szupergazdagok

New York szupergazdagjai panaszkodnak Mamdani ingatlanadója miatt

Milliárdos hedge fund menedzserek szerint a polgármester által javasolt teher „a filantrópok démonizálása”.

New York szupergazdagjai felháborodtak a Zohran Mamdani polgármester és Kathy Hochul állami kormányzó által javasolt új, második otthonokra kivetett adó miatt.

Daniel Loeb hedge fund milliárdos azzal vádolta a polgármestert az X-en közzétett bejegyzésében, hogy „osztályharcot szít”. Azt is állította, hogy Mamdani „doxxolja” (nyilvánosságra hozza személyes adatait) Ken Griffin befektetőt, akinek 238 millió dolláros manhattani penthouse-a szerepelt az új adóterv szerdai bemutatását kísérő videóban.

„Nem lehet egy várost adóztatással a jólétbe vezetni, és nem vonzod a tőkét azzal, hogy démonizálod a filantrópokat” – mondta Loeb, aki nagy összegeket adományozott, hogy megakadályozza Mamdani győzelmét a 2025-ös polgármester-választáson.

Mamdani, a demokratikus szocialista polgármester, aki januárban lépett hivatalba, azt mondta, hogy az adó, amely az 5 millió dollárnál értékesebb második otthonokra vonatkozik, „a leggazdagabb gazdagokat” célozza, akik „a vagyonukat New York-i ingatlanokban tartják, de valójában nem is itt élnek”.

Donald Trump szélsőjobboldali elnök csütörtökön reagált a javasolt intézkedésre, a Truth Social platformján azt írva, hogy „Mamdani polgármester TÖNKRETESZI New Yorkot! … az ADÓ, ADÓ, ADÓ politikák ANNYIRA ROSSZAK”.

A javaslat szerint – amelyet Hochul szerint beépítenek az állami költségvetésbe ezen a tavaszon – ez lenne az első jelentős új adó a város leggazdagabb lakosaira nézve, mióta Mamdanit novemberben megválasztották olyan programmal, amely magában foglalta a magas jövedelműek terheinek emelését.

A demokrata kormányzó szerint a javasolt „pied-à-terre” (városi második lakás) adó évente legalább 500 millió dollárt hozna New Yorknak, amely többmilliárd dolláros költségvetési hiánnyal néz szembe.

Griffin ingatlanportfólióval rendelkezik az Egyesült Államokban és Londonban, beleértve Floridát is, ahová 2022-ben áthelyezte hedge fundja, a Citadel központját Chicagóból.

A Citadel egy új felhőkarcoló kifejlesztésében is segédkezik New York-i irodái számára, ahol több mint 1800 alkalmazottja dolgozik.

A város leggazdagabb polgárai közül néhányan Griffin mögé álltak. „Ken-t tapsolnunk kellene azért, hogy 238 millió dollárt költött New Yorkban, nem pedig azért támadni, mert ezt tette” – írta az X-en Bill Ackman hedge fund milliárdos, aki 1 millió dollárt költött Mamdani jelöltsége ellen.

Hozzátette, hogy bár „Mamdani szereti a szlogent: ‘Adóztasd a gazdagokat’”, tervei „azokat a választói csoportokat fogják károsítani, akiken állítólag segíteni akar”.

Griffin szóvivője nem válaszolt a megkeresésre.

Mamdani korábban azt mondta a Financial Times-nak: „Nincs reflexszerű ellenállásom egyetlen iparággal, egyetlen egyénnel vagy a nettó vagyon egyetlen kategóriájával szemben sem.”

A 34 éves progresszív politikus meglepetésszerű győzelme a populista retorikával fűtött polgármesteri kampányban félelmet keltett a Wall Streeten, hogy Mamdani megemeli az adókat, ezért olyan szereplők, mint Loeb nagy összegeket költve próbálták megakadályozni indulását.

Mamdani kampányígérete, miszerint megemeli a milliomosok jövedelemadóját, a mérsékelt kormányzó által blokkolva lett.

