EP

Álljunk le a techmilliárdos haverok védelmével!

Az Európai Parlament vitát tartott a DMA (Digitális Piacokról szóló Jogszabály) végrehajtásáról, és április 30-án plenáris ülésen szavaz a határozatról. Miért vitatjuk még mindig ezt a szöveget, miután az előző ciklusban megszavaztuk és elfogadtuk? Mert az Európai Bizottság meghajlik Trump fenyegetései előtt és a tech-guruknak nevezett barátai előtt.

Trump sérteget. Trump fenyeget. Trump szankciókat vet ki. Trump háborúkat indít. Az Európai Bizottság pedig gratulál magának: „Ez a legjobb alkufolyamat, amit az Egyesült Államokkal köthettünk.” A Google, az Apple, a Microsoft, az Amazon, a Meta, a TikTok és mások nem akarnak megfelelni az európai szabályoknak, mi pedig azt várják tőlünk, hogy rájuk hallgassunk Európa digitális függetlenségének rovására.

Leila Chaibi baloldali képviselő (Engedetlen Franciaország) a plenáris ülésen kijelentette: „Tele van a hócipőm azzal, hogy az Európai Bizottság meghajlik az Egyesült Államok előtt. A DSA és a DMA olyan törvények, amelyeket mi, itt, ebben a teremben szavaztunk meg, és minden alkalommal ugyanaz a produkció. Hogy ne ingereljük Sam bácsit, a Bizottság mindig ugyanazt a stratégiát követi: húzza a vizsgálatokat, késlelteti a szankciók bejelentését, és a bírságokat minimalizálja. A nagy techcégek panaszkodnak, Washington adja az utasításokat, Brüsszel pedig engedelmeskedik. A Bizottság ezt diplomáciai óvatosságnak nevezi, de valójában szabályozási behódolás, mert a törvény, amelyet nem hajtanak végre, halott törvény. Az európai digitális szuverenitás nem valami, amit egyszerűen kikiáltanak, hanem meg kell építeni. És mindenekelőtt úgy épül, hogy végrehajtjuk a törvényeinket, habozás nélkül, különbánat nélkül, minden törvényünket, mindenki számára, beleértve Donald Trump barátait is.”

Mario Furore baloldali képviselő (M5S, Olaszország) a plenáris ülésen kijelentette: „A digitális piacokról szóló jogszabályt azért hozták létre, hogy korlátozzák a nagy platformok hatalmát és igazságosabb piacokat biztosítsanak. De az elfogadása után közel négy évvel alig vagy semmi sem változott. Az elindított eljárások nem hozták meg a várt eredményeket, és ma egy új, még veszélyesebb fenyegetéssel nézünk szembe: a kiadói és újságírói világ elleni támadással, amit említettem. Ily módon a demokráciánk a megsemmisülés kockázatával néz szembe. Felszólítjuk az Európai Bizottságot, hogy alkalmazza a digitális piacokról szóló jogszabályt ezekre az új, veszélyes eszközökre is, amelyeket szabályozni kell, mert a Bizottságnak meg kell értenie, hogy ha nem tart lépést a mesterséges intelligenciával, fennáll a veszélye, hogy elkésik.”

A Baloldal frakció védi a polgárok érdekeit. A Baloldal megadóztatja a gazdagokat. A Baloldal tovább fog küzdeni!

EP Baloldal frakció

Heti 4 minőségi munkanap

A Baloldal EP frakció jobb munkavilágról szóló forgatókönyvét mutatták be az Európai Parlamentben

Elon Musk, Peter Thiel és a „bratyiarchia” korában a vállalati hatalmak riasztó ütemben erodálják a munkavállalói jogokat – az európai jobboldal segítségével. Egy mai, sürgősségi meghallgatáson az Európai Parlamentben a Baloldal frakció alternatív víziót mutatott be a munka világáról.

A négynapos munkahét, a fizetetlen gyakornoki pozíciók megszüntetése és a munkavállalói szerveződés védelme állt annak a víziónak a középpontjában, amelyet a Baloldal, valamint a szakszervezetek, munkavállalói szervezetek és aktivisták meghívott vendégei mutattak be.

