A MI IDŐNK
  • Főoldal
  • Bemutatkozás
  • Miért támogassuk az Európai Baloldalt?
  • Manifesto of the European Left
  • Impresszum

A MI IDŐNK

AZ EURÓPAI BALOLDAL PORTÁLJA

Menu
  • Hírek
    • Belföld
    • Külföld
  • Forradalom
  • Antiimperializmus
  • Antifasizmus
  • Elemzés
  • Programok
  • Tudomány
  • Kultúra
  • Történelem
  • Európai Baloldal
  • Európai Baloldali Párt
  • EP Baloldal
  • Környezetvédelem
  • Ateizmus
  • Kurdisztán
  • LMBTQ

járványok

Az Ebola 60 egészségügyi körzetre terjedt ki Kelet-Kongóban; az ENSZ pénzhiányra figyelmeztet

2026. szeptember 1.

A történelem leggyorsabban terjedő ebolajárványa, amely a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) keleti régiójában a fertőzöttek közel felét megöli, augusztus 14. és augusztus 28. között hat új egészségügyi körzetre terjedt ki.

A terjedés továbbra is az ország 26 tartománya közül a augusztus 14. előtt azonosított hat tartományon belül marad: nevezetesen Bas-Uélé, Haut-Uélé, Ituri, Észak-Kivu, Dél-Kivu és Tshopo. Az e hat tartományon belül érintett egészségügyi körzetek száma azonban a következő két hét során 54-ről (a 151-ből) 60-ra nőtt.

A járványt augusztus 15-én azonosították Tshopo tartomány egy új egészségügyi körzetében. Augusztus 23-ra a terjedést Bas-Uélében Viadanában és Észak-Kivuban Mutwanga térségében is megerősítették. Augusztus 28-án fertőzéseket erősítettek meg Bas-Uélé Ganga egészségügyi körzetében, valamint Észak-Kivuban Bienában és Manguredjipában is.

A ruandai hadsereg és annak frontszervezete, az M23 fegyveres csoport, amely a KDK ásványi kincseiért folytatott háborút, elfoglalta Észak-Kivu tartomány nagy területeit, ahol az esetek halálozási aránya (CFR) 68,6%, ami jelentősen magasabb az összesített 48,1%-os CFR-nél.

Alig több mint három hónappal a járvány hivatalos kihirdetése (május 15.) után, augusztus 26-ig a betegség 5794 embert fertőzött meg a KDK-ban, közülük 2786-an haltak meg.

Ez a járvány a „valaha feljegyzett leggyorsabban terjedő ebolajárvány” – mondta augusztus 27-én António Guterres, az ENSZ főtitkára. „Gyorsabban és szélesebb körben terjed, mint amennyire a válaszintézkedések képesek megfékezni.”

A válaszintézkedések hatékonyságát tényezők összetett kombinációja nehezíti – többek között a több csoportot érintő fegyveres konfliktus, a lakóhelyüket elhagyni kényszerült népesség nagy koncentrációja, a bányákban dolgozó mobil munkaerő, a gyenge infrastruktúra, valamint a közbizalom hiánya, amely az egészségügyi létesítmények elleni támadásokat szítja.

És akkor ott van a súlyos pénzhiány is. Guterres az ENSZ főhadiszállásán újságíróknak elmondta, hogy a humanitárius válaszadás finanszírozottsága mindössze 48%-os.

„További finanszírozás nélkül a létfontosságú műveletek abban a pillanatban fogynak ki a pénzből, amikor a legnagyobb szükség lenne a fokozásukra” – figyelmeztetett. A válaszadásra jelenleg rendelkezésre álló források „csak hetekig, nem hónapokig” lesznek elegendőek – figyelmeztetett az ENSZ.

„Tudjuk, hogyan kell megfékezni az Ebolát, hogyan kell megszakítani a terjedési láncot, és hogyan kell életeket menteni, de le kell győznünk egy másik vírust is: a közömbösség vírusát” – mondta Guterres.

Külföld, Tudomány, ebola, járványok, Kongó, Kongói Demokratikus Köztársaság

Hogyan hagyta magára a kongói állam az Ebola áldozatait

2026. július 24.

A legutóbbi Ebola-járvány a valaha regisztrált leggyorsabban terjedő kitörés. A Socialist Worker újságírói Seth-szel, egy közösségi aktivistával beszéltek a Kongói Demokratikus Köztársaságban a járványról.

