A rendszer repedései tovább tágulnak az Emirátusok OPEC-ből való kilépése után
Egyre nő az ellentét Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek között, miközben az EAE Izraelhez fordul védelme érdekében.
Nem tudjuk, hogyan fog lezárulni az iráni háború. De az már most nyilvánvaló, hogy ez egy világtörténelmi jelentőségű esemény.
Egy középhatalom két katonai óriást – az Egyesült Államokat és Izraelt – állított meg. Nem létezik ennél világosabb jele a gazdasági és katonai erőviszonyok változásának, és az abból eredő amerikai imperializmus hanyatlásának.
Kezdjük látni a geopolitikai következményeket.
A múlt héten az Egyesült Arab Emírségek (EAE) bejelentette, hogy kilép a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetéből (OPEC).
Szaúd-Arábia, az OPEC vezetője, és az EAE a két vezető öböl-menti állam. A többihez hasonlóan ezek is autokráciák, amelyeket hatalmas mértékben gazdagítottak fosszilis tüzelőanyag-tartalékaik, és hagyományosan nagymértékben függnek az amerikai katonai védelemtől.

De egyre nő az ellentét a szaúdiak és az emírségekbeliek között. Amint az Öböl-régió a globális kapitalizmus egyik központjává vált, az EAE kulcsfontosságú közlekedési, szabadidős és pénzügyi csomóponttá alakította át magát. Következésképpen gazdasága diverzifikáltabb, mint Szaúd-Arábiáé, amely továbbra is erősen függ az olajtól.
Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceg célja e függőség csökkentése. De viszonylag magasan kell tartania az olajárat – körülbelül hordónként 75 dollár körül –, hogy finanszírozni tudja a szükséges beruházásokat. Ez azt jelenti, hogy az OPEC-nek köteleznie kell magát az olajtermelés korlátozására az árak támogatása érdekében.
Az OPEC elhagyása felszabadítja az emírségekbelieket a termelés növelésére.
2024-ben Szaúd-Arábia olyan törvényeket fogadott el, amelyek arra kényszerítik a multinacionális vállalatokat, hogy regionális központjaikat Szaúd-Arábia területére helyezzék át a kormányzati szerződésekre való pályázás feltételeként. Ez fenyegetést jelent az ultra-vállalati Dubaj emírségbeli városállamára.
De a konfliktus ugyanannyira geopolitikai, mint gazdasági. Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek albirodalmak, amelyek versengenek a tágabb régió dominanciájáért.
Különböző feleket támogatnak a Jement és Szudánt szétszakító brutális háborúkban. Tavaly év végén a szaúdiak arra kényszerítették az EAE-t, hogy vonja ki csapatait Jemenből, amely Szaúd-Arábiával határos.
Az iráni háború tovább súlyosbította ezt a konfliktust. Iráni rakéták és drónok minden öböl-menti államot célba vettek. De az EAE-t több mint 2800 rakéta és drón találta el, jóval több, mint bárkit.
Ez tükrözi az EAE közelségét az Egyesült Államokhoz és Izraelhez. Az EAE volt az egyike annak a mindössze négy muszlim államnak, amely aláírta a 2020-as Ábrahám Egyezményeket, elismerve Izraelt.
Az együttműködés Izraellel azóta is fokozódott. A Financial Times szerint Izrael fegyverrendszereket és személyzetet küldött az EAE-ba, hogy megvédje azt az iráni bombázástól. „Nem kis számú katona van a terepen” – mondja egy illetékes. Emírségekbeli repülőgépek részt vehettek Irán bombázásában.
Ezzel szemben a szaúdiak a muszlim világ vezetésére törekszenek. A Gázai népirtás ezért lehetetlenné tette bin Szalman számára, hogy elismerje Izraelt.
Benjamin Netanyahu regionális háborús törekvése arra késztette Szaúd-Arábiát, hogy védelmi egyezményt írjon alá Pakisztánnal. Talán abban reménykedik, hogy ez a nukleáris hatalommal való kapcsolat elriasztja Izraelt.
Pakisztán békét közvetít az Egyesült Államok és Irán között. Mindeközben a szaúdiak szorgalmazzák a tűzszünetet Libanonban. Törökország és Egyiptom a szaúdiakhoz hasonlóan egyre óvatosabb Izraellel szemben.
Másrészről az EAE szakítása az OPEC-kel azt sugallja, hogy szorosabbra fűzi kapcsolatait az Egyesült Államokkal és Izraellel. Egy 3 milliárd dolláros kölcsön törlésével fejezte ki nemtetszését Pakisztán békeközvetítő szerepével kapcsolatban. Ezt a kölcsönt azonnal Szaúd-Arábia pótolta.
A Trump-kormányzat egyik koherensebb célja, hogy növelje az amerikai ellenőrzés alatt álló globális olaj- és gáztermelés arányát, hogy növelje a kitermelést és csökkentse az árakat. Az emírségekbeliek „fúrni, bébi, fúrni” tervei zene Donald Trump füleinek.
Az amerikai hadsereg azon kudarca, hogy megvédje Washington öböl-menti arab lakájait, arra ösztönzi őket, hogy másutt keressenek védelmet. Pakisztán régóta Kína szövetségese. A szaúdiak – miközben nem szakítanak az Egyesült Államokkal – közelebb kerültek Kínához, és együttműködnek Oroszországgal a kiterjesztett OPEC+ kartellben, amely további tíz olajtermelő országot foglal magában.
Eközben Pakisztán regionális riválisa, India erőteljesen támogatta az amerikai-izraeli kampányt Irán ellen. Ezek még nem kristályosodott blokkok, de a globális rendszer törésvonalai egyre tágulnak.
forrás: Peoples Dispatch