Per Clausen baloldali képviselő (Egységlista, Dánia) azt mondta: „Sötét időkben élünk, amikor a legtöbb hír rossz hír, és úgy tűnik, minden időnket a jobboldali visszafejlődés elleni küzdelemmel töltjük. A munkaadók és a kapitalisták követelik ezt a visszafejlődést, de még mindig vannak példák arra, hogy a szakszervezetek és a baloldali pártok olyan eredményeket tudnak elérni, amelyek jobb béreket és jobb körülményeket eredményeznek. Jobb világ lehetséges, és helyenként már léptek is ebbe az irányba. Ma olyan valós példákat mutatunk be, amelyek azt bizonyítják, hogy a jogalkotás befogadóbb és progresszívebb megközelítése lehetőséget jelent.”

Li Andersson, az EMPL Bizottság elnöke és baloldali képviselő (Baloldali Szövetség, Finnország) kijelentette: „Európában egyre rosszabb a munkahelyi intenzitás. Az emberek többet dolgoznak, nagyobb stressznek és több érzelmi elvárásnak vannak kitéve, mint korábban. Egy másik negatív tendencia, hogy a munkavállalók hogyan vehetnek részt a döntéshozatalban a munkahelyükön. Az alsó középosztály egyre nagyobb része küzd már a megélhetésért. Ez azt mutatja, hogy szükség van átalakító jellegű politikákra a munkavilágában.”

Catarina Martins képviselő (Baloldali Blokk, Portugália) hozzátette: „Mi, a Baloldalon tudjuk, hogy nehéz idők járnak. Érezzük a nyomást minden országunkban. Fontos, hogy felvázoljuk azokat a stratégiákat, amelyeket felhasználhatunk a jobb munkavilágáért vívott küzdelemben. Nyomás alatt állunk a munkaügyi liberalizáció terén, a munkavállalók megosztottságát látjuk, ami megnehezíti a szakszervezeti szerveződést – éppen ezért olyan fontos, hogy leüljünk azokkal, akiknek sikerült megszerveződniük a nehéz ágazatokban, mint például a platformmunkások, migráns munkavállalók stb. A munkások harcában nem hagyunk hátra senkit.”

EP Baloldal frakció

Itt az idő az EU-Izraeli Társulási Szerződés felmondására

Az európai vezetőknek hallgatniuk kell a nép szavára, különben választási időben következményekkel kell szembenézniük.

Mielőtt az EU külügyminisztereinek holnapi találkozóján a Külügyminiszterek Tanácsa tárgyalja „a közel-keleti helyzetet”, a Baloldal frakció az Európai Parlamentben felszólítja az európai vezetőket, hogy válaszoljanak az európai polgárok felhívására, és függesszék fel azonnal az EU–Izraeli Társulási Megállapodást.

Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője által a kétállami megoldásról szóló konferencia megnyitását követően a Baloldal frakció továbblépést sürget. Valódi gazdasági és politikai nyomásra van szükség a Netanyahu-rendszerre, mivel Izrael folytatja palesztinok és libanoniak megölését a tűzszünetre vonatkozó állítások ellenére. Mindez több mint egymillió európai aláírásával párhuzamosan történik egy rekordméretű európai polgári kezdeményezésben, amely az Izraellel folytatott kereskedelmi kapcsolatok megszakítását követeli, valamint amikor a Global Sumud Flotilla elindul Gáza partjai felé.

Lynn Boylan, a Baloldal frakció európai parlamenti képviselője, az Európai Parlament Palesztinával fenntartott kapcsolatokért felelős delegációjának elnöke (Sinn Féin, Írország) a következőket mondta: „A Társulási Megállapodás felfüggesztése nem szankció, hanem egy olyan döntés, amely a megállapodás rendelkezéseinek helyes alkalmazását jelenti; e rendelkezések egyértelműen az emberi jogok tiszteletben tartásához kötik a kedvezményes kereskedelmi feltételeket, amelyekben Izrael részesül. Az EU vezetőinek abba kell hagyniuk annak színlelését, hogy egy normális kormánnyal van dolguk. Vezetőjüket a Nemzetközi Büntetőbíróság körözi, minisztereik pedig a nemzetiségen alapuló akasztás támogatásáról váltak ismertté. Az olyan tagállamok számára, mint Németország és Olaszország, a holnapi Külügyminiszterek Tanácsa próbatétel: vajon ezek az országok végre kiállhatnak-e Izraellel szemben, és tiszteletben tarthatják-e az EU saját megállapodásait.”

