Több tízezer diák, oktató és munkás vonul majd fel szeptember 17-én az argentin városok utcáin az Egyetemi Szövetséges March (Marcha Federal Universitaria) keretében.
Az országos tüntetésre az Argentin Egyetemi Szövetség (FUA), a Szakszervezeti Front és a Nemzeti Egyetemközi Tanács (CIN) hívta fel a figyelmet, és számos progresszív csoport és szakszervezeti front ígéretet tett arra, hogy támogatásukat fejezik ki és csatlakoznak az utcai tüntetéshez.
Ez lesz a harmadik tömegtüntetés, amelyet az egyetemi finanszírozás védelmében rendeznek Javier Milei argentin fasisztoid elnök megszorító politikája ellen. A tüntetés egybeesik a felsőoktatási intézményekben tartott tanársztrájkokkal.
Mi is történt?
2025. szeptember 10-én, szerdán Milei megvétózta az Egyetemi Finanszírozási Törvényt, amelynek célja az argentin állami egyetemek finanszírozásának növelése volt.
Az Egyetemi Finanszírozási Törvényt 2025. augusztus 22-én hagyták jóvá a szenátusban, és célja a következő volt:
-
A tanári és nem tanári bérek inflációval összhangban történő kiigazítása
-
A működési költségek felülvizsgálata
-
Források biztosítása az infrastruktúrához, ösztöndíjakhoz, stratégiai karrierekhez és tudományos tevékenységekhez
-
Az egyetemi költségvetés progresszív növelése a GDP 1%-áról 2026-ban a GDP 1,5%-ára 2031-re
A hivatalos közlöny szerint Milei a törvényt teljes egészében megvétózta, mert az „aránytalanul növeli a költségvetési kiadásokat a kiadások fedezetére rendelkezésre álló források nélkül, és olyan költségvetési egyensúlytalanságot teremt, amely aláássa a makrogazdasági stabilitást”, továbbá „súlyosan veszélyezteti a költségvetés fenntarthatóságát”.
A tudományos világ és a diákok reakciója
Milei döntését követően közös sajtótájékoztatót tartottak Buenos Airesben a Nemzeti Egyetemközi Tanács (CIN) elnöke, Oscar Alpa; a szervezet alelnöke és a Rosariói Nemzeti Egyetem (UNR) rektora, Franco Bartolacci; valamint a Buenos Aires-i Egyetem (UBA) rektora, Ricardo Gelpi.
Az egyetemi vezetők figyelmeztettek a helyzet súlyosságára, és kérték a képviselők és a szenátorok támogatását a törvény életbe léptetéséhez. A Rektorok, akik a teljes Nemzeti Egyetemi Rendszert képviselik, hangsúlyozták, hogy a döntés közvetlen hatással van az oktatási és kutatási projektekre, valamint a diákok, oktatók és nem oktató személyzet tanulmányi és munkakörülményeire.
Gelpi, az UBA rektora felhívást intézett a tüntetéseken való részvételre: „Ez a törvény nem senki ellen szól, mindenki mellett szól, ezért fellebbezünk népünk érzékenységéhez, hogy továbbra is támogasson minket ebben az igényben… oktatás, egészségügy és tudomány nélkül nincs lehetséges fejlődés, nincs jövője az országnak.”
A diákok is hallgattak az egyetemi vezetők felhívására. Egy „Senki ellen. Mindenkiért. A jövőért” szlogennel ellátott videóban az argentin állami egyetemek hallgatói felszólították a polgárokat, hogy tiltakozzanak Milei vétója ellen: „Tanulni akarunk. Személyesen és nyugodtan akarjuk ezt tenni. Az osztályteremben akarunk tanulni. Továbbra is kiváló egyetemek akarunk maradni, amilyenek vagyunk. És ehhez a legjobb professzorokra van szükségünk. Azt akarjuk, hogy maradjanak. Szabadságban akarjuk folytatni a tanulmányainkat. Anélkül, hogy bárki megmondaná, mit mondjunk vagy hogyan gondolkodjunk. Továbbra is családjaink büszkeségei akarunk maradni. Hazánk büszkeségei. Mert az állami egyetemek mindannyiunk büszkeségei. Az állami egyetemek a csúcsra juttatnak minket. Ez a törvény senki ellen sem szól. Mindenkiért szól.”
