Kongó: A leghalálosabb Ebola-járvány és a polgárháború
A segélyek csökkentése, az infrastruktúra hiánya és a Kongói Demokratikus Köztársaság erőforrásaiért folyó, külföld által támogatott fegyveres konfliktus együttesen olyan helyzetet teremtett, amely a világon valaha regisztrált leggyorsabban terjedő Ebola-járványt táplálja.
Kevesebb mint öt hónap alatt a világtörténelem leggyorsabban terjedő Ebola-járványa legalább 4205 ember halálát okozta a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) konfliktus sújtotta keleti régiójában október 7-ig bezárólag.

Ez a KDK eddigi leghalálosabb járványa a betegség 1976-os felfedezése óta: a megerősítetten fertőzött 8728 ember közül csaknem minden második meghalt.
Mivel a kezelés még kísérleti stádiumban van, nincs kifejezetten engedélyezett gyógymód az Ebola-vírus azon Bundibugyo törzsére, amely ezt a május 15-én kihirdetett járványt okozta.
A vírus azonban már február közepe óta terjedt Ituri tartomány közösségeiben – három hónappal azelőtt, hogy a járványt azonosították és hivatalosan kihirdették volna.
Segélyek csökkentése: kifizetetlen frontvonalbeli dolgozók
Amikor az egészségügyi válaszlépések megkezdődtek – már késve –, azok súlyosan alulfinanszírozottak voltak, mivel az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország is követte az Egyesült Államok példáját a humanitárius segélyek megnyirbálásában és a katonai kiadások növelésében.
Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA) szeptember végén közölte, hogy a Humanitárius Választervnek csak a fele volt finanszírozva a járvány elleni küzdelemhez.
A kontaktkövetés jóval az Afrikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központok (CDC) és a WHO által ajánlott 95%-os szint alatt van, amely a terjedés hatékony megszakításához szükséges. Csak most, októberben sikerült 80,4%-ra felhozni, ami azt jelenti, hogy a megerősített esetekkel való érintkezés miatt a vírusnak kitett emberek csaknem 20%-a kiesett az egészségügyi hatóságok látóköréből, és potenciálisan tovább terjessze a betegséget.
A forráshiány miatt az alulméretezett és túlterhelt frontvonalbeli egészségügyi dolgozók – akik közül sokan szolgálat közben haltak meg – ismételten kénytelenek voltak sztrájkba lépni a kifizetetlen béreik miatt. Erőfeszítéseiket tovább nehezíti a gyenge szállítási infrastruktúra és az egészségügyi létesítmények hiánya a távoli keleti régióban, ahol a betegség terjed.
A fegyveres konfliktus bonyolítja az egészségügyi válaszlépéseket
A fegyveres konfliktus, amely milliókat kényszerít menekülésre ezen az ásványi anyagokban gazdag földön, szintén jelentős akadálya a hatékony egészségügyi válasznak. Ituriban, a járvány gócpontjában, egy kulcsfontosságú Ebola-tranzitközpont égett le a harcok sújtotta Kigonze táborban szeptember 29-én.
A tábort, amely 19 000, az erőszak elől menekülő belső menekültet (IDP) fogadott be, állítólag a Népi Forradalom Konvenciója (CRP) rombolta be.
Uganda
Ez a fegyveres milíciákból álló koalíció, amely 2025 márciusában alakult meg Uganda fővárosában, Kampalában, Thomas Lubanga vezetésével jött létre – egy korábbi hadúr, akit a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) háborús bűnökért ítélt el, és aki 2020-ban, 14 év letöltése után szabadult. Ugandában él, ahol etnikai alapon is ismert, hogy harcosokat toboroz.
A Nemzetközi Bíróság (ICJ) 2022-es ítéletében arra kötelezte Ugandát, hogy 325 millió amerikai dollár kártérítést fizessen a KDK-nak. Ez magában foglalt 225 millió dollárt gyilkosságokért, nemi erőszakért, gyermekkatonák toborzásáért és lakóhelyelhagyásért, 40 millió dollárt vagyoni károkért, valamint 60 millió dollárt az arany, gyémánt és faanyag kifosztásáért, amelyet Uganda „megszálló hatalomként” követett el Ituriban 1998 és 2003 között.
A megszállás jellege azóta átalakult. A KDK-val kötött kétoldalú megállapodás értelmében Uganda 2000 katonát telepített az országba, hogy közösen harcoljanak egy Iszlám Államhoz kötődő csoport ellen. Uganda azonban további 4000 katonát telepített a KDK beleegyezése nélkül 2025 elején, körülbelül akkor, amikor a CRP megalakult Kampalában.