Boylan képviselő hozzátette: „Nincs szükségünk újabb aggodalom-nyilvánításokra. Nincs szükségünk gyenge akaratú elítélésre. Bármi, ami kevesebb az EU–Izrael Társulási Megállapodás felfüggesztésénél, mélységes erkölcsi gyávaság cselekedete lenne, amelyből az EU talán soha nem épül fel.”

EP Baloldal frakció

Az Európai Parlament kapitulált Trump előtt

A Baloldal frakció az egyetlen politikai csoport, amely kifogást nyújtott be a kereskedelmi megállapodás ellen, miközben Trump Spanyolország embargójával fenyegetőzik

Az Európai Parlament ma meghajolt Trump Spanyolország, Grönland és az Európai Unió elleni fenyegetései előtt, és megszavazta az EU–USA „kereskedelmi megállapodást”. Az EU–USA megállapodás értelmében az EU exportjára 15%-os vám, míg az USA importjára 0%-os vám vonatkozik. Eközben Európa kénytelen lesz több mint 1000 milliárd euró értékben amerikai olajat, cseppfolyós földgázt és védelmi termékeket vásárolni.

Az Európai Parlament Baloldal frakciója volt az egyetlen politikai csoport, amely bármilyen ellenállást tanúsított a megállapodással szemben: kifogásmódosítást nyújtott be a megállapodás megsemmisítésére, és indítványozta a szavazás elhalasztását.

Martin Schirdewan (Németország, Die Linke), az Európai Parlament képviselője és a Baloldal társelnöke a mai európai parlamenti felszólalásában a következőket mondta: „Ez a kereskedelmi megállapodás rögzíti az EU amerikai gazdasági érdekeknek való alávetettségét. Ezenkívül az európai államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy hatalmas mennyiségű cseppfolyós földgázt és fosszilis tüzelőanyagot vásároljanak az USA-tól. Az európai energiafüggetlenség helyett most egy újabb függőség alakult ki az USA-val szemben. Ez teljes őrület. Még az amerikai Legfelsőbb Bíróság is kimondta, hogy ennek a kereskedelmi megállapodásnak nincs érvényes jogalapja.”

Mivel Grönland felett továbbra is fennáll az annexiós fenyegetés, Spanyolország ellen „teljes kereskedelmi embargó” kilátásba helyezése, az amerikai Legfelsőbb Bíróság Trump vámjait elutasító döntése, valamint a Trump Irán elleni háborúja által a világgazdaságban okozott káosz miatt az EU nem járhat el jóhiszeműen semmilyen megállapodás megkötésekor az Egyesült Államokkal. A Baloldal frakció bátrabb, ambiciózusabb választ sürget Trump gazdasági kényszerítésére: a megállapodást egyszer s mindenkorra meg kell semmisíteni.

EP Baloldal frakció

A 28. rezsim nem aknázhatja alá a munkásjogokat

A Baloldal frakció nem fogja tétlenül nézni, amíg a kétértelműség a munkavállalók jogait kockáztatja. Őrködni fogunk a folyamat felett, és biztosítjuk, hogy az úgynevezett „28. rezsimben” semmi se nyisson kaput a munkavállalói védelem aláásására.

A jogalap nem teszi lehetővé az Európai Bizottság számára, hogy beleavatkozzon a munkajogba. Ennek ellenére a javaslat szürke zónákat hagy, amelyek arra kényszeríthetik a bíróságokat, hogy a vállalati érdekek és a munkavállalók jogai között döntsenek. Ez nem technikai kérdés, hanem politikai döntés, méghozzá veszélyes döntés.

Egyetértünk az Európai Szakszervezeti Szövetség által felvetett aggályokkal. Felhívásuk, hogy egyértelmű garanciákat építsenek be a rendeletbe, nem túlzó, hanem szükséges.

Ursula von der Leyen ismételten kijelentette, hogy a munkajoghoz nem fognak nyúlni. Akkor nem lehet habozás ezt a kötelezettségvállalást feketén-fehéren leírni. Számon fogjuk kérni ezt rajta és a Bizottságon.

Li Andersson, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság baloldali elnöke (Vasemmistoliitto, Finnország) elmondta: „Ursula von der Leyen nyilvánosan többször is kijelentette, hogy a 28. rezsimre vonatkozó javaslatban nem nyúlnának a munkajoghoz. Ez a szándék nem tükröződik a javaslatban. Ezt a szándékot, amely összhangban van a választott jogalappal, további garanciákkal kell egyértelműsíteni. Az elv nem változhat: a munkavállalók munkaügyi, foglalkoztatási és szociális jogai azon alapulnak, hogy a munka hol történik. Ennek világosnak kell lennie, és nem fogadhatjuk el, hogy a munkavállalói jogokat, akár szándékosan, akár véletlenül, gyengítsék.”