A megerősített Ebola-esetek száma a Kongói Demokratikus Köztársaságban (KDK) ezen a héten átlépte a 2000-es szörnyű határt, több mint 750 halálos áldozattal.

A közép-afrikai ország járványa gyorsabban terjed, mint a korlátozott erőfeszítések, amelyeket a megfékezésére tesznek – figyelmeztetett az Orvosok Határok Nélkül (MSF).

Mivel az esetek száma kevesebb mint öt hét alatt megháromszorozódott, ez a valaha regisztrált leggyorsabban növekvő Ebola-járvány – áll a szervezet közleményében.

Seth, egy közösségi aktivista a KDK-ban elmondta a Socialist Worker-nek, hogyan befolyásolja a betegség az emberek életét.

„Rwamparában voltam, Ituri tartományban, ahol az Ebola-vírus betegség megzavarja minden generáció életét, félelmet és mély bizonytalanságot keltve” – mondta.

„A férfiak, akik gyakran aranybányászok vagy földművesek, munkájukat a kormány által elrendelt mozgáskorlátozások akadályozzák, ami tovább súlyosbítja háztartásaik anyagi bizonytalanságát.

»De a nők aránytalanul nagy terhet viselnek. Ők az informális gazdaság oszlopai és az otthoni elsődleges gondozók. Ezért közvetlenül ki vannak téve a fertőzés veszélyének, miközben a megugró élelmiszerárakkal küzdve próbálják etetni családjukat.

»A fiatalok szenvednek, mert iskoláztatásuk fennakad.

»A gyerekek súlyos pszichológiai árat fizetnek. Traumatizálja őket szüleik elszigetelése, vagy hirtelen árván maradnak. A legtöbben zsúfolt otthonokban élnek, ahol az alultápláltság elterjedt.

»Végül az idősek magukat kétszeresen is sebezhetőnek találják. Megszokott támogatási hálózataiktól megfosztva – a társadalmi távolságtartás miatt – e hagyományőrzők erőforrások nélkül és teljes elszigeteltségben néznek szembe a betegséggel.

»A mindennapi túlélés most minden egyén ellenálló képességétől függ ezzel a globális humanitárius válsággal szemben.«

Ezek azok a körülmények, amelyek között az összeesküvés-elméletek terjednek – mondja Seth.

„Sokan bedőlnek a félretájékoztatásnak, ami néha bizalmatlanságot szít az orvosi csapatokkal szemben” – mondta.

„A szakértők szerint a dezinformáció ugyanolyan veszélyes, mint maga a vírus, különösen az érintett területeken, ahol nemrég utaztam.

„A lakosság közel egyharmada tagadja az Ebola létezését, a haláleseteket boszorkányságnak, vagy egy összeesküvésnek tulajdonítva, amelynek célja a helyiek kiirtása és az aranyuk kifosztása.

„Sokan gyanítják az »Ebola-üzletet« is – hogy a betegséget NGO-k találták ki, hogy pénzeket csaljanak el.”

Seth szerint az állam megtagadása, hogy a holttesteket biztonságos temetésre visszaadja, „erőszakosan ütközik a hagyományokkal”.

„A dezinformáció akadályozza a válaszlépéseket, és nemcsak a betegeket, hanem az orvosi csapatokat is veszélyezteti.”

„Még a kezelőközpontok elleni támadások is voltak. A támadók megpróbálják kicsalni a már pozitívnak bizonyult betegeket, majd felgyújtják a létesítményeket.

„Ez felgyorsítja a vírus terjedését.”

Seth szerint az állam osztozik a felelősségben a katasztrófáért, mert „hiányzik a politika és a stratégia” a reagálásra, valamint „hiányzik a kommunikáció”.

„Ezért mi már elkezdtük a fiatalokkal végzett felvilágosító tevékenységet a helyi közösségben, hogy megpróbáljuk eloszlatni ezt a félretájékoztatást.”

A kormány elhagyta és terrorizálta az embereket

Nem meglepő, hogy az érintett közösségek szegény emberei bizalmatlanok az állami és orvosi információkkal szemben a vírusról.

Évek óta a kormány csapatai, valamint a globális és regionális hatalmak által támogatott milíciák lopnak tőlük, kitelepítik, sőt meg is ölik őket.

A KDK bányászati régiói gazdagok aranyban, koltánban és kobaltban – mind olyan létfontosságú ásványokban, amelyeket multinacionális cégek keresnek.

Ezeken a területeken sokan emlékeznek a 2018–20-as Ebola-járványra, amikor a legszegényebb területekre érkező egészségügyi csapatok ugyanazokat a teherautókat használták, mint a hadsereg.

