Az Egyesült Államok Venezuelával szembeni illegális akcióját követően szándékos félretájékoztató kampányt indítottak, hogy kétségbe vonják az ország forradalmának túlélését.
A Venezuela és elnöke elleni katonai agresszió nem más, mint háborús bűncselekmény.
Az Egyesült Államoknak önmagában nem volt problémája Venezuelával, sem az országgal, sem a korábbi oligarchiájával. Az amerikai kormánynak és a korporációs osztályának azzal a folyamattal van problémája, amelyet Hugo Chávez venezuelai elnök első kormánya indított el.
Amerikai ellenségeskedése a Karib-tengeren folytatódik. A harmadik „prédára” is vadászik a parti őrség nemzetközi vizeken.
A bolíviai Rodrigo Paz jobboldali kormánya, amelyet nemrég iktattak hivatalba, úgy indította működését, hogy megrázta az andoki ország gazdaságát, és a Mzgalom a Szocializmus Felé (MAS) vezette változás kormányzatának intézkedését vette célba.
Ezeket a sorokat Caracasból, Venezuela fővárosából írom, néhány nappal azután, hogy María Corina Machado, a frissen kinevezett Nobel-békedíjas, december 11-én az oslói (Norvégia) sajtótájékoztatóján a következőket nyilatkozta egy újságíró arra vonatkozó kérdésére, hogy elfogadna-e egy katonai inváziót Venezuelában:
Az USA elnöke ismét Venezuelát támadta. Az Egyesült Államok az egymást követő gazdasági szankciók, valamint több mint 15 000 katona és hadihajó karibi-tengeri bevetése után további lépéseket tett, hogy gazdaságilag teljesen elsáncolja Nicolás Maduro kormányát.
Ha mindaz, amit a terrorküzdelemről tudni véltél, nem lett volna több, mint egy délibáb (a geopolitikai bábmesterek színpadra állított extravagáns árnyjátéka), tényleg meglepődnél?
Sokan úgy vélik, hogy az USA karibi katonai jelenléte még annál is többre törekszik, mint amiről sokan azt gondolják, hogy elsődleges célja: a venezuelai kormány lemondásra kényszerítése, hogy ezzel az Egyesült Államok újra a dél-amerikai ország olajának fő haszonélvezőjévé válhasson.
Amióta Hugo Chavez 1998-ban hatalomra került, az Egyesült Államok mindent megtett a bolivár forradalom megdöntésére.
Kevés kétség fért Chile második fordulós elnökválasztásának kimeneteléhez december 14-én. José Antonio Kast, miután elsöprő támogatást kapott a teljes chilei jobboldaltól (amelynek szavazatait összeadva az első fordulóból, a többséget jelentette), Chile következő elnöke lesz.
Az Egyesült Államok folytatja venezuelai offenzíváját. December 10-én, az Emberi Jogok Világnapján, Donald Trump amerikai elnök jelentette, hogy katonai személyzet megszállta és lefoglalta a Skipper nevű venezuelai olajszállítót.
Két évtizede a venezuelai nép felkelt és olyan baloldali kormányt juttatott hatalomra, amely visszavette az ország kőolajkészletét a nyugati gyarmatosítóktól és a népe javára fordította.
A nemrég hivatalba iktatott Rodrigo Paz nem vesztegetett időt az andoki ország neoliberalizálására irányuló projektjének megkezdésében. Az elnök szerint Paz közel 30%-os, a GDP 4 százalékpontjának megfelelő közkiadás-csökkentést javasol 2026-ra.
A hatalmon lévő Szabadság és Újraalapítás Párt (LIBRE) elnökjelöltje, Rixi Moncada bejelentette, hogy „választási puccsot” követtek el a november 30-ai elnökválasztáson.
Az idei legerősebb vihar Jamaikát sujtotta le ezen a héten, kedden.