A CRP fegyvereseit és fegyvereit keresve katonák és rendőrök hatoltak be a táborba szeptember 20-án. Amikor tűz alá kerültek, összecsapások törtek ki a biztonsági erők és a fegyveresek között. Ezrek menekültek el ismét, miközben a lövések napokig visszhangoztak a tábor körül. Halálesetekről, sérülésekről és letartóztatásokról számoltak be.
Az Ebola-tranzitközpont leég
Az erőszak közepette, szeptember 29-én tűz borította el a tábor Ebola-tranzitközpontját. Ez egy olyan létesítmény, amely a gyanús esetek elkülönítésére és ellátására szolgál, amíg a vérminák laboratóriumi vizsgálatának eredménye meg nem érkezik. Ha pozitívnak bizonyulnak, akkor egy Ebola-kezelő központba szállítják őket.
„Hatalmas küzdelem volt Ebola-tranzitközpontokat [és] Ebola-kezelő központokat létrehozni; pénzre volt szükség, személyzetet kellett behozni, és ez az egész keleti régióban küzdelmes volt. Tehát amikor elveszítünk egy központot, az azt jelenti, hogy elveszítjük a kapacitást, elveszítjük a befektetést, és újra kell kezdenünk” – mondta Julien Harneis, az ENSZ vezető Ebola-válaszért felelős tisztviselője a KDK-ban.
„Kelet-KDK most a betegség és a konfliktus katasztrofális ütközésével néz szembe, mivel az ituri tartománybeli Ebola-járvány túlszárnyalja a válaszlépéseket” – figyelmeztetett Tedrosz Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója májusban.
A járvány azóta a KDK 26 tartományából hétre terjedt ki, túlnyomórészt a keleti részen. A megerősített esetek mintegy háromnegyede továbbra is Iturira összpontosul. A szomszédos Észak-Kivu tartományban azonban, ahol a megerősített esetek további 20%-a található, új gócpont alakul ki.
Ruanda
E tartomány nagy területeit ruandai csapatok és proxy milíciáik – mint az M23 – szállták meg, amely 2025 januárjában elfoglalta a fővárost, Gomát, majd kiterjesztette területi ellenőrzését Dél-Kivu tartományra.
Humanitárius hozzáférés nélkül ezekhez a megszállt területekhez a kormány nem tud egészségügyi választ adni – mondta Patrick Katembwe kommunikációs miniszter május végén, a járvány kihirdetését követő második héten. Felszólított „a külföldi erők kivonására és segédcsapataik eltávolítására”.
Ehelyett az M23 párhuzamos adminisztrációja külön egészségügyi választ indított az ellenőrzése alatt álló területeken, függetlenül a KDK kormányától, amellyel az együttműködés az adatmegosztásra és a laboratóriumi vizsgálatokra korlátozódott. Ez súlyosan akadályozta a kontaktkövetést, különösen azért, mert az emberek rendszeresen utaznak az M23 által ellenőrzött területek és a kormány ellenőrzése alatt álló terület között.
„Több járvány alakul ki egyszerre”
Az M23 párhuzamos adminisztrációja a diagnózis késlekedését is jelentette. Mivel az Ebola-kezelő központok ágykapacitása Észak-Kivuban feszesen kihasznált, az e tartományban dolgozó egészségügyi dolgozók kénytelenek a fertőzött betegeket általános egészségügyi intézményekbe irányítani, ahol az összes megerősített eset egyharmadát kezelik, ami további terjedési kockázatot jelent a szélesebb közösségben.
A terjedés szeptember óta gyorsan növekedett ebben a tartományban, amely jelenleg az összes új megerősített eset csaknem 40%-át adja, szemben az augusztusi 24%-kal – közölte az Orvosok Határok Nélkül (MSF) október 5-én.
„Olyan ez, mint egy óriási tűzzel harcolni” – mondta Stéphanie Hoffmann, az MSF butembói kezelőközpontjának koordinátora, amely egy jelentős kereskedelmi város a tartományban. „Több járvány alakul ki egyszerre, változó intenzitással és különböző helyszíneken. Amíg új gócpontok jelennek meg, miközben a vírus Észak-Kivu északi részén terjed, a járvány megfékezése rendkívül nehéz marad.”
forrás: BreakThrough News