Így ma, amikor az állami gépezet – amely váltakozva elhagyta és terrorizálta őket – felbukkanva „segítséget” kínál, kevesen hajlandók elhinni neki.

Nézzék, ahogy a kormány és néhány segélyszervezet elhanyagolja azokat az egészségügyi központokat, amelyek a mindennapi gyilkosokkal, például a maláriával, kolerával és kanyaróval foglalkoznak, és azon tűnődnek, miért az Ebolára összpontosítanak.

Az emberek arra is emlékeznek, hogy a kormány hogyan használta fel a korábbi Ebola-járványokat saját politikai céljaira.

A fertőzés korábbi hullámaiban a központi kormány az ellenzék által uralt erődítményekben, például Beniben és Butembóban lemondta a választásokat az Ebola-kockázatra hivatkozva.

Sokan ott mélyen gyanakvóak voltak ezzel a lépéssel kapcsolatban.

A nyugati média alig tudósít az Ebola-válságról, de amikor mégis, általában a betegséget elkapó külföldi egészségügyi dolgozókra összpontosít, nem pedig a veszélyben lévő több ezer kongói emberre.

A múlt héten érkezett a hír, hogy egy új, a vírus Bundibugyo-törzsét célzó oltóanyag-jelöltet tesztelnek a KDK-ban.

Minden új védelem a közép-afrikai emberek számára természetesen üdvözlendő.

De van egy jobb, bár kevésbé „csillogó” védelmi intézkedés, amelyet a nemzetközi közösség alkalmazhatott volna – a tiszta víz biztosítása.

Az Oxfam segélyszervezet ezen a héten megjegyezte: „Két hónappal a világ legnagyobb Bundibugyo-Ebola-járványának kitörése után Kelet-KDK-ban akár 20 000 ember kénytelen ivóvizet gyűjteni egyetlen vízforrásból, amely egy buniái Ebola-kezelőközpont területén található, mert nincs más alternatívájuk.”

A jelentés hozzátette: „A legtöbb egészségügyi központ az Ebola-gócpontokban továbbra is tiszta víz és szaniter támogatás nélkül működik – veszélyes hiányosságokat hagyva az Ebola-átvitel elleni egyik legfontosabb védekezésben.”

Dr. Manenji Mangundu, az Oxfam KDK-országigazgatója elmondta: „Tiszta víz és működő szaniterellátás nélkül az Ebola-vírus átvitelének megállításához szükséges alapvető feltételek egyszerűen nem állnak fenn.”

„Amikor a családok arra kényszerülnek, hogy a kezelőközpontok területéről gyűjtsenek vizet, mert nincs hová máshová menniük, ez már nem egy olyan közegészségügyi válság, amelynek vízproblémája van. Ez egy közegészségügyi válság, amelynek meggyújtott kanóca van.”

forrás: Socialist Worker

Forradalom, Külföld, Tudomány, ebola, járványok, Kongói Demokratikus Köztársaság, MSF

Az ebola áldozatainak száma meghaladja az 500-at

2026. július 7.

„Még ha sikerül is megfékezni a járványt, a KDK önmagában több mint 1 milliárd USD-t és 55 000 munkahelyet veszíthet” – figyelmeztetett Damien Mamma, az UNDP képviselője, hozzátéve, hogy az országban további egymillió ember süllyedhet szegénységbe.

Július 2-án megkezdődött egy klinikai vizsgálat a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) északkeleti régiójában tomboló ebolajárvány lehetséges kezeléseinek értékelésére. A PARTNERS (Platform Adaptive Randomized Trial for New and Repurposed Filovirus Treatment – Platform Adaptív Randomizált Vizsgálat Új és Újrahasznosított Filovírus-kezelésekre) elnevezésű vizsgálat két antivirális terápia hatékonyságát teszteli a fertőzöttek túlélési arányának javításában.

A KDK-ban július 1-jéig megerősített 1460 esetből eddig mindössze 213-an gyógyultak meg, míg 506-an meghaltak, ami 30,9%-os halálozási arányt jelent. Bár a betegség egyes változataira kifejlesztettek kezelést, a jelenlegi, a Bundibugyo nevű ebolavírus-faj által okozott járvány ellen még nem hagytak jóvá semmilyen kezelést vagy vakcinát.

