erdőtüzek

A katasztrófa-kapitalizmus táplálja a lángokat

A katasztrófákat nem csupán a neoliberalizmus okozza, hanem a kizsákmányoláson és profitszerzésen alapuló kapitalista rendszer következményei

Az erdőtüzek kontrollálhatatlanul tombolnak szerte a világon. Hatalmas tüzek mindössze kilenc mérföldre (kb. 14,5 kilométerre) vannak a franciaországi Bordeaux városától.

Az erdőtüzeket korábban természeti katasztrófáknak tekintették – ez a kifejezés mára eltűnt a média tudósításaiból, mivel tagadhatatlanná vált, hogy a katasztrófákat emberek okozzák.

A klímaváltozás azt jelenti, hogy a tüzek egyre nagyobbak, gyakoribbak és tartósabbak. Az Európai Unió tisztviselői arra figyelmeztetnek, hogy az európai erdőtűz-szezon akár novemberig is eltarthat.

Emmanuel Macron francia elnök kormányával szemben az év elején tiltakozások zajlottak, mivel a megszorítások létszámhiányhoz vezettek a tűzoltóságoknál.

Kanadában pedig a szövetségi és tartományi kormányok lefaragták a tűzoltósági szolgálatok költségvetését. Most láthatjuk a következményeket, ahogy a füst beborítja a nagyvárosokat, és a tüzek egész bennszülött közösségeket nyelnek el.

A megszorítások és a katasztrófák nem csupán a kapitalista rendszer eltévelyedései, hanem magának a rendszernek szerves részei.

A verseny logikája arra készteti a tőkéseket, hogy rövid távú profitot hajtsanak. Ez azt jelenti, hogy még a korlátozott „zöld” intézkedéseket is – például az alternatív hajózóüzemanyag-forrásokat – megnyirbálják, ha azok sértik a munkaadók versenyelőnyét.

Az imperialista rivalizálás azt jelenti, hogy az államok előtérbe helyezik a háborús kiadásokat, mivel érdekeik egyre inkább összhangba kerülnek a nagy tőkések érdekeivel.

Az államok pedig olcsó üzemanyagforrások után néznek, ha azok állítólag a „nemzeti érdeket” szolgálják.

Még a megszorítások ellenes politikusok is kénytelenek kompromisszumokat kötni a kapitalizmussal. Andy Burnham szerint vége a megszorításoknak. De a reformjait a nettó nulla és a nemzetközi segélyezési kiadások csökkentésével finanszírozza.

Az olajfúrások fokozása felgyorsítja az erdőtüzeket. És a legszegényebb országokban élő embereket magukra hagyják, hogy megbirkózzanak a kapitalista kizsákmányolás következményeivel.

A katasztrófák nem csupán rossz politikai döntések, egyéni tévedő politikusok vagy önmagában a megszorítások eredményei. Ezek a kizsákmányoláson és profitszerzésen alapuló kapitalista rendszer következményei.

Az egyetlen módja a klímakatasztrófa megállításának a rendszer teljes átalakítása, hogy egy szükségleteken, ne pedig profiton alapuló társadalmat hozzunk létre.

Ehhez forradalomra lesz szükség.

forrás: Socialist Worker

Az erdőtüzek Európában a neoliberalizmus miatt terjednek és erősödnek – figyelmeztetnek a szakszervezetek

Miközben a tűzoltók Franciaországban és Spanyolországban küzdenek az erdőtüzekkel, a progresszív erők arra figyelmeztetnek, hogy a neoliberális politikák súlyosbítják a klímakatasztrófa hatásait szerte Európában.

Tomboló erdőtüzek Franciaország délnyugati Gironde megyéjében. Fotó: X/@EBrodcardi

A francia és spanyol tűzoltók keményen dolgoznak a pusztító erdőtüzek megfékezésén, egy újabb, július 28-tól, keddtől várható hőhullám előtt, amely Európa egyes részeit éri el. Több tízezer hektárnyi terület égett le, és csupán Franciaországban több mint 200 000 embert kényszerítettek otthona elhagyására. Olaszországban is égnek tüzek, és az egész északi mediterrán partvidék szezonális előrejelzése továbbra is riasztó.

Európa egyre nehezebb erdőtűz-szezonokkal néz szembe, amelyeket a klímaváltozás és a megszorítások súlyosbítanak. Nyaranta a tüzekben elpusztult területek mennyisége látszólag minden korábbi rekordot felülmúl. Például egyes médiaértékelések szerint a Bordeaux-tól 15 kilométerre elért tűz olyan pusztítást okozott, mint amilyet a második világháborúban tapasztaltak. Sokan elveszítették otthonukat, és néhányan, köztük tűzoltók is, meghaltak az idei mentési munkálatok során.