A munkavállalók jogai nem alku tárgyai, ennek kristálytisztán kell szerepelnie a szövegben. Mert a kétértelműség soha nem semleges, lassan, csendben alááshat olyan védelmeket, amelyek kiépítése évtizedekbe telt. A Baloldal frakció biztosítani fogja, hogy a munkavállalók jogait ne gyengítsék, sem ma, sem a hátsó ajtón keresztül, sem a jogi bizonytalanság leple alatt.

EP Baloldal frakció

Védekezzünk az amerikai szankciók ellen!

Az Európai Bizottság szerint a „kapcsolatépítés” megállítja Trumpot, a Baloldal frakció a blokkoló rendelet követelését szorgalmazza

Az EU blokkoló rendelete egy olyan jogi pajzs, amely megvédi az egyéneket az amerikai szankciókkal szemben, és tiltja, hogy uniós vállalatok, például bankok, betartsák azokat. A Parlament 2025. július 9-i állásfoglalásában felszólította a Bizottságot, hogy aktiválja a blokkoló rendeletet a szankciókkal sújtott Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) bíráinak védelme érdekében. Ezt megismételte egy szeptember 11-i állásfoglalásában, és hozzátette, hogy az európai szereplőket védeni kell az amerikai szankciók hatásaitól, összhangban a tagállamoknak a Római Statútumban vállalt kötelezettségeivel. Az Európai Bizottság eddig semmit sem tett.

A mai parlamenti felszólalásában Maroš Šefčovič uniós biztos ismét megtagadta a blokkoló rendelet végrehajtását az európaiak Trump szankcióival szembeni védelme érdekében. Ehelyett a Bizottság „sajnálatát fejezi ki” az ICC bírái elleni szankciók miatt, de kizárólag a „kapcsolatépítésre” támaszkodik, hogy megpróbálja meggyőzni Trumpot arról, hogy ne szankcionálja az európaiakat. A Baloldal frakció nem győződött meg egy ilyen stratégia érdemeiről.

A mai felszólalásában képivselőnk, Lynn Boylan, az Európai Parlament Palesztinával Fenntartott Kapcsolatokért Felelős Küldöttségének elnöke (Sinn Féin, Írország) elmondta: „Az EU semmit sem tett, miközben a Nemzetközi Büntetőbíróságot támadások érték, és amikor bírákat szankcionáltak munkájuk végzéséért. Az EU elmulasztotta megvédeni Francesca Albanesét, az ENSZ különleges előadóját, amikor támadások érték és szankcionálták, mert kimondta az igazságot a népirtó izraeli rezsimről. Munkájukat tiszteletben kell tartani, és a nemzetközi háborús bűnösök, például a Benjamin Netanyahu és Joáv Galant elleni elfogatóparancsokat végre kell hajtani.”

Marc Botenga európai parlamenti képviselőnk (PTB/PVDA, Belgium) elmondta: „Az USA azért szankcionálta az ICC bíráit, mert nem tettek pontosan úgy, ahogy az USA akarta. Szankcionálták az ENSZ megszállt palesztin területekre vonatkozó különleges előadóját, mert olyan jelentést írt, ami nem tetszett nekik. Szankcionáltak egy egész országot; megfojtják Kuba szigetét, mert más gazdaságpolitikát akarnak. Ez egy szélhámos állam gengszterpolitikája. Európának megvannak az eszközei, de úgy dönt, hogy nem tesz semmit. Amikor Trump cselekszik, az EU alszik.”