A Bundibugyo-vírusbetegség (BVD) kezelésének kifejlesztésére irányuló klinikai vizsgálatot az WHO szponzorálja, és a kontinens legfőbb egészségügyi testületével, az Afrika Járványügyi és Betegségmegelőzési Központjával (Africa CDC) egyeztetve indították.

A KDK Nemzeti Biomedikai Kutatóintézete (INRB), az Egyesült Királyságbeli Oxfordi Egyetem és a Belgiumi Trópusi Orvostani Intézet is részt vesz a vizsgálatban, amelyet az egészségügyi minisztérium hajt végre az Alliance for International Medical Action és az Orvosok Határok Nélkül (MSF) szervezetekkel partnerségben.

A vizsgálat, amelyben több mint ezer beteg vesz részt, hónapokig is eltarthat – közölte Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója. Az idő sürget. Az elmúlt két hétben átlagosan napi 38 új esetet erősítettek meg.

A járvány tovább terjed

Az esetek több mint 90%-a továbbra is az északkeleti Ituri tartományban összpontosul, ahol az ebolakezelő létesítmények ágyai szinte teljesen megteltek. A Niania egészségügyi körzet a legsúlyosabban érintettek közé tartozik.

Egy 24 éves, ott június 27-én elhunyt várandós nő holttestét – aki kevesebb mint tíz nappal a betegség kialakulása után halt meg – motoron szállították több egészségügyi körzeten keresztül mintegy 300 km-rel nyugatra, egy kisangani (Tshopo tartomány fővárosa) egészségügyi létesítménybe, ahol megállapították, hogy fertőzött volt. Mivel aggódnak a magas átviteli kockázat miatt, az egészségügyi dolgozók felkutatják azokat az embereket, akik érintkezhettek vele.

Két másik, a Niania egészségügyi körzetben karanténba helyezett személy állítólag megszökött Haut-Uele tartományba, mielőtt azonosították és visszaszállították volna őket. Ez szükségessé tette, hogy Haut-Uele egészségügyi dolgozói is megkezdjék a kontaktkutatást.

A betegség Észak-Kivu tartományban is terjed, és tovább délre, Dél-Kivuban is. A Kivu régió ásványkincsekben gazdag területeinek nagy részét a ruandai hadsereg és annak proxy fegyveres csoportja, az M23 foglalja el.

„A járvány egy összetett humanitárius és konfliktus sújtotta környezetben bontakozik ki, amelyet rendkívül mobil és gyakran elmozdított lakosság jellemez, akik gyakran nem férnek hozzá az alapvető szolgáltatásokhoz, beleértve az élelmiszert, a tiszta vizet, a szállást, az egészségügyi ellátást és a védelmet, ami fokozott átviteli kockázatot jelent a túlzsúfolt belső menekülttáborokban élő lakosság számára” – magyarázta az WHO. A harcok által érintett tartományokba való korlátozott hozzáférés az egészségügyi személyzet számára „az észrevétlen átvitel fokozott kockázatát” jelenti.

A szomszédos Uganda 20 megerősített esetet jelentett, köztük két megerősített halálesetet, valamint egy további esetet, ahol a vírust valószínű haláloknak tekintik.

A járvány egymillióval több embert sodorhat szegénységbe

„Még ha sikerül is megfékezni a járványt, a KDK önmagában több mint 1 milliárd USD-t és 55 000 munkahelyet veszíthet, mert ez már most is megtörténik” – magyarázta Damien Mamma, az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) a KDK-ra akkreditált rezidens képviselője. A járvány további egymillió embert kényszeríthet szegénységbe egy olyan országban, ahol a lakosság 60%-a már most is a szegénységi küszöb alatt él.

„A kereskedelem zavarai, a határkorlátozások, a szállítási késések, a csökkenő fogyasztói bizalom és az informális piacok megszakadása 2,37 milliárd dollárral csökkenthetik a kontinens GDP-jét, még akkor is, ha az átvitel nagyrészt korlátozott marad. Ezért mondjuk, hogy az Ebola nemcsak egészségügyi vészhelyzet; ez egy fejlesztési sokk” – tette hozzá a június 29-i sajtótájékoztatón.

A munkahelyek megszűnésére, a piacok lassulására, valamint a családok jövedelem- és alapvető javakhoz való hozzáférésének elvesztésére rámutatva Mamma ragaszkodott ahhoz, hogy „önmagában az orvosi válasz nem elegendő”, és hangsúlyozta a „társadalmi-gazdasági következmények” kezelésére irányuló beavatkozások szükségességét.

forrás: Breakthrough News

Külföld, Tudomány, Afrika, ebola, járványok, Kongói Demokratikus Köztársaság

A legújabb ebolajárvány a valaha volt legsúlyosabbá válhat

2026. június 23.

