27 ország – 28 vállalati jogrend
Az Európai Bizottság liberalizációs menetrendjének kulcseleme a közelmúltban közzétett javaslata a nagyvállalatok számára egy új jogi keretrendszerről: az úgynevezett „28. jogrendről”. A javaslat egy harmonizált európai korlátolt felelősségű társaság – az EU Inc. – létrehozását célozza a 27 meglévő nemzeti társasági jogi rendszer mellett.
Az új jogi formát – amelyet az innovatív vállalkozások alapításának egyszerűsítését és „bürokráciamentesítését” szolgáló eszközként mutatnak be – nemcsak a startupok, hanem a már létező vállalatok is igénybe vehetnék. A gyakorlatban ez nem kevesebbet jelent, mint nyílt felhívást a multinacionális vállalatok számára, hogy az EU 27 tagállamában jelenleg érvényben lévő szabályozási rendszereken kívül hozzanak létre leányvállalatokat. A 28. jogrend ideális feltételeket teremtene a vállalatcsoportok átalakításához, miközben megkerülnék a nemzeti szabványokat és a munkavállalói jogokat.
Mivel lehetővé teszi egy EU Inc. teljesen digitális úton történő alapítását egy olyan tagállamban, ahol nincs együttdöntési követelmény, a vállalatok hatékonyan megkerülhetnék a 18 országban meglévő, kialakult nemzeti munkavállalói képviseleti rendszereket. Az eredmény valószínűleg a mélybe vezető verseny (race to the bottom) lenne, ahol a tagállamok az alkalmazottak vállalatirányításban való részvételére vonatkozó, egyre gyengébb szabványokért versengenének.
A javaslat komoly aggályokat is felvet az átláthatóságot és a nyilvános elszámoltathatóságot illetően. Míg az EU Inc. eredeti alapítóit nyilvánosságra kellene hozni, a későbbi tulajdonosváltások rejtve maradnának a nyilvánosság elől. Ez átláthatatlan tulajdonosi struktúrákat hoz létre, és gyengíti a demokratikus ellenőrzést.
A 28. jogrend ráadásul ellentétben áll az EU pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseivel. A javaslat nem tartalmaz egyértelmű rendelkezéseket arról, hogy kinek kell elvégeznie a pénzmosás elleni átvilágítást, hogyan kell az ilyen ellenőrzéseket lefolytatni, vagy hogy az EU Inc. alapítása során melyik szakaszban kell azokat elvégezni.
A legszembetűnőbb azonban, hogy az EU Inc.-nek egyáltalán nem lenne szüksége minimális jegyzett tőkére. Egy vállalatot úgy lehetne alapítani, működtetni és felszámolni, hogy soha egyetlen eurót sem fektetnek be. Fizetésképtelenség esetén a hitelezők és az alkalmazottak egy olyan üres héjjal szembesülhetnek, amelynek nincs semmilyen vagyona, amiből követeléseiket kielégíthetnék. A jelentős belépési követelmények hiánya az EU Inc.-t a fantomvállalatok létrehozásának ideális eszközévé is tenné.
A 28. jogrend ahelyett, hogy ezeket a strukturális gyengeségeket a vezetés szigorúbb felelősségi szabályaival kompenzálná, még tovább megy: radikálisan „egyszerűsítené” az innovatív startupok fizetésképtelenségi eljárásait. A fizetésképtelenségeket potenciálisan független fizetésképtelenségi szakértő nélkül is kezelni lehetne, aki a hitelezők és alkalmazottak érdekeinek védelméért felelős.
A következmények egyértelműek: a 28. jogrend elősegítené az átláthatatlan tulajdonosi struktúrákat, ösztönözné a fantomvállalatok létrehozását, és növelné a pénzmosás kockázatát. Végső soron a hitelezők, a munkavállalók és a hatóságok viselnék a csődbe ment vállalkozások és a visszaélő vállalati gyakorlatok költségeit.
Európai Baloldali Párt