EP Baloldal

Subcontracting Homesick Blues – az alvállalkozók kizsákmányolása

Az alvállalkozás a munkavállalók kizsákmányolásának új normájává vált

Az Európai Parlament ma elfogadott egy kulcsfontosságú jelentést, amelyben felszólítja az Európai Bizottságot, hogy lépjen fel a kizsákmányoló alvállalkozói gyakorlatok ellen, amelyek ma már milliók számára jelentenek mindennapos tapasztalatot Európában. A vendéglátástól a mezőgazdaságon át az építőiparig és a közigazgatásig a kizsákmányoló alvállalkozói gyakorlatok – ahol a cégek közvetítők láncolatát alkalmazzák a társadalombiztosítási és felvételi költségek csökkentésére – gyakran bizonytalan, rövidtávú szerződéseket és korlátozott jogokat hagynak a munkavállalóknak.

A legrosszabb esetben az alvállalkozás ölhet is. A munkavállalók veszélyes körülményekkel, bérlopással és erőszakos kizsákmányolással szembesülnek. A munkásokat gyakran toborozzák az egyik országban, alvállalkozásba adják egy másikon keresztül és aknázzák ki egy harmadikban. A veszélyes körülmények miatti számos haláleset és sérülés feltárta az alvállalkozás emberi és társadalmi költségeit.

A ma a Parlamentben elfogadott jelentés pozitív előrelépés. Felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy keretrendszert az alvállalkozói láncok korlátozására, és hangsúlyozza az alvállalkozók nyilvános nyilvántartásának szükségességét. Sürgeti továbbá a munkaügyi ellenőrzések drasztikus növelését. Mindazonáltal elmaradt attól, hogy kifejezetten irányelvet kérjen, betiltsa az alvállalkozást a core tevékenységek esetében, vagy korlátokat szabjon a többszintű alvállalkozás abszurd helyzetének.

A Baloldal képviselőcsoportjának képviselője és árnyék-előadója, Leïla Chaibi (Engedetlen Franciaország) a mai parlamenti ülésen felszólalva elmondta: „Az Európai Parlament végre elismeri a láncolatos alvállalkozáshoz kapcsolódó visszaéléseket és az európai jogi keret elégtelenségét. Ez egy fontos politikai előrelépés. De a jobboldal gyengítette a szöveget azáltal, hogy eltávolított olyan kulcsfontosságú eszközöket, mint a közvetlen foglalkoztatás előnyben részesítése, az alvállalkozói szintek számának korlátozása és a közvetítők szigorú szabályozása. Most Minzatu biztosnak kell cselekednie, mégpedig gyorsan. Mert a terepen a munkavállalók nap mint nap szembesülnek szociális dömpinggel, kifizetetlen bérekkel és veszélyes körülményekkel. Biztos vagyok benne, hogy emlékeztetni fogom őt, ha a Bizottság túl sokáig késlekedik.”

Kedden több száz szakszervezeti tag gyűlt össze az Európai Parlament strasbourgi épülete előtt, hogy támogatásukról biztosítsák a szavazást megelőző mozgósítást, és felszólítsák az európai parlamenti képviselőket, hogy a helyes döntést hozzák. A Baloldal frakció az egyetlen képviselőcsoport az Európai Parlamentben, amely egységesen a munkavállalók oldalán áll a vállalati lobbival szemben.

Az EU meghatározta 2040-re a klímacélokat

Az EU klímatörvényére vonatkozó módosítás 90%-os 2040-es kibocsátáscsökkentési célt állít fel

Az Európai Parlament ma megszavazta a 90%-os 2040-es kibocsátáscsökkentési célt az intézmények közötti tárgyalások után.

Bár a végleges szöveg tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik az EU számára, hogy a kibocsátás öt százalékpontját nemzetközi szénkreditek vásárlásával „kiszervezzen”, a tárgyalások során az Európai Parlament magasabb minőségi kritériumokat ért el ezen kreditek tekintetében. Ez segít korlátozni a szénkreditek használatát és arra kényszeríti az Európai Uniót, hogy nagyobb felelősséget vállaljon saját kibocsátásáért, ahelyett, hogy megvásárolná a kibúvót.