Az Afrikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (Africa CDC) figyelmeztetése szerint a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) keleti régiójából kiinduló ebolajárvány, amelyet az ásványi kincsekért folytatott proxyháború sújt, valaha volt legsúlyosabbá válhat.

Több mint 200 halottal és legalább 875 megerősített fertőzöttel a háború sújtotta, ásványi kincsekben gazdag kelet-kongói régióban az ebolajárvány történelmileg példátlan méreteket ölthet – figyelmeztetett az Afrikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (Africa CDC).

Jean Kaseya főigazgató a burundi afrikai államfők virtuális találkozóján elmondta: „Ha nem állítjuk meg a járványt nagyon hamar, rosszabb lesz, mint ami Nyugat-Afrikában és Kelet-KDK-ban volt.”

Ez utóbbi, 2018-ban, 2000 embert ölt meg. Az előbbi, nyugat-afrikai járvány először terjedt át határokon, 28 600 embert fertőzve meg és több mint 11 000 halált okozva 2014 és 2016 között.

Akkoriban a WHO ezt „a legnagyobb, legsúlyosabb és legösszetettebb ebolajárványnak nevezte a betegség közel négy évtizedes történetében. A mai napig regisztrált esetek és halálozások száma messze meghaladja az összes korábbi járványkitörés együttes számát.”

Hogy kontextusba helyezzük Kaseya figyelmeztetését, miszerint ez a járvány még rosszabb is lehet, a nyugat-afrikai járvány első hónapjában 242 eset volt 2014-ben. A 2026. május 15-e, a járvány hivatalos kihirdetése óta megerősített 875 eset több mint 3,5-szerese ennek.

Vízkészlet-hiány

Alig több mint egy hét alatt 38%-kal nőtt az esetek száma a KDK-ban. Bunia, Mongbwalu és Rwampara az északkeleti Ituri tartományban a gócpontok. A tartományban kilenc kezelőközpont működik, amelyeknek több mint 90%-a már az első hónapban megtelt. Az itteni egészségügyi létesítményeknek csak az ötöde rendelkezik hozzáféréssel tiszta vízhez.

„A víz – az abszolút első védelmi vonal bármely közegészségügyi vészhelyzetben – egyszerűen nem áll rendelkezésre. A környező területeken dolgozó bányászoknak nincsenek WC-ik és kézmosóállomásaik, majd visszatérnek közösségeikbe, amelyek már küzdenek a vírussal. A tiszta víz 20 literenként két dollárba kerül. A legtöbb család számára itt ez messze meghaladja azt, amit megengedhetnek maguknak” – mondta Manel Rebordosa, az Oxfam ituri terepi válaszreakciós koordinátora.

Terjedés a megszállt területekre

Még aggasztóbb a dél felé terjedés Észak-Kivu tartományba, és onnan tovább Dél-Kivuba. A Kivu régió nagy területeit ruandai csapatok és proxy fegyveres csoportjuk, az M23 szállta meg.

Ezen a megszállt területen a lakosság már most is tömeges letartóztatásoktól és kényszersorozástól szenved katonai szolgálatra és munkára, beleértve a gyerekeket is. Kínzásokról és azonnali kivégzésekről is érkeznek jelentések.

A kapcsolattartók felkutatásának legalacsonyabb aránya a megszállt területeken

Az egészségügyi dolgozók számára elérhetetlen – sokan közülük életüket vesztették a terjedés megfékezéséért folytatott küzdelemben – Észak-Kivuban, amelynek fővárosát, Gomát az M23 fegyveres csoport, a ruandai hadsereg támogatásával 2025 januárjában elfoglalta, „különösen magas a halálozási arány” – mondta Wessam Mankoula, az Africa CDC járványügyi szakértője.

Ebben a három érintett tartomány közül itt a legalacsonyabb a „kapcsolattartók felkutatásának aránya”. Mindössze egy éjszakával azelőtt, hogy Mankoula ezt a figyelmeztetést kiadta, a tartományi egészségügyi hatóságok közölték, hogy „fegyveres férfiak” elraboltak egy anyát és gyermekét, akiknek tesztje pozitív lett a vírusra, növelve a további terjedés kockázatát.