Noble Black, a Corcoran luxusingatlan-csoport brókere elmondta, hogy az ügyfelek azóta hívják, mióta a második otthonokra kivetett adó hírét bejelentették. „Ezek az emberek nincsenek fogva, a gazdagok, akik itt vásárolnak, nem kell, hogy itt vásároljanak.”

Black arra figyelmeztetett, hogy a gazdag, potenciális második otthon vásárlók inkább a szállodákban maradhatnának, ami érintené „a hétköznapi new yorkiakat”, akiknek a szakmái – az építőmunkásoktól a házvezetőkön át a tervezőkig – „a gazdagabb embereket támogatják, akik jönnek és pénzt költenek a városban”.

A város luxuslakáspiacának néhány szereplőjét azonban nem aggasztotta a bejelentés.

„Ezt már oly sokszor láttuk, kúriaadó, 9/11 … amikor valaha is kételkedtek New Yorkban, mindig tévedtek” – mondta csütörtökön Matthew Lesser, a New York-i városi házakkal foglalkozó Leslie J Garfield brókercég vezető partnere.

„Nem hiszem, hogy hatása lenne” a városi tranzakciók volumenére – tette hozzá.

forrás: Financial Times

[Kiegészítés: Bár az Európai Baloldal rendkívül szimpatikus kezdeti lépésnek tartja a szupergazdagokra kivetett adókat, megjegyezzük, hogy az általuk felhalmozott, kizsákmányolásból és nyilvánvaló korrupcióból eredő vagyon természete illegális és erkölcstelen. Mi ezeket a szupervagyonokat államosítanánk.]

„Adóztassák ki a létezésből a milliárdosokat”: az Oxfam ismét felfedte az egyenlőtlenség mértékét

„Adóztassák ki a létezésből a milliárdosokat” – követelik aktivisták, miután új adatok tárták fel, hogy vagyonuk 2025-ben a valaha volt legmagasabb csúcsot érte el.

Az Oxfam brit jótékonysági szervezet egy, a Világgazdasági Fórum (WEF) nyitányaként ma közzétett jelentésében leleplezte, hogy a milliárdosok folyamatosan gyarapodó vagyona „veszélyes politikai egyenlőtlenséghez vezet”.

Miközben a világ vezetői és üzleti szereplői Svájcban találkoznak, hogy „a világ állapotának javítására” szánt, „közös és magán együttműködésen” alapuló terveiket megvitassák, aktivisták és szakszervezetek „korrupt gazdasági rendszerről” beszéltek.

A jelentés szerint a milliárdosok vagyona világszerte most érte el történelmi csúcsát, 18,3 billió dollárt, ami arra késztette az Oxfamot, hogy a 2020-as éveket a „milliárdosok évtizedének” nevezze.

Miközben minden negyedik ember nem jut rendszeresen elegendő ételhez, és a világ lakosságának majdnem fele szegénységben él, az Oxfam szerint a milliárdosok 2025-ös egyévi vagyonnövekedése (2,5 billió dollár) 26-szor elég lenne a szélsőséges szegénység felszámolására.

A jelentés puszta tények közé helyezte a pénz és a hatalom kapcsolatát is, megállapítva, hogy a szupergazdagok körülbelül 4000-szer nagyobb valószínűséggel viselnek politikai tisztséget, mint a nem milliárdosok.

A 66 országban megkérdezettek majdnem fele állítja, hogy az országukban „a gazdagok gyakran megveszik a választásokat”.

A milliárdosok száma először érte el a 3000-et, vagyonuk pedig 2020 óta 81 százalékkal nőtt – áll a jelentésben.

És Nagy-Britannia jól követi a globális trendeket a vagyonkoncentráció és az egyenlőtlenség terén, hiszen az 56 leggazdagabb brit kezében összesen több vagyon van, mint 27 millió ember együttes vagyona.

[Magyarországon szintén elkeserítő a vagyoni koncentráció. A 100 leggazdagabb magyar (ez a lakosság kb. 0,001 %-a) a teljes lakossági pénzügyi vagyon ~13 %-át birtokolja. A lakosság alsó 50 %-a mindössze kb. 5 %-ot birtokol a pénzügyi vagyonból.]

A War on Want kampánycsoport képviselője, Nuri Syed Corser szerint a jelentés „megmutatja, milyen korrupt a gazdasági rendszerünk”.

