A mesterséges intelligencia (MI) segít átalakítani az állam és a vállalatok közötti kapcsolatot.
Az MI fejlődése a kettő szorosabb összeolvadásához vezet, mivel a kormányok egyre többet avatkoznak bele a gazdaságba. A brit Munkáspárt idén korábban közzétett MI-stratégiája azt mutatja, hogy a kormány egyre aktívabb szerepet vállal a technológiák előmozdításában.
„Mi kell legyünk a legjobb állami partner azoknak, akik a határok feszegetésével foglalkozó MI-t építenek” – áll benne.
„Nagy-Britanniának arra kell törekednie, hogy valódi nemzeti bajnokai legyenek az MI-rétegrend kritikus szintjeinek, hogy Nagy-Britannia gazdaságilag is profitáljon az MI fejlődéséből, és befolyással bírjon a jövőbeli MI-rendszerekre”.
A Munkáspárt stratégiájának egyik kimenetele az MI „növekedési zónák” létrehozása, hogy beruházásokat csalogassanak Nagy-Britannia MI-infrastruktúrájába. Ez hatalmas adatközpontok építését jelenti, amelyek olyan legmodernebb technológiát fognak házolni, mint amilyen a ChatGPT-modellek betanításához szükséges.
Az állami támogatású projektek mértékét láthatjuk a múlt hónapban bejelentett Észak-Keleti MI Növekedési Zónán. Ennek célja MI-infrastruktúra kialakítása Cambois-ban, Northumberlandben és a Cobalt Parkban, Newcastle-ban.
A terv közé tartozik egy üzleti park, amelynek várható áramfelhasználása egy kisvároséhoz hasonló.
A világ egyik legnagyobb magántőke-befektető vállalata, a Blackstone már elkötelezte magát a 10 milliárd fontos beruházásra. A kormány további 20 milliárd font befektetést szeretne vonzani a jövőbeli partnerektől, és több ezer munkahely megteremtését ígérik.
Nagy-Britannia nem egyedülálló ambícióival. Idén korábban az Európai Unió (EU) bejelentette, hogy 175 milliárd fontot költ „arra, hogy Európát MI-kontinenssé tegye”. „A globális verseny az MI vezetéséért korántsem ért véget” – nyilatkozták.
Az EU öt „MI-gigagyár, nagy léptékű létesítmény építését tervezi, amelyek hatalmas MI-számítógépes teljesítménnyel és adatközpontokkal rendelkeznek”. Ezek „komplex MI-modelleket fognak fejleszteni és betanítani példátlan méretekben”.
EU-forrásokat, valamint új jogszabályokat fog használni, hogy felfokozza a magánbefektetéseket a felhőtechnológiákban és az adatközpontokban.
Ezek jelei annak, hogyan sarkallják az MI-technológiák a nemzeti államokat és a vállalatokat, hogy szorosabban együttműködjenek a gazdaságpolitika körül.
Ez válasz az ágazatban jelenleg zajló heves versenyre és maguknak a technológiáknak a természetére. A vállalatok versenyeznek, hogy egyre fejlettebb MI-t hozzanak létre, mivel ezt a jövő döntő technológiájának tekintik, amely létfontosságú a termelés forradalmasításához és a profit növeléséhez.
A több pénzre áhító vezérek vágyakoznak egy „szuperintelligens” MI kifejlesztésére, hogy a gazdagságot és a hatalmat a kezükbe koncentrálják. És az államok közötti rivalizálás dominálta világban a technológia még nagyobb tétűvé tette a versenyt. Az MI a szíve a technológiai előnyért folytatott harcnak.
Ez különösen igaz az Egyesült Államokra. Kína globális szereplővé válásától és saját hanyatlásától félve az USA versenyez, hogy megtartsa gazdasági és technológiai fölényét.
Az MI-technológiák állami beavatkozást igényelnek a fejlődésükhöz szükséges infrastruktúra és beruházások mértéke miatt.
A hatalmas adatközpontok rendkívül erőteljes számítógépes processzorokkal – GPU feldolgozó egységekkel – vannak tele, amelyek óriási mennyiségű adaton dolgoznak át.
Ezek a high-end GPU-k fejlett félvezető chipekkel készülnek és rendkívül drágák. És egyetlen, több GPU-val rendelkező MI-szerver szekrény ára a közepes teljesítményűek esetén több százezer font, a high-end kapacitásúaké pedig akár több millió font is lehet.
Ezek a szerverek masszívan fogyasztanak energiát és vizet, éppen egy ökológiai összeomlás kellős közepén.
A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint 2030-ra az adatközpontok energiafogyasztása meghaladja a 945 terawattórát. Ez megegyezik Japán teljes áramfogyasztásával.
Ezek a fejlett chipek annyi hőt termelnek, hogy hatalmas mennyiségű vízre van szükségük a hűtésükre. Az USA-beli adatközpontok hűtésére 2023-ban felhasznált víz teljes mennyisége 800 milliárd liter volt. Ez majdnem két millió amerikai háztartás éves vízfogyasztásával egyenlő.
A költségek óriásiak. A Gartner technológiai tanácsadó cég becslése szerint idén világszerte összesen 356 milliárd fontot költenek adatközpontokra.
A McKinsey tanácsadó cég becslése szerint 2030-ig 3,9 billió font beruházásra van szükség az adatközpontokban, hogy lépést tartsanak az MI iránti kereslettel. Összehasonlításképp: az USA éves bruttó hazai terméke jelenleg 22,9 billió font.