A becslések szerint a KDK-ban 17 000 és 35 000 közötti ember került kapcsolatba fertőzöttekkel, ezért riadót fújtak, mivel közülük csak 4000-et sikerült nyomon követni.

A gócpontnak számító Iturit magát is fegyveres konfliktus sújtja a kormánycsapatok és egy Ruanda és Uganda által támogatott, M23-hoz kötődő milícia között. De a vírus nem tesz különbséget a felek között ebben a globális konfliktusban a KDK ásványi kincseiért.

A KDK-ból kiindulva a járvány már átlépte a határt Ugandába, ahol legalább két halálos áldozatot és legalább 19 fertőzöttet okozott. Tekintettel a porózus északkeleti határon átívelő nagyfokú mozgásra, fennáll a betegség Dél-Szudánba való átterjedésének magas kockázata is, amely szintén a polgárháborúba való visszacsúszás szélén áll.

Pénzleépítés példátlan válság közepette

Ez a válság, amely az egyik leghalálosabb betegség példátlan járványává fenyeget nőni – történelmi átlagos halálozási aránya 50% –, arra az időszakra esik, amikor a KDK-nak nyújtott globális humanitárius finanszírozás 46%-kal csökkent 2024 és 2026 között. A donorok által a betegség elleni küzdelemre ígért 910 millió dollárból még 10% sem érkezett meg.

Az USA Külügyminisztériuma (amelynek a KDK megnyitotta kritikus ásványkincseit cserébe egy Donald Trump által közvetített, Ruandával kötött békeegyezményért, amelyet azonnal megszegett) bejelentette, hogy 270 millió dollárt különít el közvetlen ebolaválasz-finanszírozásra.

Azonban „a járvánnyal foglalkozó országok és csoportok homályban vannak azzal kapcsolatban, hogy hová kerül a pénz” a vállalt összegek kifizetésének átláthatatlan jellege és az USA azon döntése miatt, hogy nem működik együtt a WHO-val – számolt be a Health Policy Watch a hét elején.

Arra a kérdésre válaszolva, Kaseya a múlt heti sajtótájékoztatón elmondta: „Tudjuk, hogy bejelentések történtek az amerikai kormány részéről.” Hozzátette azonban: „szeretnénk megérteni, hogy az USA által számos partnernek adott pénzből mennyi juthat ténylegesen a válaszreakció támogatására.”

forrás: Breakthrough News

Antiimperializmus, Külföld, Tudomány, Afrika, ebola, járványok, Kongói Demokratikus Köztársaság

„Egészségügytelenítés” Gázában

2026. január 29.

Kutatók óva intenek a „egészségmegszüntetésről” Palesztinában, miközben fertőzések terjednek Gázában

Gáza egészségügyi helyzete kritikus marad, mivel az izraeli megszállás – a folyamatban lévő ún. fegyverszünet ellenére – továbbra is aláássa az egészségügyi szolgáltatások nyújtását és az ellátáshoz való hozzáférést. Az elmúlt hetekben az egészségügyi dolgozók egyre több fertőző betegség esetét regisztrálták, a gyermekek, idősek és a már korábban is betegeskedők pedig különösen veszélyeztetettek a további komplikációk kialakulásában.

Dr. Ahmed Muhanna az Al-Awda Kórházból a The New Arabnak elmondta: „Széleskörű fertőzésnövekedést figyeltek meg, különösen a gyermekek körében.” Dr. Mohammed Abu Salmiya az Al-Shifa Kórházból hozzátette: „A veszély abban rejlik, hogy Gáza lakóinak immunrendszere az éhezés, a rossz táplálkozás és a szükséges védőoltások hiánya miatt legyengült, ami súlyos fenyegetést jelent a betegek életére.”

„Étel, menedék, egy védelmet nyújtó család, egészségügy és oktatás. Ez az öt alapvető dolog, amire minden gyermeknek szüksége van” – hangsúlyozta Dr. Tanya Haj-Hassan gyermekgyógyász a Palesztina Tanulmányok Intézetének (IPS) adott interjújában. „Gázában pedig mindegyiket célba vették.”

Néhány közegészségügyi szakértő a népirtás által létrehozott, a betegségeket elősegítő életkörülményeket Gázában „nedves sátor szindrómaként” írta le. Ez a kifejezés az immunhiány, a fertőzések és a lakhatás és infrastruktúra pusztulása miatti felépülés képtelenség összefüggő hatásaira utal. ENSZ-források szerint ezen a télen legalább tíz gyermek fagyott halálra azokban a sátrakban, ahová az övezet lakosságának nagy részét a népirtás alatt kényszerültek beköltöztetni. Szervezetek, köztük az Orvosok az Emberi Jogokért (PHR) ismételten hangsúlyozták, hogy az izraeli pusztítás aránytalanul nagy terhet ró a gyermekekre és terhes nőkre – ami egy új jelentés szerint előre megfontolt támadást jelent a palesztinok alapvető reprodukciós képességei ellen.