Ezenkívül számos más diákszervezet is kifejezte szándékát a tüntetéseken való részvételre. A Buenos Aires-i Nemzeti Gimnázium (Colegio Nacional de Buenos Aires) diákjai gyűlésén úgy döntöttek, hogy elfoglalják az iskola épületet Milei vétója elutasítása és a nagyobb finanszírozás követelése érdekében. A Construir Diákmozgalom szintén felhívta a diákokat, hogy szeptember 16-ától, keddtől kezdve tiltakozzanak Milei vétói ellen.
A diákok küzdelme Milei politikája ellen
Ez a második alkalom, hogy az elnök megvétózott egy, az egyetemek költségvetési forrásainak frissítéséről szóló törvényt. Az első vétót 2024 októberében adták ki, mert a törvény „költségvetési egyensúlytalanságot” teremtett.
A Latin-amerikai Tudomány-, Technológia- és Innovációkutató Központ (CIICTI) és az Egyetemi Tanárok Szövetsége (FEDUN) által készített jelentés szerint az argentin egyetemekbe történő beruházás 2024-ben 22,1%-kal csökkent és további 8,6%-os visszaesés várható 2025-re.
Az UBA nyilatkozatai szerint az egyetemi oktatás 2026-os költségvetési javaslatának benyújtása „csak elmélyíti az UBA által már tapasztalt példátlan válságot. Megerősíti, hogy a professzorok fizetése továbbra is a szegénységi küszöb alatt marad, és hogy megszorítások lesznek az oktatás és a tudományos és technológiai funkciók működési költségeiben.”
Az Egyetemi Finanszírozási Törvény utolsó esélye a Kongresszus két házán múlik, amelyek elméletileg meg tudnák dönteni az elnöki vétót a jelenlevők kétharmados többségének szavazatával. Azonban az esélyek a törvényjavaslat ellen állnak. A Képviselőház kezdetben 158 szavazattal jóváhagyta a törvényjavaslatot, ami kevesebb a kétharmados támogatáshoz szükségesnél – a részvételtől függően kb. 172-174 szavazat teszi ki a kétharmadot.
Ennek eredményeképpen a diákközösség, az oktatók és az egyetemi személyzettel együtt a Kongresszusnál fognak tiltakozni, hogy nyomást gyakoroljanak több törvényhozóra a vétó megdöntésének támogatására.
Más ágazatok munkásai is csatlakoznak a tiltakozáshoz
Várhatóan más, hasonló intézkedések által érintett ágazatok munkásai is részt fognak venni a tiltakozáson, mint például a Garrahan Kórház munkásai, tanárok, diákok és más egészségügyi szakemberek. 2025. szeptember 11-én Milei megvétózta a Gyermekegészségügyi és Nemzeti Egészségügyi Rezidensképzési Vészhelyzeti Törvényt, amely két éves vészhelyzetet hirdetett a gyermekegészségügyben, és elrendelte a kormány számára, hogy azonnal utaljon forrásokat, állítsa helyre a közszférában dolgozók béreit és egyenlítse ki a gyermekellátó személyzet és a rezidens orvosok javadalmazását.
A törvényt 2025 augusztusában fogadták el, és főként Buenos Aires fő gyermekkórházának, a Garrahan Kórháznak az orvosai támogatták, akik fizetésemelést és nagyobb költségvetési forrásokat követeltek a kórház számára.
Milei a törvényt azzal vétózta meg, hogy „közvetlen költségvetési hatása” lenne, a törvényt „nem támogatja valódi finanszírozás”, és „kétértelmű fogalmazása ösztönzi az önkényességet és a végrehajtási mechanizmusok világosságának hiányát, elmélyíti a béraránytalanságokat, veszélyezteti a lényeges programokat, aláássa a szövetségi közös részvételt és veszélyezteti a nemzet és a tartományok költségvetési stabilitását.”
A vétók a kormányzati támogatottság visszaesése mellett érkeztek, amit a nemrégiben Buenos Airesben tartott parlamenti választásokon is demonstráltak, ahol a kormánypárt egyértelmű vereséget szenvedett.
Ezen felül a népesség elégedetlenségét fokozta a Karina Milei-t érintő korrupciós botrány, miután nyilvánosságra kerültek hangfelvételek, amelyek összekötötték őt egy megvesztegetési üggyel, amely a fogyatékkal élő személyek számára történő túlárazott gyógyszervásárláshoz kapcsolódott.
forrás: Peoples Dispatch