Jonas Sjöstedt (Vänsterpartiet, Svédország), a jelentéskészítő baloldali EP-képviselő így nyilatkozott: „Elég a kifogásokból. Európában a nyarak felperzselnek, ősszel az áradások tesznek tönkre emberi életeket. Mindig a legszegényebbek fizetik a legmagasabb árat, akik a legkevésbé felelősek, azok szenvednek a legtöbbet, miközben a leggazdagabbak tovább gyújtogatják bolygónkat. A klímacselekvés nem várhat. Oly sok minden veszélyben van, ami számunkra fontos. Hegyeink, tavaink, tengereink és erdeink. Képességünk, hogy műveljük a földet és építsük a jövő zöld munkahelyeit. Végül is ez a gyermekeink és unokáink számára fenntartható bolygó biztosításáról szól – és a jövőről, amit megérdemelnek.”

Az EU klímatörvénye eredetileg megállapította mind az 2050-es klímasemlegességi célt, mind a 2030-as kibocsátáscsökkentési célt. Az átmenet teljes pályáját azonban nem tervezte meg. Míg ez a jogszabály meghatározza ezt a pályát, a klímaambíció tekintetében nem elégséges, és ellentmond a szakértői tanácsnak, amely szerint egyáltalán nem szabadna szénkredit-használatot engedélyezni.

Catarina Martins (Bloco, Portugália) EP-képviselő ezt mondta: „Abban az időben, amikor a klímaváltozás hatásai pusztítják Portugáliát és Dél-Európát, az EU új klímacéljai nem elegendőek, amit a tudomány és a valóság megkövetel. Harcoltunk azért, hogy megerősítsük őket, de tagadással és a többség bátortalanságával találkoztunk. Igen szavazatunk csak arra szolgál, hogy megakadályozzuk, hogy az EU-nak egyáltalán ne legyenek céljai.”

A Baloldal frakció régóta sürgeti egy ambiciózus és tervezett dekarbonizációs út megtervezését, a nettó negatív kibocsátás minél gyorsabb elérését, és a tudományos tanácsok megfogadását.

EP Baloldal frakció

Mikor Európa hátat fordított a menekülteknek

Az Európai Parlament véglegesen jóváhagyta a „biztonságos harmadik ország” és a „biztonságos származási országok” jelentéseit, amelyek újabb szöget vernek a menedékjog koporsójába az EU területén.

A Baloldal frakció egységesen kiáll a menedékjog védelmében, és elutasító módosító javaslatot nyújtott be mindkét dokumentumhoz. Eközben a jobboldali koalíció, kéz a kézben a szélsőjobboldallal, az emberi jogokra és a szolidaritásra tapos.

Európa veszélyes útra lép. Nem engedhetjük, hogy a törvényhozók olyan politikákat nyomjanak át, amelyek tudatosan életeket veszélyeztetnek. Amikor Európa rasszista és tekintélyelvű programot követ, azzal nem védi meg, hanem elárulja magát. Az alapvető jogok jövője Európában attól függ, hogy mostantól kezdve ellenállunk.

Ilaria Salis, a Baloldal frakció EP-képviselője (Sinistra Italiana, Olaszország): „Mától kezdve a menedékjog végső megsemmisítése befejezett ügy, melyet a közép- és a szélsőjobb Szent Szövetsége pecsételt meg. Akik a terem bal oldalán ülnek és ezen intézkedésekre igennel szavaztak, azoknak egyszerűen szégyellniük kell magukat. A visszatoloncolások és a tömeges deportálások vonala győzött. Az albaniai, ruandai, és ki tudja, még milyen központok vonala győzött. A migráció rasszista megközelítése győzött, amit már láthattunk Ausztráliában és Izraelben. A fasizmus ma már nem annyira politikai rendszer, mint inkább sodródás: a hajlam, hogy a jogok mércéjét mindig egy kicsit arrébb, jobbra toljuk, és így lejjebb. A polgári engedetlenség már nem lehetőség; szükségessé válik. Hogy emberek maradjunk.”

