energia

Az energiaárak 23,1 milliárd fontos nyereséget könyveltek el az év eddigi részében, miközben a miniszterek arra figyelmeztetik a háztartásokat, hogy akár hónapokkal az iráni háború befejezése után is magas árakkal szembesülhetnek.

A brit energiaszektorban érdekelt 30 nagyvállalat hozama az idei évben a közel-keleti háború kitörése előtt is emelkedett – derül ki a Vessünk Véget az Üzemanyag-szegénységnek Koalíció (End Fuel Poverty Coalition) mai publikált elemzéséből.

A kutatásuk 22,7 milliárd fontról (2024-es adat) történő növekedést mutatott ki, megjegyezve, hogy ez enyhe csökkenés a 2023-as, 27,6 milliárd fontos értékhez képest, amikor az orosz-ukrán háború kiváltotta ársokk tetőzött.

Mivel a számok csak a február 28-án kitört iráni konfliktust megelőző bevételeket tükrözik, számos olaj- és gázóriás várhatóan még magasabb nyereségről számol be a következő jelentési időszakokban.

A BP már jelezte, hogy „rendkívüli” hozamokra számít, a Shell pedig akár 5 milliárd fontot is eltehet az olajárakból származó nyereségként – közölték a kutatók.

A vállalatvezetők személyes vagyona a háború kezdete óta nőtt – áll a jelentésben, utalva a Harbour Energy vezérigazgatójára, Linda Z. Cookra, akinek részvényeinek értéke több mint 4 millió fonttal, 26 millió fontra emelkedett a konfliktus első négy hetében.

A profit növekedése akkor következik be, amikor a háztartások a július 1-jei energiaár-emelkedésre készülnek, az Ofgem következő ársapka-időszakának kezdetekor.

Darren Jones, a miniszterelnök kabinetfőnöke tegnap a BBC-n, Laura Kuenssberg szombat délelőtti műsorában azt mondta, hogy az emberek az iráni konfliktus befejezése után legalább nyolc hónapig szembesülhetnek magas energia-, élelmiszer- és utazási költségekkel.

Jones közölte, hogy a kormány „nagyon részletesen” vizsgálja a háború gazdasági hatásait, hozzátéve, hogy az „árnyomás” valószínűbb forgatókönyv, mint az üres szupermarketpolcok.

Kijelentette: „Legjobb becslésünk szerint a konfliktus rendeződésétől számított nyolc plusz hónapon át érezhetők a gazdasági hatások a rendszerben.

„Tehát az emberek magasabb energiaárakkal, élelmiszerárakkal […] repülőjegyárakkal szembesülnek majd Trump amerikai elnök közel-keleti tettei következtében.”

Keir Starmer keddre tervez egy kabinetbizottsági ülést, ahol tervet vázolnak fel az ellátási lánc hiányosságainak kezelésére, miközben egy miniszteri csoport hetente kétszer ülésezik, hogy megvizsgálja az élelmiszerek és más alapvető áruk készleteivel kapcsolatos lehetséges problémákat.

A hónap elején a tisztviselők egy legrosszabb forgatókönyvet felvázoló vésztervet készítettek a nyárra várható élelmiszerhiányokra – ideértve a csirkét és a sertéshúst –, ha a háború folytatódik.

Ezt megelőzően a Nemzetközi Valutaalap (IMF) múlt heti előrejelzése szerint Nagy-Britannia energiaállománya szenvedné el a legnagyobb csapást a fejlett gazdaságok között, mivel az idei gazdasági növekedés 0,8 százalékos lesz a korábban jósolt 1,3 százalék helyett.

Simon Francis, a Vessünk Véget az Üzemanyag-szegénységnek koordinátora szerint az adatok „súlyos ítéletet mondanak egy olyan energiarendszerről, amely cserbenhagyja az embereket, akiket szolgálnia kellene.

„A háztartások már az orosz-ukrán háború előtt is küzdöttek a növekvő számlákkal, ami aztán az egekbe repítette a gázárakat. Most Trump iráni háborúja adja le a harmadik csapást.

„Miközben a háztartások júliusban újabb számlaemeléssel néznek szembe, és milliók maradnak üzemanyag-szegénységben, az energiaellátásunkat irányító cégek aratják a profitot.”

Robert Palmer, az Uplift igazgatóhelyettese kijelentette: „Felháborító, hogy amíg milliók aggódnak az energiaszámlák miatt, ezek a számok azt mutatják, hogy már az iráni háború előtt is több milliárd fontnyi nyereséget zsebeltek be az energiacégek.

„A háború ezt csak súlyosbítani fogja – magasabb energiaszámlákat hozva a többségünknek, miközben világszerte az olajcégek óránként 30 millió dollárnyi (22 millió font) földi haszonra tesznek szert.

„Az Egyesült Királyság olaj- és gázfüggősége mindannyiunkat szegényebbé tesz. Kivéve az olajvezéreket és részvényeseiket, akik megint csak a mi költségünkön gazdagodnak.”

Palmer úr felszólította a kormányt, hogy „gyorsítsa fel a megújuló energiaforrásokra való átállást, és szerelje fel az otthonokat napelemekkel, akkumulátorokkal és hőszivattyúkkal.

„Ez az egyetlen módja annak, hogy megvédjük magunkat az energia-sokkoktól és megvédjük a klímát.

„Támogatnunk kell a legrászorulóbbakat is anyagi segítséggel. Ezeket a nyereségeket vissza kellene juttatni az emberek zsebébe, nem pedig azt fizettetni a közvéleménnyel, ami egy humanitárius és gazdasági katasztrófa.”

forrás: Morning Star