„Gáza egészségügyi infrastruktúrájának megsemmisítése, az élelmiszer- és gyógyszerellátás (beleértve az anyatejet is) korlátozásával kombinálva olyan környezetet teremtett, amelyben a szaporodás és a túlélés alapvető biológiai folyamatait szisztematikusan elpusztították, amiből ismert és előre látható ártalom, fájdalom, szenvedés és halál következett” – állítja a PHR-jelentés.

A népirtás idején Gázában dolgozó nőgyógyászok elmondták a szervezetnek, hogy az általuk kezelt nők – „akár terhesek vagy sem” – mind rosszul táplálkoztak. Mások olyan egészségügyi intézményekbe való visszatérésükről számoltak be, amelyeket az izraeli megszálló erők ostromoltak és rajtaütöttek, megerősítve azt a meggyőződést, hogy maga a palesztin egészségügy a célpont. „Kamal Adwannak volt akkoriban az egyetlen működő újszülött-intenzív osztálya Északon” – emlékezett vissza egy, az 2025 eleji pusztítást szemtanúként látott egészségügyi dolgozó. „Voltak ott összetört, szétszórt inkubátorok. Az egész intézmény megsemmisült.”

A kutatók és aktivisták továbbra is hangsúlyozzák Izrael szándékosságát a palesztin egészségügy elpusztításában. Ebben az összefüggésben Layth Malhis az IPStől bevezette az „egészségügytelenítés” (de-healthification) fogalmát ennek a stratégiának az elemzésére és ellensúlyozására. Malhis szerint az egészségügytelenítés „egy szisztematikus rezsim, amely az egészséget egy védett közjószágból a kényszerítés területévé alakítja át”. Ez egy olyan folyamat, amely a gázai népirtás során új szakaszba lépett, de a megszállás egészében jelen volt. „A telepes-gyarmatosítás uralma alatt ezek a mechanizmusok egyszerre bontakoznak ki a lassú adminisztratív erőszakon és a katonai pusztítás időszakos kitörésein keresztül, biztosítva, hogy a gyógyulás képességét folyamatosan megvonják” – írja Malhis.

2023 októberétől Izrael szisztematikus támadása Gáza egészségügyi ágazata ellen közvetlenül hozzájárult több tízezer ember halálához. Kevesebb mint három év alatt a népirtás Gáza lakosságát legalább 254 000 fővel – a teljes népesség mintegy 10%-ával – csökkentette.

Nincs okunk azt hinni, hogy az egészségügyi ellátás elleni támadások a közeljövőben leállnának, hiszen Donald Trump amerikai elnök és az izraeli hatóságok kitartóan új aspektusokat vezetnek be a „fegyverszünetből”. Körülbelül 18 500 beteg, köztük 4000 gyermek továbbra is orvosi evakuálásra vár, miközben a létfontosságú eszközök rendkívül korlátozottak maradnak.

Ehelyett a megszállás új taktikákat alkalmaz, beleértve a Palesztinában működő nemzetközi orvosi szervezetek kényszerítését. Január 24-én az Orvosok Határok Nélkül (MSF) bejelentette, hogy információkat fog megosztani palesztin alkalmazottairól az izraeli hatóságokkal azért, hogy engedélyezzék számukra a működést a megszállt területeken. A döntés heves kritikát váltott ki, és névtelen MSF-alkalmazottak, Palesztinában dolgozók tanúvallomásai óva intenek a következményeitől.

„A nevek megosztása nem csupán az alkalmazottak célbavételét jelenti, hanem azt is, hogy ki folytathatja a munkát és ki nem” – figyelmeztetett egy, a sebész Ghassan Abu Sitta által közösségi médiában megosztott tanúvallomás. „Az alkalmazottaknak nemcsak a megélhetésük, hanem az életük is célkeresztbe került.”