Damien Carême a Baloldal EP-képviselője (Engedetlen Franciaország), a „biztonságos származási országok listája” ügyének jelentéskészítője a Baloldal részéről: „Ez egy sötét nap az emberi jogok számára. A biztonságos származási országok listájával és a biztonságos harmadik ország fogalmával az EU maga mögött hagyja a nemzetközi jogot, és egyszerűen deklarálja a menedékjog végét Európában! Hogy kielégítse a konzervatívok és a szélsőjobb rasszista programjait, és lehetővé tegye Giorgia Meloni számára, hogy megvalósítsa szégyenletes deportálási megállapodását Albániával, az EU „innovatív” megoldásokat alkalmaz az európai migrációs és menedékjog-politikában. Más szavakkal: ha az európai jog nem engedi meg az alapvető jogok megsértését, akkor változtassuk meg a jogot!”

E szövegek elfogadásával az EU átlép egy láthatatlan, de alapvető határt, a moralitás és értékek határát. Ezzel a napról napra egyre gyalázatosabb Európával szemben a Baloldal szilárdan kiáll. A Baloldal egységes hangon szól, hogy felerősítse a legsérülékenyebbek hangját. A Baloldal egységesen védi az emberiesség és a szolidaritás értékeit. A Baloldal egységes, és nem hátrál meg az alapvető jogok védelmében.

EP Baloldal frakció

A Baloldal megteremtette az EU első Szegénységellenes Stratégiáját

A vagyon egyenlőbb elosztása szükséges, mint valaha, a szegénység növekedése és az ultra-gazdagság előretörése közepette

Az Európai Parlament ezen a hétfőn előirányozta az EU első, valaha volt Szegénységellenes Stratégiáját egy nyers üzenettel: a szegénység felszámolásához egyenlőbben és sürgősen kell elosztani a jövedelmeket és a vagyont. Elfogadhatatlan, hogy a világ egyik leggazdagabb kontinensén 93,3 millió, azaz az EU lakosságának 21%-a szegénységi kockázattal él, beleértve minden negyedik gyermeket.

A João Oliveira (EP Baloldal frakció) által vezetett „Új EU-s Szegénységellenes Stratégia kidolgozása” című jelentés azonban figyelmeztet: paradigmaváltás és finanszírozás nélkül az EU és a tagállamok nem fogják egyetlen szegénységellenes célkitűzésüket sem elérni. A jelentés egyértelmű, átfogó célt tűz ki: legkésőbb 2035-ig meg kell szüntetni a szegénységet. Lehetséges egy másmilyen Európa.

A jelentés előadója, João Oliveira (Portugál Kommunista Párt) így nyilatkozott: „A Szegénységellenes Stratégiának ambiciózusnak kell lennie. Foglalkoznia kell a szegénység strukturális okaival, elő kell segítenie a vagyon igazságosabb elosztását, javítania kell a munkakörülményeket, biztosítania kell a közszolgáltatásokba történő jelentős beruházást, és garantálnia kell mindenki számára a tisztességes lakhatáshoz való hozzáférést. Ennek eléréséhez a szegénységben élők aktív részvételére is szükség van az őket érintő politika megalkotásában.”

A gyermekszegénység a szegénység egyik legbrutálisabb megnyilvánulása. A szegénységi ciklus megtöréséhez komoly beruházásra van szükség az ingyenes, általános és jó minőségű gyermeknevelési és gondozási szolgáltatásokba, valamint a szülők teljes és tisztességes foglalkoztatáshoz való hozzáférésébe. Különösen sürgősen növelni kell az Európai Gyermekgarancia finanszírozását, a következő többéves pénzügyi keretben legalább 20 milliárd eurós, erre szentelt költségvetést biztosítva.

