munkásjogok

Kevesebb mint 2 dollárt fizettek óránként a külföldi munkásoknak a milánói új amerikai konzulátus építéséért

A külföldi munkások, akik egy hatalmas, 350 millió dolláros amerikai konzulátust építenek Milánóban, kevesebb mint 2 dollárt kaptak óránként, miközben tisztességes bért ígértek nekik – jelentették ma.

A munkások kizsákmányolását egy Associated Press nyomozás tárta fel, amely öt volt alkalmazottal készült interjúkon, valamint munkaszerződéseik és bérszelvényeik áttekintésén alapult.

Olasz ügyészek nyomoznak a montgomery-i (Alabama állam) székhelyű Caddell Construction ellen, amely az amerikai diplomáciai missziók egyik nagy építője.

Két, Olaszországban dolgozó vezetőjét még ebben a hónapban letartóztatták munkaerő-kizsákmányolás gyanújával; az egyiket az ország elhagyására induló járatra való felszálláskor, a másikat pedig menekülés tervezése közben – közölték az ügyészek.

A konzulátusi nyomozást mintegy hat hónappal ezelőtt indították, és mintegy 70, többségében indiai munkást érint.

Az ügyészek szerint a Caddell illegálisan vont le összegeket a bérekből szállás és étkezés címén, és arra kényszerítette a munkásokat, hogy napi 10 órát, heti hat napot dolgozzanak.

Néhányan a szállás és étkezés levonása után havi mindössze 500 eurót kaptak – közölték az ügyészek.

A Caddell és az amerikai Külügyminisztérium közölte, hogy vizsgálják a vádakat, és együttműködnek az olasz hatóságokkal.

Több mint egy évtizeddel ezelőtt a Caddell több millió dollárt fizetett az amerikai kormánynak, hogy rendezze azokat a vádakat, miszerint hamis állításokat tett a kormányzati ösztönzőkhöz való hozzáférés érdekében.

forrás: Morning Star

Senkinek sem kellene nem hazaérnie a munkából

Ma van a Munkahelyi Halálos Áldozatok Nemzetközi Emléknapja. Az Európai Parlament szokás szerint beéri egy plenáris vitával, ahelyett, hogy konkrét intézkedéseket vezetne be a munkavállalók életének védelme érdekében.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) adatai szerint évente 3 millió munkavállaló hal meg. Európában – bár a 2025-ös adatok még nem nyilvánosak – 2023-ban az EU 3298 munkahelyi halálesetet és 2,83 millió nem halálos kimenetelű balesetet regisztrált.

Hiányoznak az európai megoldások e csapás kezelésére. Európai vezetőink a termelékenységre és a versenyképességre összpontosítanak, valamint arra, hogy a munkavállalók egészségének rovására a kedvenc multinacionális vállalataikat kényeztessék.

2013-ban, amikor összeomlott a bangladesi Rana Plaza, amely 1135 és 1138 közötti halálos áldozatot követelt és több mint 2000 embert megsebesített – ami a textilipar történetének legsúlyosabb tragédiája volt –, lehetőségünk nyílt arra, hogy megakadályozzuk egy ehhez hasonló tragédia megismétlődését az „átvilágítási” (Due Diligence) irányelv segítségével. De ez láthatóan túl bonyolult volt az Európai Bizottság barátai számára, ezért úgy döntött, hogy „egyszerűsít” a dolgokon, kivéve az irányelv lényegét: a munkavállalók védelmét.

Nemcsak hogy felelősségre kellene vonni a munkáltatókat az ilyen tragédiák esetén, ráadásul a klímaváltozás miatt például az építőipari dolgozók is ki vannak téve szélsőséges hőhullámoknak, amelyeket megelőzhetnénk. A probléma kezeléséhez a politikai akarat hiányzik.

Az Európai Bizottság iránymutatásokat és ajánlásokat tett közzé. Az Európai Parlament vitákat szervez, de konkrétan mi politikai döntéseket akarunk e balesetek megelőzése érdekében, amelyek elkerülhetők lennének, ha nem áldoznánk fel a munkavállalókat a versenyképesség oltárán.

EP Baloldal frakció

Heti 4 minőségi munkanap

A Baloldal EP frakció jobb munkavilágról szóló forgatókönyvét mutatták be az Európai Parlamentben

Elon Musk, Peter Thiel és a „bratyiarchia” korában a vállalati hatalmak riasztó ütemben erodálják a munkavállalói jogokat – az európai jobboldal segítségével. Egy mai, sürgősségi meghallgatáson az Európai Parlamentben a Baloldal frakció alternatív víziót mutatott be a munka világáról.

A négynapos munkahét, a fizetetlen gyakornoki pozíciók megszüntetése és a munkavállalói szerveződés védelme állt annak a víziónak a középpontjában, amelyet a Baloldal, valamint a szakszervezetek, munkavállalói szervezetek és aktivisták meghívott vendégei mutattak be.

Per Clausen baloldali képviselő (Egységlista, Dánia) azt mondta: „Sötét időkben élünk, amikor a legtöbb hír rossz hír, és úgy tűnik, minden időnket a jobboldali visszafejlődés elleni küzdelemmel töltjük. A munkaadók és a kapitalisták követelik ezt a visszafejlődést, de még mindig vannak példák arra, hogy a szakszervezetek és a baloldali pártok olyan eredményeket tudnak elérni, amelyek jobb béreket és jobb körülményeket eredményeznek. Jobb világ lehetséges, és helyenként már léptek is ebbe az irányba. Ma olyan valós példákat mutatunk be, amelyek azt bizonyítják, hogy a jogalkotás befogadóbb és progresszívebb megközelítése lehetőséget jelent.”

Li Andersson, az EMPL Bizottság elnöke és baloldali képviselő (Baloldali Szövetség, Finnország) kijelentette: „Európában egyre rosszabb a munkahelyi intenzitás. Az emberek többet dolgoznak, nagyobb stressznek és több érzelmi elvárásnak vannak kitéve, mint korábban. Egy másik negatív tendencia, hogy a munkavállalók hogyan vehetnek részt a döntéshozatalban a munkahelyükön. Az alsó középosztály egyre nagyobb része küzd már a megélhetésért. Ez azt mutatja, hogy szükség van átalakító jellegű politikákra a munkavilágában.”

Catarina Martins képviselő (Baloldali Blokk, Portugália) hozzátette: „Mi, a Baloldalon tudjuk, hogy nehéz idők járnak. Érezzük a nyomást minden országunkban. Fontos, hogy felvázoljuk azokat a stratégiákat, amelyeket felhasználhatunk a jobb munkavilágáért vívott küzdelemben. Nyomás alatt állunk a munkaügyi liberalizáció terén, a munkavállalók megosztottságát látjuk, ami megnehezíti a szakszervezeti szerveződést – éppen ezért olyan fontos, hogy leüljünk azokkal, akiknek sikerült megszerveződniük a nehéz ágazatokban, mint például a platformmunkások, migráns munkavállalók stb. A munkások harcában nem hagyunk hátra senkit.”

EP Baloldal frakció

A cégvezetők vegyék komolyan az időjárási vészjelzéseket!

 

Azok a vállalatok, amelyek arra kényszerítették a brit dolgozóikat, hogy januárban az extrém időjárásban kockáztassák az életüket vagy pénzügyi szankciókkal nézzenek szembe , rámutattak arra, hogy sürgősen szükség van a puszta iránymutatásokon túlmutató, érvényesíthető biztonsági előírásokra – érvel JOHN CARSON.