Az Egyesült Államok augusztus 13-án ismét támadást indított Kubával szemben.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy országa vízumkorlátozásokat vezet be azon brazil, grenadai és afrikai tisztviselőkkel szemben, akik kubai orvosi brigádokat foglalkoztatnak, vagy foglalkoztattak.
Rubio szerint a más országokban dolgozó kubai orvosok munkája „kényszermunka”. A döntés a karibi sziget elleni megszorító intézkedések része, amelyek még tovább terhelik a szigetre kirótt gazdasági és kereskedelmi blokádot, amelyet 1959-ben indult forradalmi folyamat büntetésének eszközeként vezettek be.
„A Külügyminisztérium ma intézkedéseket hozott afrikai, kubai és grenadai kormánytisztviselők és családtagjaik vízumkorlátozásának kiszabására, amiért részvéttel estek a kubai rezsim orvosi küldetési tervezetében” – mondta Rubio.
A mostanában szankciókkal sújtottak között több volt a Panamerikai Egészségügyi Szervezet (PAHO) tagja is „a rezsim orvosi küldetési tervezetében való részvételük miatt”.
Kubai orvosi brigádok
Az első kubai orvosi brigádok az 1960-as évekre nyúlnak vissza. Az egyik első küldetés Algériába érkezett a Franciaországtól való függetlenség kikiáltása után, amikor több tucatnyi francia orvos távozott az országból. Az utóbbi években a kubai orvosokat világszerte elismerték, amiért együttműködtek számos országgal a COVID-19 világjárvány idején, még olyan európai országokkal is, mint Olaszország.
A kubai orvosi brigádok – orvosok, ápolók és más egészségügyi szakemberek – több százezer beteget kezeltek sikeresen világszerte, akik egyébként kezelés nélkül maradtak volna. Ennek fejében Kuba – miután kifizeti az orvosoknak a megérdemelt fizetésüket – egy bizonyos pénzösszeget kap azoktól az országoktól, ahol a szakemberei dolgoznak.
A Cuba Debate lap információi szerint „jelenleg több mint 24 000 egészségügyi dolgozó teljesít szolgálatot külföldön a szolidaritási küldetések keretében, amelyek egy része teljesen ingyenes, más része pedig fizetést kap a nyújtott szolgáltatásokért”.
A program a kubai sziget egyik legfontosabb devizabevételi forrása az amerikai gazdasági blokád miatt. Így a Trump-kormányzat a kubai gazdaság további megfojtására törekszik azzal, hogy más országokat azzal fenyeget, hogy kubai orvosok szolgáltatásait veszik igénybe.
A kubai kormány erről azt nyilatkozta, hogy a nehézségek ellenére nem mondja le az orvosi küldetések programját. Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter a következőket írta az X oldalán: „Az amerikai külügyminiszter azzal fenyegetődzik, hogy vízumkorlátozásokat vezet be azokkal a kormányokkal szemben, amelyek legitim egészségügyi együttműködési programokat folytatnak Kubával. [Ez a döntés] az erőszakos fellépés és agresszió gyakorlatát mutatja, mint annak a kormánynak az új külpolitikai doktrínáját. Kuba továbbra is szolgáltatásokat nyújt.”
A döntés Brazíliát is érinti?
Brazília esetében a szankciók érintették azon PAHO-tisztviselők rokonait is, akik együttműködési megállapodást kötöttek a kubai kormány által kínált „Több orvos” programmal.
Ezenkívül Washington visszavonta Mozart Julio Tabosa Sales és Alberto Kleiman vízumát, amint Rubio megerősítette, azért, mert szerepet vállaltak a program végrehajtásában a brazil Egészségügyi Minisztériumban töltött idejük alatt. Ebben az időszakban a kubai orvosok az ország olyan elszigetelt területein kezeltek betegeket, ahol a brazil kormány nem volt képes ellátást nyújtani.
Jesús Esquivel újságíró arról számolt be, hogy a döntést Brazília és Washington közötti feszültségek összefüggésében kell értelmezni: „Ezen fellépések Brazília elleni irányát jogi eljárások indokolják… Jair Bolsonaro, a dél-amerikai óriásország egykori elnöke, Donald Trump híve és az amerikai elnök csodálója ellen. Már láttuk, hogy Trump a vámok révén megpróbálta büntetni a brazil kormányt Trump barátja elleni jogi eljárás miatt.”
Így Washington egyrészt a régi ellenségét támadja, másrészt növeli a nyomást Brazíliára, amelyet azóta próbál megfélemlíteni, mióta a két ország között vámviták robbantak ki. Washington 50%-os vámokat vetett ki Brazíliára, részint azért, mert Jair Bolsonaro ellen bírósági eljárás folyt, részint azért, mert a dél-amerikai ország és Kína közötti gazdasági kapcsolat egyre szorosabbá vált. Lula da Silva brazil elnök kormányának válasza az volt, hogy 50%-os vámokat vezetett be az amerikai termékekre, ami nem nyerte el Washington tetszését.
forrás: Peoples Dispatch