A Baloldal frakció várakozással tekint a Szegénységellenes Stratégia közzétételére. Ha komolyan veszik, akkor a Bizottságnak túl kell lépnie a célkitűzéseken, a teljes foglalkoztatásra kell törekednie, erősítenie kell a szakszervezeti jogokat, be kell mutatnia egy EU-s irányelvet a megfelelő minimáljövedelemről, és felül kell vizsgálnia az állami támogatási szabályokat, hogy nagyobb beruházásokat lehessen eszközölni a köz- és szociális lakhatásban.

Február 11-én, 9:30-kal (közép-európai idő szerint) a jelentés előadója, João Oliveira sajtótájékoztatót tart az Európai Parlament Szegénység Elleni Küzdelem Intercsoportjának tagjaival.

EP Baloldal frakció: Az EU-nak határozott válaszlépéseket kell tenni Trump zsarolásaira

„Lejárt a megalázkodás kora” – Az amerikai oligarchák elleni célzott szankciókat követel a Baloldal frakció válaszul Trump zsarolására

Az Európai Parlament nemzetközi kereskedelmi bizottsága ma történelmi lépésre szánta el magát: felfüggeszti az EU-USA „kereskedelmi megállapodást”, és nem szavaz a jövő héten a bizottsági álláspontról, ahogy az eredetileg tervezték.

A megállapodás 0%-os vámokat írt volna elő az Egyesült Államokból érkező európai importra, miközben egy 15%-os plafont engedélyezett volna a legtöbb uniós exporttermékre. Azonban az USA fenyegetőzésére – miszerint Grönland átadására, vagy akár 10–25%-os kiegészítő vámok kivetésére készülnek „minden árura” – a képviselők ma úgy döntöttek, hogy elhalasztják a Parlament hozzájárulását a megállapodáshoz.

Az EP Baloldal frakciója felszólítja az Európai Unió intézményeit, hogy további megtorló lépéseket tegyenek Trump gazdasági háborúja ellen. A csoport a vámegyezmény teljes elutasítását, a zsarolás elleni eszközök bevetését és az Egyesült Államok nagy techcégeinek célzott szankcionálását követeli, amelyek üdvözölték Trump európai támadásait.

A Baloldal társelnöke, az EP EU-USA kapcsolatokról szóló jelentésének árnyék-jelentéskészítője, Martin Schirdewan (Die Linke, Németország) így nyilatkozott: „Lejárt a megalázkodás kora. A tárgyalások egyszerű felfüggesztése nem elegendő. Ezt a megállapodást határozottan el kell utasítani. Nincs szükségünk szünetre – válaszlépés kell Trump zsarolására. A reakciónk túl kell menjen a vámokon. Be kell vetnünk a zsarolás elleni eszközöket és célba kell vennünk az amerikai nagy techcégeket. A kényszerítés Trump módszere, és ezt határozottsággal kell megválaszolni. Csak szilárd és hiteles ellenintézkedések védhetik meg érdekeinket.”

EP Baloldal frakció

A jobboldal téveszmés külpolitikája

Párhuzamos univerzum, ahol az USA még mindig szövetséges – így mutatkoznak be az Európai Parlament külügyi jelentései ezen a héten

A külügy – nem meglepő módon – központi témája lesz az Európai Parlament munkájának, amikor ezen a héten Strasbourgban ülésezik. A Parlament két kulcsfontosságú jelentésről szavaz, amelyek az Európai Unió külpolitikai prioritásait vázolják fel – a Kül- és Biztonságpolitikát (CFSP) és a Közös Biztonsági és Védelmi Politikát (CSDP) –, valamint egy jelentésről az EU-USA kapcsolatokról.

A probléma? A javasolt jelentések egy olyan világnézetet tükröznek, amely teljesen ignoráns a jelenlegi eseményekkel szemben, beleértve a Trump-kormány EU elleni fenyegetéseit, Grönland lehetséges megszállását, az USA külföldi intervencióit és a népirtást Gázában.

