Ispán és vármegye: Az elnevezés változott, a lényeg maradt
Pontosan tudjuk, miért vezette be a Fidesz-rezsim az ispáni rendszert és a vármegyés elnevezést.
Egyrészt kultúrkampf miatt. A feudális zsarnokság felé történő szimbolikus visszalépés egy fokkal jobban eltávolodott a humánus, igazságos, szabad és egyenlő emberi társadalom eszményétől. Magyarország szokás szerint hátra ment, nem előre. Ez egy normalizálási kísérlet volt arra, hogy megmutassák a népnek, semmi baj azzal, ha megint kiskirályok és döbrögik lesznek uraik és parancsolóik. A fasisztoid rezsimek mindig is vágyták a feudális elnyomás módszereit.
Másrészt – és ez a lényeg – a NER követte a török önkormányzatiság lerombolásának mintáját. Ez arról szólt, hogy ahol baloldali – főként kurd – önkormányzati képviselői többségeket vagy polgármestert választottak, ott a szélsőjobboldali Erdogan kormányzat egyszerűen letartóztatta őket és kormányzat által kijelölt, soha senki által meg nem választott bizalmikat ültetett a helyükre.
Nem az első eset, hogy a magyar kormányzat megpróbálja valahogy átvenni a török mintát … továbbmegyünk: olyan is előfordult, hogy Erdogan körei átvették a magyar mintát. Pl. nemzeti konzultációhoz hasonló kamu népszavazási kezdeményezésekkel.
Nyilvánvalóan egy Európai Unió közepén ilyen típusú lépés óriási hazai és nemzetközi felháborodást váltott volna ki, ezért egy lightosabb ispáni rendszert vezettek be. Ennek célja az volt, hogy a kormány által kinevezett helyi emberek erodálják az önkormányzati rendszert és vegyék át a helyét ott, ahol ellenzéki a polgármester.
Az önkormányzati rendszer erodálásának a Fidesz-rendszer alatt azért már történelme van (egészségügy átvétele stb.).
De most végre itt a rendszerváltás! Legalábbis az annak hazudott NER 2.0. A Tisza ugyanis most tett egy szimbolikus lépést. A vármegyéket visszanevezték megyékre – szuper, legalább nem kell epét hánynunk, akárhányszor átautózunk egy megyehatáron.
A főispánból pedig kormánymegbízott lett. A probléma, hogy a lényeg azonban teljesen ugyanaz marad. A mostani, főpolgármestert is érintő parkolási államosítás pedig megint csak arra mutat, hogy a Tisza célja centralizálni a hatalmat és erodálni az önkormányzatokat. A forma változott, a tartalom ugyanaz. Mint minden kamu-rendszerváltás esetén.
De miért van szükség tiszás kormánybizalmikra, miközben a Tisza jelenleg megnyerne egy önkormányzati választást is??
A válasz egyszerű:
1, Rengeteg ellenzéki és független polgármester lesz, akik nincsenek közvetlen bekötve az kormányzati hatalmi rendszerbe.
2, Nem feltétlenül lesz a Tiszának megfelelő számú képviselőjelöltje.
3, A Tisza – mint mozgalom, beleértve a szigeteket – számos kérdésben szöges ellentétét szeretné a dolgoknak, mint a kormány.
4, A nép nem a Tisza kormányzatára szavazott, hanem a NER eltakarítására. Az embereket nem érdekelte a Tisza programja, sem a személyiségei, sem a párt (mind a húsz fő), csupán Orbán Viktor elzavarására szavaztak. Ergo, a nép is mást szeretne, mint a kormány.
Bónuszként kis történelmi kitekintés:
1933 előtt, a Weimari Köztársaságban a gazdasági világválság odacsapott az önkormányzatoknak, amelyek kénytelenek voltak költeni szociális kiadásokra + bevételeik csökkentek, ezért a pénzügyi autonómiájuk beszűkült. A náci hatalomátvétel után a baloldali képviselőket letartóztatták. 1935-ben jött a gleichschaltung (egyenirányítás), amit a Deutsche Gemeindeordnung (Német Községi Rendtartás) nevű törvény biztosított. Azaz minden döntés a polgármester kezében volt, akit nem választottak a németek, hanem központilag jelölték ki (lásd főispán és tiszás kormánymegbízott). Az „önkormányzat tagjait” a náci párt megbízottjai a polgármesterrel egyetértésben választotta ki, de döntési jogkörük nem volt. Tanácskozási joguk volt. A polgármester a Führer-elv szerint kormányzott. Nem volt elég, hogy a polgármester az NSDAP alá tartozott, még felé tettek egy Beauftragter nevű pártbizalmit is, aki kezdetben Hitler helyettese, Rudolf Hess személyesen nevezett ki a települések élére.