A Baloldal fralció az Európai Parlamentben régóta szorgalmazza, hogy az Európai Unió alkalmazza a blokkoló rendeletet a nemzetközi jognak a Trump-rezsim legrosszabb reflexei elleni védelme érdekében. A Baloldal emlékeztet arra, hogy az olyan emberi jogi védelmezőknek, mint Francesca Albanesének és másoknak, szintén részesülniük kellene a blokkoló rendelet nyújtotta védelemben, hogy folytathassák létfontosságú munkájukat, sőt, hogy túlélhessenek.

forrás: EP Baloldal frakció

Kilakoltatási jelentés

A jobboldali jelentéstevő 25 alkalommal találkozott az építőipari és tech-lobbistákkal a lakhatási válságról szóló európai parlamenti jelentés kidolgozása során

Az Európai Parlament ma 367 igen szavazattal, 166 ellenében és 84 tartózkodás mellett elfogadta zárójelentését „a lakhatási válság kezeléséről az Európai Unióban”. A Baloldal frakciója NEMmel szavazott, a jelentés ugyanis egy súlyos szociális válságot használ fel a liberalizáció előmozdítására, a szociális és környezetvédelmi normák gyengítésére, valamint a rossz lakhatási körülmények között élők kriminalizálására.

A jelentésről szóló mai vita során Leila Chaibi, a Baloldal frakciójának árnyékelőadója figyelmeztetett az olyan építőipari és technológiai lobbicsoportok, mint az Airbnb befolyására a jelentés kialakítása során, megjegyezve, hogy a konzervatív jelentéstevő a tárgyalások során 25 alkalommal találkozott ilyen lobbistákkal, míg bérlői jogvédő csoportokkal csak egyszer. Eközben olyan lakhatási jogvédő szervezetek, mint az Európai Akciókoalíció (European Action Coalition) is riadót fújtak a jelentés hiányosságai miatt.

A jelentés az európai lakhatási válság mértéke ellenére nem hajlandó foglalkozni annak kiváltó okaival: a spekulációval, a lakhatás pénzügyiesítésével és az üresen álló ingatlanokkal. Ehelyett utat nyit a legkiszolgáltatottabbakat sújtó politikák előtt, „időben történő” kilakoltatásokat szorgalmaz, és „szuper adócsökkentést” kínál az ingatlanfejlesztőknek anélkül, hogy bármilyen követelményt támasztana a szociális és megfizethető lakhatás terén.

Leila Chaibi (Engedetlen Franciaország), a Baloldal frakciójának árnyékelőadója ma az Európai Parlament strasbourgi üléstermében felszólalva a következőket mondta: „A lakhatási válság politikai bátorságot követel az ingatlan- és pénzügyi érdekekkel szembeni kiálláshoz. Ezzel szemben ez a jelentés védi a befektetőket, hibáztatja a bérlőket, kihasználja a válságot a liberalizáció igazolására, és ami a legrosszabb, kriminalizálja a legkiszolgáltatottabbakat. Azok, akik baloldalinak vallják magukat és mégis megszavazták ezt a szöveget, kénytelenek lesznek megmagyarázni, hogyan támogathatnak ilyen intézkedéseket.”

A Baloldal továbbra is küzdeni fog a legközvetlenebbül érintettek védelmében: a lakhatás alapvető jogként való elismeréséért, a lakhatással spekuláló befektetési alapok megadóztatásáért, a rövid távú bérbeadási platformok szabályozásáért, a bérlők jogainak megerősítéséért, az üres lakások feltöltéséért és egy kötelező erejű, nulla hajléktalanságra vonatkozó célkitűzésért Európában.

EP Baloldal frakció

Gazdagoknak adókedvezmény, szegényeknek kilakoltatás

A 2008 előtti időket idézve a Parlamenti Lakhatási jelentés szerint a liberalizáció a válasz a lakhatási válságra

14 hónapnyi vita után az Európai Parlament végleges jelentése teljes mértékben elmulasztott hatékony választ adni a mostanra egész Európát sújtó lakhatási válság mértékére és nagyságrendjére. A jövő heti, strasbourgi plenáris ülés középpontjában álló jelentés ehelyett azt a megközelítést támogatja, amely eredetileg is okozta a válságot: a környezetvédelmi és biztonsági előírások liberalizációját, a fejlesztők profitjának növelését és az emberek otthonaikból való kilakoltatását.

Az Európai Parlament Baloldal képviselőcsoportja a leghatározottabban ellenzi ezt a jelentést, amely szinte teljes egészében figyelmen kívül hagyja a jelenlegi lakhatási válság strukturális mozgatórugóit: a pénzügyiesítést, a spekulációt, a tulajdon néhány kézben való összpontosulását és az ennek következtében robbanásszerűen növekvő lakbérinflációt.