A Parlament a Közös Kül- és Biztonságpolitika (CFSP) végrehajtásáról szóló jelentése egy jobboldali párhuzamos univerzumot tükröz, ahol az USA még mindig európai szövetséges. Annak ellenére, hogy Grönland megszállásával fenyeget, és Trump rezsimje következetesen támadja az EU szabályozó hatalmát, a jelentés nevetséges módon „az atlanti összefogás elmélyítését” sürgeti.

Ezzel szemben a BRICS-országokat célozzák meg Európa ellenségeiként, nem pedig lehetséges partnereiként. Míg az Egyesült Államok erőszakkal avatkozik bele szuverén államok belügyeibe, addig a jelentés Kínát „nyíltan agresszív” külpolitikájúnak írja le, és az EU BRICS+ országokkal való kapcsolatainak „újraértékelését” sürgeti.

Kisebbségi álláspontként Baloldal frakció rávilágított az Európai Unió kettős mércéjére, ami abban nyilvánul meg, hogy támogatja a népirtást Gázában, miközben máshol emberi jogi sérelmeket kárhoztat.

A CFSP baloldali árnyék-jelentéstételője, Marc Botenga (PTB/PVDA, Belgium) így nyilatkozott: „Legyünk őszinték: a háború és a káosz legnagyobb hajtóereje ma az USA militarizmusa. De amikor az USA megszegi a nemzetközi jogot, Európa politikusaiban nincs annyi bátorság, hogy egy szót is szóljanak. Ehelyett saját régi birodalmi álmaikhoz kapaszkodnak – miközben a dolgozóknak azt mondják, nincs pénz bérekre, lakhatásra vagy közszolgáltatásokra. A világ változik. Az új hatalmak felemelkedése azt jelenti, hogy kiállhatunk az együttműködés, a béke és a diplomácia mellett – az ENSZ Alapokmányára, nem a birodalmi törekvésekre alapozva. Igen a munkahelyekre és igazságosságra, nem bombákra és dominanciára.”

Eközben a Parlament a Közös Biztonsági és Védelmi Politika (CSDP) jelentése még az Európai Unióról szóló Szerződés 41. cikk (2) bekezdésének megszegését is javasolja, amely tiltja, hogy az EU költségvetése hadműveleteket finanszírozzon. A jelentés, amely a fegyverkezésre és katonai beruházásokra összpontosít, támogatja a források átcsoportosítását az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, a Kohéziós Alapból és a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből a katonai mobilitás és fegyverkezés finanszírozása érdekében.

Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az európai polgárok számára hasznos projektekből vonnak el forrásokat, és a hadiipari vállalatok felé terelik azokat. A fegyvergyártó cégek számára egy másik nyereményként üdvözlik a védelmi kiadások terén a nagyobb költségvetési rugalmasságot, különösen a SAFE eszköz keretében biztosított 150 milliárd eurós hitelfacilitást.

A CSDP baloldali árnyék-jelentéstételője, Özlem Demirel (Die Linke, Németország) így nyilatkozott: „Amikor az EU védelmi kiadásai rekordmagas 381 milliárd eurót tesznek ki, az átlagember nem fog javulást tapasztalni a szociális finanszírozás, a jobb infrastruktúra vagy a megélhetési költségek csökkentését célzó intézkedések terén. Az asztalon lévő CSDP-jelentés támogatja a néhány olyan EU-program lassú felszámolását, amelyek az átlagemberek mindennapi életének javítását szolgálják, és még az EU saját szerződéseinek megszegését is támogatja. Egyik intézkedés sem fogja az EU-t vagy a világ többi részét biztonságosabbá tenni. Valójában pont az ellenkező hatás lép fel.”

EP Baloldal frakció

Európának védenie kellene a sajtószabadságot

Az Európai Parlament Baloldal frakciója mély aggodalmát fejezi ki Gabriele Nunziati, a Nova hírügynökség újságírójának elbocsátása miatt, amely azért történt, mert legitim kérdést tett fel Pinho Paulának, az Európai Bizottság szóvivőjének Izrael Gáza újjáépítésében játszandó szerepéről.