Így nyilatkozott a Morning Star-nak: „A milliárdosok elképzelhetetlen gazdagságot halmoznak fel, miközben a munkásosztály szenved, és a közszolgáltatások omladoznak. Ez az egyenlőtlenség nem természetes vagy elkerülhetetlen; azért létezik, mert a szupergazdagok befolyásukat arra használják, hogy a gazdaságot maguk javára formálják, de ezt meg is fordíthatjuk.”

Azt mondta, Sir Keir Starmer miniszterelnök kormányának ezt ébresztőnek kellene vennie, és „meg kellene adóztatni a szupergazdagokat, korlátozni a szélsőséges vagyont, és együtt kellene működni más országokkal egy igazságosabb globális rendszer kialakításában az új ENSZ Adóegyezmény keretében.”

A Global Justice Now aktivistája és a Make Them Pay kampány koordinátora, Izzie McIntosh is további kormányzati intézkedéseket sürgetett a történelmi mértékű egyenlőtlenség megfékezésére.

„Minden egyes milliárdos létezése a kormányzati politika kudarcát tükrözi” – mondta.

„Az a tény, hogy a brit milliárdosok átlagosan több százmillióval gyarapodtak tavaly egyedül, azt bizonyítja, hogy kormányunk közel sem elég szigorú ezzel a kárhoztatható egyenlőtlenséggel szemben.”

Hozzátette: „Az egyetlen kisebbség, amely tönkreteszi ezt az országot, a milliárdosok. Ideje kiadóztatni őket a létezésből, hogy vagyonukat újraeloszthassuk az emberek, a bolygó és közösségeink javára.”

Szakszervezeti képviselők a Star-nak azt mondták, a jelentés egy olyan brit valóságot mutat, aminek „nincs értelme”.

A TUC főtitkára, Paul Nowak így nyilatkozott: „Most már olyan országban élünk, ahol 56 egyén együttes vagyona nagyobb, mint 27 millió másik emberé. Ennek nincs értelme. Amíg a legtöbb dolgozó ember a megélhetési válságban próbálja csak életben tartani magát, addig a milliárdosoknak soha nem volt jobb. Az embereknek elegük van abból, hogy a csúcson lévők hatalmas szeletet vágnak a tortából, miközben ők a létminimumért küzdenek. Itt az ideje, hogy a dolgozók is nagyobb részt kapjanak a megtermelt vagyonból.”

Hozzátette, hogy a tavaly decemberben törvénybe iktatott Munkaügyi Jogok Törvényeének végrehajtása „észszerű reformokat hoz majd, hogy javuljon több millió ember munkája”.

Nowak úr üdvözölte az osztalékokra és befektetésekre kivetett adókat, valamint a rezidenciákra és az online szerencsejátékokra kivetett új adókat is, amelyeket a pénzügyminiszter a tavalyi költségvetésében javasolt.

„De a következő években sokkal tovább kell mennünk – többet kell tenni annak érdekében, hogy a leggazdagabbak is megfizessék a maguk részét” – tette hozzá.

Az Unison politikafőnöke, Sampson Low kiemelte azokat, akik a legsúlyosabban érzik a vagyon egyenlőtlenséget, és azt állította: „a szupergazdagoknak fogalmuk sincs milliók napi valóságáról az Egyesült Királyságban.”

„A fizetési és vagyonbeli egyenlőtlenség növekedését leginkább azok érzik, akik a megélhetési költségekkel küzdenek. Az évek óta tartó bérek elnyomása, a számlák emelkedésével párosulva, a legtöbb munkavállalót rosszabb helyzetbe hozta.”

forrás: Morning Star

[Szerkesztőségi megjegyzés: Bár pótolhatatlannak tartjuk az Oxfam munkáját, hogy az óriási egyenlőtlenségről tájékoztatást adnak, nem a gazdagok adóztatását tartjuk ennek megoldásának, sem realitásnak egy tőkések által uralt rendszerben. A gazdagok által felhalmozott vagyon jogtalan és erkölcstelen. Adóztatással nem sugalljuk ennek a validitását. A mi megoldásunk a társadalmi tulajdonba vétel.]