A jövő heti plenáris szavazás előtt Leila Chaibi (Engedetlen Franciaország) így nyilatkozott: „Ez a jelentés a befektetőket védi, a bérlőket hibáztatja és a nem megfelelő lakáskörülmények között élőket bűnözővé teszi, miközben hallgat az egész városrészeket felvásárló befektetési alapokról. Az ingatlanszektor érdekeit védi az európai polgárok helyett. Szavazatunkkal elutasítunk egy olyan szöveget, amely hátat fordít a közérdeknek.”

Megdöbbentő módon a jelentés arra is utal, hogy a hajléktalanok és az üresen álló lakásokat elfoglalók valamilyen módon felelősek a lakhatási válságért, hozzátéve, hogy „a lakásfoglalásokban feltehetően szervezett bűnözés is részt vesz”. Támadás éri az olyan jogszabályokat, mint az EPBD (Épületek Energiahatékonysági Irányelve), amely a rezsiszámlák csökkentését célozza, rendkívül szűkített adókedvezményeket javasolnak az építőipari vállalatok számára társadalmi kötelezettségvállalások nélkül, sőt, a jelentés feladja a hajléktalanság teljes felszámolására vonatkozó uniós célt is.

Az Európai Parlament Baloldal frakciója elutasítja ezt a narratívát, amely felmenti a leggazdagabb ingatlanfelhalmozókat, miközben Európa legkiszolgáltatottabb embereit bélyegzi meg. A csoport számos módosító javaslatot fog benyújtani a szöveg javítására, amely jelenlegi formájában kizárólag a bérbeadók, ingatlanfejlesztők és tőkebefektetési alapok érdekeit szolgálja.

A Baloldal európai szintű téli kilakoltatási moratóriumot, a kényszerkilakoltatások beszüntetését, a nagy értékű ingatlanok megadóztatását, a rövid távú kiadások (például Airbnb) szabályozását és a szociális lakásépítésre vonatkozó európai minimumkövetelmény bevezetését követeli.

EP Baloldal frakció

Menopauzális átmenet – Itt az idő egy uniós stratégiai tervre!

A Baloldal frakció „Menopauzális átmenet – Itt az idő egy uniós stratégiai tervre!” címmel rendezvényt szervezett az Európai Parlamentben, hogy megtörje a menopauza körüli tabut.

A baloldali EP-képviselők, Catarina Martins (Bloco de Esquerda, Portugália) és Sebastian Everding (Partei Mensch Umwelt Tierschutz, Németország) kutatókkal és civil szervezetek képviselőivel közösen világítottak rá egy olyan kérdésre, amely túl sokáig maradt láthatatlan és kimondatlan a közbeszédben.

A menopauzát túl hosszú ideig kezelték magánügyként vagy „életmódi” kérdésként. Amikor a lakosság fele megy keresztül egy olyan biológiai átmeneten, amelynek jelentős egészségügyi, szociális és gazdasági következményei vannak, az nem életmódkérdés, hanem népegészségügyi prioritás és alapvető egészségügyi jog.

Az EU-ban tapasztalható nemi egészségügyi egyenlőtlenség megmutatkozik a női testtel kapcsolatos kutatások krónikus alulfinanszírozottságában, a menopauzális tünetek tartós félrediagnosztizálásában és az összehangolt közpolitikák hiányában.

A menopauzális átmenet összefügg a szív- és érrendszeri, anyagcsere- és neurológiai betegségek megnövekedett kockázatával, az EU megelőzési stratégiái mégis ritkán kezelik szisztematikus módon ezeket az összefüggéseket. Ennek az elhanyagolásnak valós következményei vannak a nők egészségére, gazdasági biztonságára és munkaerőpiaci részvételére nézve.

Szükségünk van egy uniós stratégiára a menopauza témájában, amelyet célzott finanszírozással támogatnak. Ennek magában kell foglalnia a kutatásba és innovációba történő beruházásokat, a menopauza integrálását az EU népegészségügyi programjaiba, a munkahelyi megkülönböztetés megakadályozását szolgáló közös normákat, valamint a jobb adatgyűjtést a nemi egészségügyi szakadék megszüntetése érdekében.

Ha az Európai Unió komolyan gondolja az egyenlőséget, el kell ismernie a menopauzát strukturális egészségügyi kérdésként, és biztosítania kell azt a politikai akaratot és pénzügyi forrásokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy minden nő, valamennyi tagállamban, hozzáférjen az őt megillető ellátáshoz, információhoz és védelemhez.

EP Baloldal frakció