A világ 500 leggazdagabb embere jelenleg több mint 10 billió (ezer milliárd) dollárnyi nettó vagyonnal rendelkezik. Vagyonuk 2024-ben 1,5 billió dollárral növekedett – derült ki a Bloomberg Billionaires Index eheti jelentéséből.
A technológiai nagyágyúk, Elon Musk, Mark Zuckerberg és Jensen Huang az első három helyen végeztek, miután az Egyesült Államok tőzsdéjén zajló spekuláció tovább gyarapította vagyonukat.
Musk, aki az X, a Tesla, a SpaceX és más cégek tulajdonosa, milliárdokat kaszált azáltal, hogy támogatta a megválasztott amerikai elnököt, Donald Trumpot.
Musk vállalatainak „értéke” a tőzsdén meredeken emelkedett Trump tavaly novemberi elnökválasztási győzelme után.
Trump pontosan azt ígérte a nagyvállalatoknak, amit a leginkább akartak: adócsökkentést és liberalizációt. Musk gyorsan be is húzott egy pozíciót az új kormányzatban, ahol egy olyan ügynökség vezetője lett, amelynek feladata a nagyvállalatokra vonatkozó szabályozások eltörlése.
Musk vagyona 170 milliárd fonttal nőtt az év eleje óta, és most már példátlan 355 milliárd fontra rúg. Az NHS-ben dolgozó nővérek átlagbérével több mint 10 millió évet kellene dolgozni, hogy ekkora összeget összegyűjtsenek.
Musk ezt a vagyont arra használja, hogy támogassa Trumpot az Egyesült Államokban, valamint Nigel Farage-t és a szélsőjobboldali Reform UK pártját Nagy-Britanniában.
A nyolc további helyezett – köztük Jeff Bezos, az Amazon vezére – több mint 483 milliárd fonttal gazdagodott az elmúlt évben. Ők adták a világ 500 leggazdagabb emberének vagyonosodásából származó növekedés körülbelül 43 százalékát.
A milliárdosok azt állítják, hogy „újítók”, és vagyonuk a „kockázatvállalásuk” eredménye.
Valójában azonban Musk állami beavatkozásokra támaszkodott, hogy a Tesla és a SpaceX sikeres legyen. Daniel Ives, a Wedbush Securities pénzügyi cég technológiai elemzője szerint: „Musk pénzügyi sikerének alapja az amerikai kormány.”
A SpaceX csaknem 16 milliárd font értékű szerződést nyert el a NASA-tól, az amerikai kormány űrügynökségétől.
2008 karácsonya előtt Musk és a SpaceX üres bankszámlával nézett szembe. Csak egy 1,3 milliárd fontos kormányzati szerződés mentette meg őket, amely az űrállomásra irányuló ellátmány-szállítási küldetések végrehajtására szólt.
A SpaceX további szerződéseket nyert el az amerikai hadseregtől és más kormányzati ügynökségektől is.
A Tesla pedig hatalmas összegeket keresett a „szabályozási kreditek” eladásával. E rendszer keretében az amerikai kormány jóváírásokat ad a nulla kibocsátású járműveket gyártó autógyártóknak, amelyeket aztán eladhatnak más autógyártóknak.
Ez a piacalapú „megoldás” nem képes kezelni a klímaválság mértékét, de néhány kapitalistát gazdaggá tesz. A szabályozási kreditek 2008-ban a Tesla bevételének csaknem 25 százalékát tették ki, és az ezt követő öt évben is 10 százalékot értek el.
Alapvetően nem a milliárdosok hozzák létre a vagyont, hanem a munkások milliói, akik működtetik a gazdaságot. Hol lenne Bezos az Amazon hatalmas raktáraiban dolgozó alulfizetett munkások nélkül?
Még ha egy adott munkavállalói csoport közvetlenül nem is termel profitot, akkor is alapvető szerepe van a profitrendszer működtetésében. Például egészségügyi vagy oktatási dolgozók nélkül a kapitalizmus nehezebben tudná fenntartani az egészséges és képzett munkaerőt.
Az államok pedig – amelyeket milliárdosokkal összejátszó politikusok irányítanak – azokból az adókból élnek, amelyek a munkásokat vagy az általuk létrehozott profitot sújtják.
Amikor politikusok vagy a média azt állítják, hogy „nincs varázspénzfa”, ne higgy a hazugságuknak. A pénz létezik. Rossz kezekben van – de nem kellene így lennie, ha a munkásosztály fellépne ellene.
forrás: Socialist Worker