A nemzetközi szervezetek és a szakszervezetek folyamatosan figyelmeztetnek a klímaváltozás jelentős hatásaira a régióban. A szélsőséges időjárási események – nemcsak erdőtüzek, hanem viharok és árvizek is – tombolnak szerte a kontinensen. Az erdőtüzek gyakoribbá és kiterjedtebbé váltak Dél-Európában, és északi területeken is megjelentek, ami sürgető szükségét jelzi a reagáló szolgáltatások átalakításának. De bár az Európai Bizottság tisztviselői nemrégiben felszólították a tagállamokat, hogy fordítsanak kellő figyelmet a tűz- és vészhelyzeti reagáló szolgálatokra, a gyakorlati politikák – beleértve az EU által ösztönzött intézkedéseket is – más történetet mesélnek.

„Míg a tüzek által felégetett összterület 2023 és 2024 között 10%-kal nőtt, az Eurostat ezen a héten közzétett adatai szerint a tűzoltósági szolgálatokra fordított költségvetési arányok csökkentek, a kormányzati kiadások mintegy 0,5%-án állva” – figyelmeztetett az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) és az Európai Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (EPSU) a tavalyi tűzszezon végén. Ez a tendencia, összhangban az EU saját megszorító utasításaival és költségvetési szabályaival, a tűzoltók számának csökkenéséhez vezetett. Még azok az országok sem tértek el ettől a forgatókönyvtől, amelyeket súlyosabban érintettek a tüzek, mint például Ciprus, Portugália és Horvátország, ahol 2024-ben 6%, 4%, illetve 3%-os létszámcsökkentést figyeltek meg.

Egy korábbi közleményében az EPSU figyelmeztetett, hogy Franciaország az az európai ország, amely 2021 és 2022 között a legtöbb tűzoltót veszítette el. Az ország más, a tűzvédelmi reagálás szempontjából kulcsfontosságú szolgálatoknál is létszámcsökkentést tapasztalt. Az Országos Erdészeti Hivatal (ONF) létszáma 40 év alatt 15 000-ről 8 000-re csökkent, míg a Météo-France körülbelül egyharmadát veszítette el állományának 15 év alatt – hangsúlyozta a Francia Általános Munkaszövetség (CGT).

Ez a hanyatlás egybeesett az elöregedő felszerelésekkel és hiányosságokkal. Többek között a közelmúltbeli tüzek emlékeztették a közvéleményt arra, hogy Franciaországnak nincs elegendő vízbombázó repülőgépe a szükségletei kielégítésére. Az Emmanuel Macron elnöksége alatt megígért Canadair-gépeknek csak egy töredékét vásárolták meg, és csak kettő várható 2033 előtt – jegyezte meg a baloldali testvérpártunk, az Engedetlen Franciaország. A párt szerint ez szorosan összefügg a Macron és politikai szövetségesei, köztük Gabriel Attal volt miniszterelnök által szorgalmazott közszolgáltatási megszorításokkal.

Az elmúlt évtizedekben támogatott mezőgazdasági, erdészeti és védelmi politikák csak tovább rontottak a helyzeten. Az erdők jövedelmezőségének maximalizálását és a monokultúra előmozdítását célzó intézkedések növelték az általános sebezhetőséget a szélsőséges időjárási eseményekkel szemben – hangsúlyozta a Solidaires szakszervezeti szervezet.

„Emmanuel Macron megduplázta a katonai költségvetést az elmúlt tíz évben, de Franciaországnak még mindig nincs elegendő Canadair-repülőgépe” – mutatott rá Jean-Luc Mélenchon elnökjelölt a Reporterre-nek adott nemrégiben interjújában. „Franciaországban tudjuk, hogyan építsük meg a világ legjobb vadászrepülőgépét, de még mindig nem vagyunk képesek olyat építeni, amelyik vizet merít és fára önti! Hogyan lehetséges ez?”

Mélenchon emellett hangsúlyozta, hogy az erdőtüzek, valamint a kapcsolódó hőhullámok és aszályok hatásai évekig érezhetők lesznek. „Olyan kihívásokkal is szembesülni fogunk, amelyeket nehezebb számszerűsíteni: a pszichológiai és társadalmi hatásokkal” – mondta. „Arra gondolok, milyen megrázkódtatást okoznak az ezres halálesetek, amelyek ezernyi családot sújtanak. Arra gondolok, milyen mélyen megviseltek azok az emberek, akik egy túlhevült környezetben, túlzsúfoltságban élnek, és úgy érzik, elhagyták őket.”

