Több mint 100 ezer munkás csatlakozott vasárnap egy párizsi tüntetéshez, és a főbb francia szakszervezetek terveznek tömegsztrájkot keddre. Ez óriási kihívás Macron elnök tőkepárti kormánya számára.
Az ellenállás szívében az Exxon és a Total olajfinomítók munkatársainak sztrájkja áll, amelyet szeptember 27-én kezdtek a béremelésért. Lezárták Franciaország finomítóinak több mint felét, amely miatt számos körzetben kiürültek a töltőállomások. Szintén sztrájkolnak számos atomerőmű munkásai is.
Az állam mozgósított a sztrájk megtörésére. Megkezdték a stratégiai üzemanyag készletek kiadását, amelyeket vészhelyzet esetére a hadseregnek tárolnak. Ezután növelték az importot – beleértve az Oroszországból érkezőt is, annak ellenére, hogy szankciók vannak Vlagyimir Putyin rezsimje ellen.
A brit Vortexa adatai szerint eddig a francia dízelexport 17%-a Oroszországból származott. Ez október elejére 40%-ra nőtt. Amikor ez nem törte meg a sztrájkot, a kormányzat börtönbüntetés fenyegetésével visszarendelte őket dolgozni.
A központi hatalom helyi képviselője – a prefektus – „lefoglalhat bármilyen tulajdont vagy szolgáltatást, és felhasználhat bármely személyt, ha az szükséges”, hogy fenntartsák a közrendet és közbiztonságot. A törvényt még 2003-ban hozták a „terrorellenes” háború során.
Ha a munkások megtagadják a rekvizíciós rendeletet, hat hónap börtönt is kaphatnak. A CFDT szakszervezet az Exxon-nál szinte azonnal beszüntette a sztrájkot a tiltakozások ellenére. Ellenben a CGT szakszervezet tagjai észak-Franciaországban bátran kitartottak.
A szolidaritás nagyszerű példájaként a Compagnie Industrielle Maritime, azaz az olajfinomítók számára a normandiai Le Havre kikötői üzemanyag beérkezési pont munkásai úgy döntöttek, hogy leállítják a nyersolaj transzportját a sztrájkoló telephelyek számára.
Mathias Jeanne, a CGT szakszervezet aktivistája közölte a Permanens Forradalom szocialista weboldallal, hogy „Vannak kapcsolataink, ismerjük az elvtársakat. Pillanatnyilag nem sztrájkolunk. De figyelmeztettük a vezetést, hogy nem lesz további elosztás az Exxon és a Total felé, ezt a döntést a pénteki közgyűlésen hoztuk.”
A világ harmadik legnagyobb üzemanyag kikötője, dél-franciaországi Marseille-Fos munkásai szintén gátolták némely ellátmányt.
A keddi sztrájkon a vasúti munkások, más transzport munkások, a közszolgáltatások munkásai és az iskolai dolgozók is részt vesznek. A gondozók, autómunkások, szupermarket munkások és más csoportok szintén sztrájkolnak.
A sztrájkolók beterjesztették saját követeléseiket a bérekkel kapcsolatban, és meg akarják védeni a sztrájkjogukat is. A világ számos részén – köztök Nagy-Britanniában – a gazdasági és politikai válságokkal szembesülő kormányok szintén szakszervezet-ellenes intézkedéseket hoznak. A francia válasz, ha szélesebb sztrájkokkal viszik véghez, utat mutathat a győzelemhez.
A vasárnapi felvonulást kombinálják a magas megélhetési költségek és környezetvédelmi problémák miatti követelésekkel
A sztrájkot testvérpártunk, a Jean-Luc Melenchon által vezetett Engedetlen Franciaország hívta össze, és csatlakoztak hozzá a koalíciójának (NUPES) zöld és szocialista párti tagjai is. A szervezők 140 ezerre tették a résztvevők számát. Az országos szintű szakszervezetek hidegen álltak a kezdeményezéshez, bár számos helyi szervezet támogatta.
Germinal Lancelin, a normandiai Jerome-Gravenchon kikötői finomító sztrájkolóinak vezető szakszervezeti képviselője is felszólalt. Kedden kezdődhet egy főbb lázadás a neoliberális Macron legyőzésére, és ez pozitív alternatívát adhat a fasiszta Marine Le Pen-re is.
forrás: Socialist Worker