az út elvágja a Ramallahtól északnyugatra és délnyugatra fekvő, folyamatosan lakott palesztin falvakat. Ezért körülbelül négy katonai ellenőrzőpont létesítéséről beszélünk az út mentén” – folytatta.
Jumaa rámutatott, hogy az út megnehezíti a palesztinok életét azáltal, hogy korlátozza hozzáférésüket a létfontosságú egészségügyi és oktatási intézményekhez, beleértve az Istishari Arab Kórházat, a Birzeit Egyetemet és az Arab Amerikai Egyetemet.
Megjegyezte azt is, hogy az út tervezett újramegnyitása „része annak a folyamatnak, amely a palesztinokat egyre inkább elválasztja egymástól”.
Politikai szinten Jumaa azt sugallta, hogy az út „Ciszjordánia szívét érinti, ami világos jelzést ad a Palesztin Hatóságnak arra, hogy semmilyen szuverenitással nem rendelkezik semmi felett”.
Érdemes megjegyezni, hogy a Palesztin Hatóság megalakulása óta Ramallahot és Al-Bireht de facto közigazgatási fővárosnak jelölte ki. Ez azonban nem akadályozta meg az izraeli hatóságokat abban, hogy illegális telepek, katonai előőrsök, ellenőrzőpontok és kapuk létesítésével feldarabolják és izolálják a kormányzóságot.
forrás: BreakThrough News