AZ Engedetlen Franciaország és más progresszív szervezetek továbbra is határozott szakítást követelnek azzal a neoliberális modellel, amely megteremtette ezt a tökéletes vihart – a klíma- és közszolgáltatási sebezhetőség ötvözetét. „A rekordhőhullámok és hatalmas erdőtüzek egymásutánjai senkit sem lepnek meg” – foglalta össze a Solidaires. „A tudósok évtizedek óta figyelmeztetnek ezekre a jelenségekre. Ezek éles emlékeztetőül szolgálnak arra, hogy sürgősen cselekedni kell, és teljesen irányt kell váltani.”

forrás: Breakthrough News

A kanadai erdőtüzek nem véletlenek

A kanadai vidéken tomboló erdőtüzeket a kormányzati politika okozza, és az őslakos közösségeket sújtják a legkeményebben.

„A levegő olyan szagú, mintha égne” – tombolnak az erdőtüzek Kanadában.

Csaknem 1000 tűz égett az országban – és 250 volt ellenőrizhetetlen –, amikor a Socialist Worker keddi számának nyomdába küldésekor tartottunk.

Toronto, Kanada levegőminősége a múlt héten a világon a legrosszabb volt az IQAir, egy svájci székhelyű környezeti technológiai ügynökség szerint.

A hét vége felé, ahogy a füst délre vándorolt, amerikai városok, mint Detroit, Minneapolis, New York és Washington DC kerültek a lista élére.

Matt, aki Torontóban él, beszélt a Socialist Worker-nek a város mindennapi életére gyakorolt hatásról.

„Hihetetlenül megnehezíti a légzést” – mondta. „Körülbelül tíz percre mentem ki bevásárolni, és ennyit bírtam elviselni.”

„A levegő olyan szagú, mintha égne”.

Füst borította Torontót, miközben a város már egy hőhullámtól szenvedett.

„A múlt hét szerdán a hőmérséklet elérte a 38 fokot” – mondta Matt.

„Szerencsés vagyok, hogy olyan épületben lakom, ahol van légkondicionáló, így nagyjából elviselhető volt. Mert nyilván nem lehetett kinyitni az ablakokat. De ha valakinek nincs légkondija, annak elviselhetetlen.”

Sid, egy torontói aktivista elmagyarázta, hogy az erdőtüzek nem véletlenek.

„Miközben az erdőtüzek tombolnak, a szövetségi és tartományi kormányok újabb csővezetékek építését szorgalmazzák több fosszilis tüzelőanyag kitermelésére” – mondta a Socialist Worker-nek.

Mark Carney, Kanada miniszterelnöke nemrég felhagyott kormánya már amúgy is szerény kibocsátási céljaival.

És rábólintott a csővezetékek építésére az ország egész területén.

Áprilisban a szövetségi kormány jóváhagyta az Enbridge Sunrise csővezeték 2 milliárd fontos bővítését Brit Kolumbiában.

Ez a vezeték már naponta 3,6 milliárd köbláb repesztéses gázt szállít az amerikai határhoz.

És nemrég Alberta és Ontario tartományi miniszterelnökei publikálták terveiket az 3300 kilométer hosszú Northern Shield csővezetékről.

Ha elkészül, ez naponta akár 800 000 hordó olajat szállít majd az országon keresztül exportra Európába.

Sid hozzátette: „Mindez akkor történik, amikor a politikusok megvágták a tűzoltóságok finanszírozását.”

Ontarióban a tűzoltóságok finanszírozását 25 millió fonttal csökkentették a kormány megszorítási programjának részeként.

És Sid rámutatott, hogy a válság frontvonalában Kanada első nemzetségei állnak.

„Az északi emberek, túlnyomórészt őslakosok viselik ezeknek a megszorításoknak a terhét” – magyarázta.

Így míg Torontóban az emberek a légzéssel küszködtek, egész közösségek égtek porig Ontario távoli, vidéki részein.

Az Ontario First Nations törzsfőnökeinek sajtóközleménye szerint: „A Namaygoosisagagun First Nation tagjai hajóval kényszerültek menekülni, ahogy a tüzek lángba borították közösségüket.”

„Az erdőtüzek növekvő gyakorisága és súlyossága nem elszigetelt események. Részét képezik egy tágabb éghajlati válságnak, amely egyre nagyobb kockázatnak teszi ki az első nemzetségeket.”

De van remény – és ez az alulról jövő ellenállásban rejlik.

A Wet’suwet’en First Nation ellenállása a Coastal GasLink csővezeték építésével szemben 2020-ban elindította a Shut Down Canada mozgalmat szolidaritásból.

Ezt csak a Covid-19 világjárvány és a kanadai állam brutális fellépése szakította meg.

A munkások, akik a munkahelyek és a közszolgáltatások elleni megszorítások ellen küzdenek, az őslakosokkal együtt, akik a szuverenitásukért küzdenek, építhetik az önbizalmat, hogy az egész rendszer ellen fellépjenek.

forrás: Socialist Worker