„Tudva, hogy a megszálló hatóságok nem állnak meg itt, a dolog tovább fog eszkalálódni a betegek és családjaik, valamint az alkalmazottak családjainak célbavételéig” – folytatta a tanúvallomás. „A megszálló osztályozása, hogy kit tekint kollaboránsnak és kit nem, nem logikán vagy jó és rossz megkülönböztetésén alapul. Mindez egy népirtási terv része, amely bár látszólag leállt, de már 70 éve folyik, és folytatódni is fog.”

forrás: Peoples Dispatch

Antifasizmus, Antiimperializmus, egészségügy, gázai népirtás, Izrael, járványok, Palesztina

Több mint 50 ember halt meg egy ismeretlen betegségben Kongóban

2025. február 25.

Egy ismeretlen betegség több mint 50 áldozatot szedett a kongói északnyugaton – jelentették helyi orvosok és az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

Külföld, Tudomány, Afrika, egészségügy, járványok, Kongói Demokratikus Köztársaság, WHO

WHO: Tavaly több mint 8 millió embert diagnosztizáltak TBC-vel

2024. október 31.

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) egy lesújtó jelentése szerint tavaly több mint nyolc millió embernél diagnosztizáltak tuberkulózist (TBC).

Külföld, Tudomány, betegségek, ENSZ, gyógyszeripar, járványok, TBC, WHO

Vallási alapú oltástagadás: Több mint 700 gyermek halt meg kanyaróban Zimbabwében

2022. szeptember 6.

A zimbabwei kanyarójárványnak már több mint 700 gyermek esett áldozatául – közölte az egészségügyi minisztérium tegnap.

Külföld, Afrika, ateizmus, járványok, kanyaró, oltástagadás, vakcina-tagadás, vallás, Zimbabwe

A klímaváltozás miatt újabb betegségek terjedhetnek állatról emberre

2022. április 29.

A klímaváltozás eredményeképp több ezer új vírus fog terjedni állatfajokban 2070-re, amelyek növelik annak esélyét, hogy ezek állatról emberre terjedhessenek – figyelmeztetett egy új tanulmány.

Tudomány, ebola, globális klímaválság, HIV, járványok, Környezetvédelem, koronavírus

„Kínai vírus”: Pánikkeltés felsőfokon

2020. január 25.

Újabb vírus ütötte fel a fejét: a sajtó pánikkeltése.

Tudomány, egészségügy, járványok, Kína, Környezetvédelem, SARS, Trump, USA

Orbánnak 9 év után eszébe jutottak a kórházi fertőzések

2019. március 7.

Hát nem fura, hogy ez a fasiszta kizsákmányoló kormány hirtelen milyen emberbarát lett?

Forradalom, egészségügy, EP választás 2019, EU, járványok, kórházi fertőzés, közegészségügy, TASZ

Ausztrália oltási programja felszámolta a rubeolát

2018. november 7.

A Világegészségügyi Szervezet (WHO) bejelentette, hogy Ausztráliában felszámolták a rubeolát.

Tudomány, Ausztrália, egészségügy, járványok, rubeola, vakcinák, WHO

900 millió embert ölhet meg egy új vírus és teljesen felkészületlenek vagyunk

2018. augusztus 14.

Egy elnöki bizottság már összeült a vírus megjelenése után egy hónappal.

Tudomány, bioterrorizmus, egészségügy, járványok, közegészségügy, USA, vakcinák

13-ra nőtt az új ebolás esetek száma

2018. augusztus 6.

13-ra emelkedett az új kongói ebola vírusjárvány új eseteinek száma, beleértve három halálesetet – erősítette meg az egészségügyi minisztérium.

Külföld, Tudomány, Afrika, ebola, egészségügy, járványok, Kongó

A Vöröskereszt vezetője személyesen ellenőrzi a kolera által sújtott jemeni háborús zónát

2017. július 25.

Peter Maurer, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának vezetője rendkívüli látogatást tett a jemeni frontvonalakon, földúton elérve nyugaton az ostromlott Taiz városát.

Külföld, járványok, Jemen, jemeni válság, kolera, Szaúd-Arábia, Vöröskereszt

A kolera miatt súlyosbodik az éhínség Jemenben

2017. június 16.

A humanitárius források elfogynak a halálos kórral szembeni küzdelemben

Antiimperializmus, Külföld, éhezés, emberiség elleni bűncselekmények, háborús bűncselekmények, járványok, Jemen, jemeni válság, kolera, közel-kelet, Szaúd-Arábia
1 2 Következő »

FACEBOOK

HÍRLEVÉL

RSS | Atom

Hirdetés

Hirdetés

Copyright © 2026 A MI IDŐNK.

Magazine WordPress Theme by themehall.com