A végeredmény egy olyan neoliberális kapitalizmus formájától való egyre nagyobb eltávolodás, amelyet a privatizáció és a szabad piac ural.
A COVID-19 járvány óta, és a növekvő globális imperialista versenyre válaszul, az államok aktívabb szerepet vállalnak a gazdaságban.
Az USA-ban az állam segít koordinálni az MI-be történő beruházásokat. Donald Trump „Stargate” adatközpont projektje 75 milliárd font feletti beruházást kötelez el az amerikai techcégek és a tengerentúli befektetők részéről az MI-infrastruktúrába.
Trump végrehajtási rendeleteket is aláírt, amelyek célja, hogy több adatközpont épüljön. A rendeletek fellazították a szövetségi szabályozást, pénzügyi támogatást nyújtanak hitelként, támogatásként és adókedvezmények formájában, valamint a szövetségi kormány tulajdonában lévő földterületeket és erőforrásokat könnyebben hozzáférhetővé teszik.
Aztán Trump vámokkal fenyegetett meg a félvezető importra. A fenyegetés arra késztette a világ legnagyobb félvezetőgyártóját, a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company-t (TSMC), hogy bejelentsen egy 75 milliárd fontos tervet új gyárak építésére az USA-ban.
Az USA-t és az európai államokat részben a idén bemutatott DeepSeek, egy kínai startup által készített MI-modell is beindította.
Ezt a modellt jóval kevesebb félvezető chip felhasználásával, tehát jóval kevesebb pénzből hozták létre, mint amerikai riválisait, de hasonló teljesítménnyel.
A DeepSeek megmutatta Kína versenyképességét az MI-technológiákban. „Szputnyik-pillanatnak” nevezték, utalva a szovjet műholdra, amely 1957-ben elindította az űrversenyt a Szovjetunió és az USA között.
A ritkaföldfémek szintén kulcsfontosságúak az MI-technológiák számára. Ezek elengedhetetlenek a hardverek nagy részéhez, például a félvezetőkhez. Az államok ebbe a területbe is beavatkoznak. Ez egy olyan ágazat, ahol Kínának előnye van, hiszen a ritkaföldfémek közel 70%-át bányássza, és közel 90%-át dolgozza fel. A kínai kormány nemrég szigorú exportkorlátozásokat vezetett be a ritkaföldfémekre.
Az USA keményen próbálja megtörni Kína fojtogató markát. Múlt héten megállapodást írt alá az ausztrál kormánnyal, hogy milliárdos finanszírozást biztosít a ritkaföldfémek bányászatához és feldolgozásához kapcsolódó projektekhez.
Az USA Energiaminisztériuma 750 millió font kiadást hirdetett meg, amely a ritkaföldfém ellátási láncok biztosítását célozza.
És a védelmi minisztérium nemrég lett a legnagyobb részvényese az USA-ban működő egyetlen aktív ritkaföldfém bányászati vállalatnak.
Mindez a felfokozott verseny halálos potenciállal bír – háborúvá válhat. Az államok és kapitalisták, akik hatalmas összegeket fektettek be ezekbe a technológiákba, hajlandóak harcolni azok védelmében.
A 20. század elején a magánvállalkozások szorosabban integrálódtak az állammal a kapitalista országokban. Az államok világszinten kezdtek versenyezni a piacok és az erőforrások ellenőrzéséért, hogy fenntartsák ezeket a vállalkozásokat, lehetetlenné téve ezzel a nemzetközi békét.
Ez a verseny kitört az első világháborúban. És az államok már most használják az MI-t a katonai fölény eléréséért folytatott harcban.
Az izraeli hadsereg MI-t fejlesztett ki, hogy segítsen „célzott” bombázásokban a népírtás során, MI-modelleket használva hatalmas mennyiségű adat elemzésére, hogy állítólag azonosítsák a Hamasz harcosait. A NATO egy MI-vezérelt katonai rendszert vásárolt a Palantir szoftvercégtől. Arra használják az MI-t, hogy elemezze a csatatéri adatokat, és felgyorsítsa a döntéshozatalt.
A brit kormány stratégiai védelemfelülvizsgálata idén nyáron elkötelezte magát egy nagyon hasonló, 1 milliárd font értékű szoftver fejlesztése mellett.
A dróngygyártók olyan MI-vezérelt vizuális rendszereket kutatnak, amelyek lehetővé teszik a drónok számára, hogy elkerüljenek más repülőgépeket és a célponton maradjanak a repülés alatt.
A kapitalizmus alatt létező halál és pusztítás sok kufárja számára az MI fejlődése lehetőséget kínál a hatékonyabb mészárlásra. De nem kell így lennie.
Az MI használható hétköznapi és kellemetlen feladatok automatizálására, segíthet megszüntetni a munka unalmas terheit és létrehozni azt, amit a forradalmár Karl Marx „valódi gazdagságnak” nevezett – a rendelkezésre álló szabadidőt. Ám ez nem fog megtörténni, amíg a technológia a kapitalisták irányítása alatt áll, egy olyan csoport alatt, akiknek elsődleges motivációja a profit halmozása a többség kárára.
Az ő kezükben az MI egy olyan technológia lesz, amelyet az uralkodásra, nem a felszabadításra használnak.
forrás: Socialist Worker